A különböző kriptoeszközök jelenleg Magyarországon nem minősülnek pénznek, de erről a befektetőket nem mindig tájékoztatják megfelelően – mondta el az MNB képviselője a Blockchain Budapest B-Day 2.0 konferencia kerekasztal-beszélgetésén. A kérdésben az MNB illetékes, amely azonban az európai szervezetekkel együttműködve dolgozik.
Az is elhangzott, hogy MNB semmilyen innovációnak nem gátja, sőt igyekszik támogatni azokat. Azt sem zárta ki a szakember, hogy előbb-utóbb szabályozásra lesz szükség.
A szabályozás értelme az lenne, hogy bizalmat teremt az adott technológia iránt – mondta el Országh Örs, a Blockchain Competence Center helyettes ügyvezetője. A blockchain (blokklánc) és a kriptodevizák nem ugyanazok, de időnként nehezen választhatók el egymástól. Például van, hogy egy vállalat házon belül saját token-ekkel (zsetonokkal, érmékkel) végez tranzakciókat.
Elkéstünk a szabályozással
Magyarország nagyon elkésett a szabályozással, szabályozás hiányában pedig nem lehet azt mondani egy vállalkozásnak, hogy foglalkozzon nyugodtan Magyarországon blokklánccal. Nem mondhatjuk nekik, hiszen lehet, hogy pár év múlva meg mennének emiatt a börtönbe – mondta Országh.
A bankok, nagyvállalatok nagyon megijedtek, hogy lemaradnak, és ők is élen járnak a fintech, a blockchain fejlesztése területén. Már csak azért is, mert a világban nagyon komoly bizalomhiány alakult ki az élet sok területén.
Ha az államigazgatásban eddig bevezetett digitális szolgáltatásokat, mint az e-igazolvány, az elektronikus aláírás, blokklánc-alapúvá lehetne tenni, sokkal fejlettebb szolgáltatásokat lehetne nyújtani – hangzott el.
Nem kellenek majd jogászok?
Glavanits Judit egyetemi docens szerint a hagyományos szerződéses kapcsolatoktól eltérően az okosszerződéseknél névtelen felek is állhatnak egymással szemben. Nick Szabót idézte, aki szerint a jogászokat ki lehet majd ezek által iktatni a rendszerből. (Más megközelítésben pedig lehet, hogy a politikusokat is.)
A “ricardo-i szerződési modell” szerint olyan papírt, szerződést kell írni, amelyet egyaránt megért az ember és a gép is. Problémát okoz, hogy több jogász rendszerint többféle álláspontot képes kialakítani ugyanazon szerződéssel kapcsolatban.
Ne feledjük az embert
Másrészt a gépi mesterséges intelligencia a jelek szerint még nem tart ott, hogy értelmezze a jogi szövegeket. Minden információt “ha-akkor” logikai kapcsolatokkal, végső soron egyesekkel és nullákkal kellene ehhez leírni.
További probléma, hogy a külső körülmények változása irreleváns, gondot okozhat, hogy az okosszerződések mindenképpen végrehajtódnak. Példája, amikor létrejön egy szerződés arról, hogy elszállítanak egy zongorát, majd kiderül, hogy a házban még nem készült el a lépcső. Az emberi tényezőt is kellene valahogyan kezelni.
Még ne rúgják ki az ügyvédjeiket
Informatikus jogászok, vagy jogász informatikusok jelentik a megoldást? A jogban nincsenek statikus elemek, mindig minden változik, ahogy a valóság sem statikus. Így nem biztos, hogy egy statikus okosszerződés-rendszer végeredménye jó lenne – mondta Glavanits Judit.
A megoldási lehetőségek között szerepel, hogy arra használjuk az okosszerződéseket, amire valók – nem a célt, hanem az eszközt jelentik. Csak azokat a folyamatokat tudják megkönnyíteni, amelyekre valóban hatékonyan alkalmazhatók, amelyek immunisak bizonyos külső változásokra. Például a a pénzügyi tranzakciók területén. Így még ne rúgják ki az ügyvédjeiket – tanácsolta a docens.
Csináld meg, és lesz rá kereslet
Építsd meg, és jönni fognak – idézett egy régi filmet Záborszky Mátyás kriptotanácsadó, ICO-szakértő, amelyben a semmi közepén épített valaki baseball-pályát. Amivel arra utalt, hogy alapvetően új, látszólag semmire nem jó dolgokra is megteremtődhet az igény.
Elsődleges érmekibocsátásokból, azaz ICO-kból 2016-ban 50, 2017-ben 370, idén pedig meglepő módon már 830 volt (a kriptodevizák árfolyamesése ellenére). Rengetegen indítanak ma is olyan projekteket, amelyek kapcsán azt remélik, hogy majd lesz rájuk később megfelelő kereslet.
A leghatékonyabb online felület
Ma 2,6 milliárd ember használ e-mailt, és csak 1,7 milliárd közösségi médiát. Az emberek 58 százaléka kezdi e-mailezéssel, és csak 11 százaléka közösségi médiával a napját.
A fogyasztók négy százaléka tolerálja, ha a közösségi médián keresztül kap reklámot, de 77 százaléka, ha e-mailen. Az e-mail már be van égve a fejünkbe, teljesen megszoktuk – mondja Záborszky Mátyás. Közösségi média hatására 20, e-mail hatására 66 százalékuk vásárolt már.
Az e-mail jobban kézben tartjuk, az a miénk, míg a közösségi média felett néha elveszítjük a kontrollt – tette hozzá. Az e-mail rendkívül alkalmas arra is, hogy a vállalkozások ügyfeleiket edukálják.
Blokklánc és GDPR
Vajda Viktor szakjogász szerint jogi szempontból a blokklánc nyilvános vagy zárt, valós idejű digitális nyilvántartás, amely értéket hordoz számunkra. Az elektronikus pénzt ne lehessen kétszer elkölteni, ne legyen központi felügyelete a rendszernek, és legyen anonim – ezek az igények hozták szerinte létre ezeket a rendszereket.
A nemrég életbe lépett GDPR adatkezelési jogszabálynak milyen kapcsolata van a blokklánccal? A személyes adat anonimizálható-e, az érintettek hogyan tudják jogaikat gyakorolni? – tette fel a kérdést a jogász. Sok kérdés tisztázatlan ezzel kapcsolatban.
Például a jogszabály tartalmazza a törléshez, az “elfeledtetéshez való jogot”. (A blokklánc pedig arról híres, hogy valószínűleg örökre megőriz mindent.) Személyes adatot ne tároljunk a blokkláncon – mondja a szakember.
(Lenin és a blokklánc - előző cikkünk a konferenciáról.)
|
Észrevetted? Őrületes digitalizálás folyik Az internet az információhoz való hozzáférés szabadságát jelentette, a blokklánc az értékhez vagy a tőkéhez való hozzáférés szabadságát fogja jelenteni – mondta Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke. Ezért is tartják a blokkláncot az internethez hasonló forradalmi újításnak. Már sokan hallottak róla, de sokan egyáltalán nem értik még, mi ez. Jelenleg a világ népességének egy százaléka rendelkezik valamilyen kriptopénzzel, de ez az egyetemisták körében már 20 százalék. A következő generációnak már természetes lesz, hogy a pénz nem papíralapon létezik. A 2022-es évre a világ GDP-jének 60 százaléka is “digitális jövedelem” lesz, és 150 millió embernek lesz blokklánc alapú digitális azonosítója, személyi igazolványa. Azt is remélik, hogy az intézményi tőkebefektetők tömegesen jelennek majd meg a blokklánc-ökoszisztémában. Jelenleg még számos intézményi befektető fél ettől – hangzott el. Tokenizáció folyik a gazdaságban Kalocsai Kornél szerint (érmék, zsetonok rendszere alakul ki), az eddigi ICO-k (Initial Coin Offering) után jönnek az STO-k (Security Token Offering), amelyeknél már garantálják, mit is kapunk a pénzünkért. Az ICO-piacon volt egy nagy felfutás az év elején, ez azóta lecsengett ugyan, de hatalmas forrásokat mozdított meg. A legnagyobb két ICO, az EOS 3,2, a Telegram 1,7 milliárd dollárt tudott összegyűjteni. Egyes országok különösen pártolók a blokklánc-vállalkozások számára, például Észtország, Litvánia, Svájc, Málta, egyes ázsiai országok, Németország stb. Új szereplőként csatlakozik Szlovákia, Giblaltár. Magyarország pedig azt sem képes megoldani, hogy az Ügyfélkapu működjön angolul, vagy használható legyen a követségeken. Magyarország egyértelműen lemaradt a blokklánc területén, de nem lenne jó a lemaradást tovább növelni – hangzott el. Magyarország egy felmérés szerint ötödik helyen áll a világranglistán a programozók munkájának minősége szempontjából, kitartásban pedig másodikok ezen szakma képviselői az országban. |
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
