A különböző kriptoeszközök jelenleg Magyarországon nem minősülnek pénznek, de erről a befektetőket nem mindig tájékoztatják megfelelően – mondta el az MNB képviselője a Blockchain Budapest B-Day 2.0 konferencia kerekasztal-beszélgetésén. A kérdésben az MNB illetékes, amely azonban az európai szervezetekkel együttműködve dolgozik.

Az is elhangzott, hogy MNB semmilyen innovációnak nem gátja, sőt igyekszik támogatni azokat. Azt sem zárta ki a szakember, hogy előbb-utóbb szabályozásra lesz szükség.

A szabályozás értelme az lenne, hogy bizalmat teremt az adott technológia iránt – mondta el Országh Örs, a Blockchain Competence Center helyettes ügyvezetője. A blockchain (blokklánc) és a kriptodevizák nem ugyanazok, de időnként nehezen választhatók el egymástól. Például van, hogy egy vállalat házon belül saját token-ekkel (zsetonokkal, érmékkel) végez tranzakciókat.

Elkéstünk a szabályozással

Magyarország nagyon elkésett a szabályozással, szabályozás hiányában pedig nem lehet azt mondani egy vállalkozásnak, hogy foglalkozzon nyugodtan Magyarországon blokklánccal. Nem mondhatjuk nekik, hiszen lehet, hogy pár év múlva meg mennének emiatt a börtönbe – mondta Országh.

A bankok, nagyvállalatok nagyon megijedtek, hogy lemaradnak, és ők is élen járnak a fintech, a blockchain fejlesztése területén. Már csak azért is, mert a világban nagyon komoly bizalomhiány alakult ki az élet sok területén.

Ha az államigazgatásban eddig bevezetett digitális szolgáltatásokat, mint az e-igazolvány, az elektronikus aláírás, blokklánc-alapúvá lehetne tenni, sokkal fejlettebb szolgáltatásokat lehetne nyújtani – hangzott el.

Nem kellenek majd jogászok?

Glavanits Judit egyetemi docens szerint a hagyományos szerződéses kapcsolatoktól eltérően az okosszerződéseknél névtelen felek is állhatnak egymással szemben. Nick Szabót idézte, aki szerint a jogászokat ki lehet majd ezek által iktatni a rendszerből. (Más megközelítésben pedig lehet, hogy a politikusokat is.)

A “ricardo-i szerződési modell” szerint olyan papírt, szerződést kell írni, amelyet egyaránt megért az ember és a gép is. Problémát okoz, hogy több jogász rendszerint többféle álláspontot képes kialakítani ugyanazon szerződéssel kapcsolatban.

Ne feledjük az embert

Másrészt a gépi mesterséges intelligencia a jelek szerint még nem tart ott, hogy értelmezze a jogi szövegeket. Minden információt “ha-akkor” logikai kapcsolatokkal, végső soron egyesekkel és nullákkal kellene ehhez leírni.

További probléma, hogy a külső körülmények változása irreleváns, gondot okozhat, hogy az okosszerződések mindenképpen végrehajtódnak. Példája, amikor létrejön egy szerződés arról, hogy elszállítanak egy zongorát, majd kiderül, hogy a házban még nem készült el a lépcső. Az emberi tényezőt is kellene valahogyan kezelni.

Még ne rúgják ki az ügyvédjeiket

Informatikus jogászok, vagy jogász informatikusok jelentik a megoldást? A jogban nincsenek statikus elemek, mindig minden változik, ahogy a valóság sem statikus. Így nem biztos, hogy egy statikus okosszerződés-rendszer végeredménye jó lenne – mondta Glavanits Judit.

A megoldási lehetőségek között szerepel, hogy arra használjuk az okosszerződéseket, amire valók – nem a célt, hanem az eszközt jelentik. Csak azokat a folyamatokat tudják megkönnyíteni, amelyekre valóban hatékonyan alkalmazhatók, amelyek immunisak bizonyos külső változásokra. Például a a pénzügyi tranzakciók területén. Így még ne rúgják ki az ügyvédjeiket – tanácsolta a docens.

Csináld meg, és lesz rá kereslet

Építsd meg, és jönni fognak – idézett egy régi filmet Záborszky Mátyás kriptotanácsadó, ICO-szakértő, amelyben a semmi közepén épített valaki baseball-pályát. Amivel arra utalt, hogy alapvetően új, látszólag semmire nem jó dolgokra is megteremtődhet az igény.

Elsődleges érmekibocsátásokból, azaz ICO-kból 2016-ban 50, 2017-ben 370, idén pedig meglepő módon már 830 volt (a kriptodevizák árfolyamesése ellenére). Rengetegen indítanak ma is olyan projekteket, amelyek kapcsán azt remélik, hogy majd lesz rájuk később megfelelő kereslet.

A leghatékonyabb online felület

Ma 2,6 milliárd ember használ e-mailt, és csak 1,7 milliárd közösségi médiát. Az emberek 58 százaléka kezdi e-mailezéssel, és csak 11 százaléka közösségi médiával a napját.

A fogyasztók négy százaléka tolerálja, ha a közösségi médián keresztül kap reklámot, de 77 százaléka, ha e-mailen. Az e-mail már be van égve a fejünkbe, teljesen megszoktuk – mondja Záborszky Mátyás. Közösségi média hatására 20, e-mail hatására 66 százalékuk vásárolt már.

Az e-mail jobban kézben tartjuk, az a miénk, míg a közösségi média felett néha elveszítjük a kontrollt – tette hozzá. Az e-mail rendkívül alkalmas arra is, hogy a vállalkozások ügyfeleiket edukálják.

Blokklánc és GDPR

Vajda Viktor szakjogász szerint jogi szempontból a blokklánc nyilvános vagy zárt, valós idejű digitális nyilvántartás, amely értéket hordoz számunkra. Az elektronikus pénzt ne lehessen kétszer elkölteni, ne legyen központi felügyelete a rendszernek, és legyen anonim – ezek az igények hozták szerinte létre ezeket a rendszereket.

A nemrég életbe lépett GDPR adatkezelési jogszabálynak milyen kapcsolata van a blokklánccal? A személyes adat anonimizálható-e, az érintettek hogyan tudják jogaikat gyakorolni? – tette fel a kérdést a jogász. Sok kérdés tisztázatlan ezzel kapcsolatban.

Például a jogszabály tartalmazza a törléshez, az “elfeledtetéshez való jogot”. (A blokklánc pedig arról híres, hogy valószínűleg örökre megőriz mindent.) Személyes adatot ne tároljunk a blokkláncon – mondja a szakember.

(Lenin és a blokklánc - előző cikkünk a konferenciáról.)