Amerikai álom
| Török Bálint |
Elsősorban az amerikai gazdaságban kibontakozó óvatos pozitív fordulat táplálhatja a befektetői reményeket a Buda-Cash brókerház elemzői szerint. A makroadatok folyamatos javulásról tanúskodnak, a munkaerőpiaci folyamatok a fogyasztási és beruházási kedvet is élénkíthetik. Török Bálint szerint a Fed készen áll a laza monetáris politika fenntartására, akár a mennyiségi lazítás, a QE harmadik felvonásának beindítására is hajlandó.
Az amerikai gazdaság elsődleges kockázati tényezője Európa: az adósságválság az amerikai cégek külföldi piacaira, partnereire erősen rányomja bélyegét. Az elemző felhívta a figyelmet: bár keveset beszélünk róla, Amerikában is gondot okoz a az eladósodottság, több államban is komoly kihívásokkal néznek szembe a vezetők. Mindazonáltal az amerikai kilátások tűnnek a legkedvezőbbnek a globális gazdaságok közül.
Európa: az adósságcsökkentés oltárán feláldozott növekedés
Európa jóideje az adósságcsökkentésre koncentrál, ezt megszenvedi a növekedés illetve a belső kereslet. Az eurózóna teljesítménye messze nem egységes: miközben Görögország gyakorlatilag hónapok óta csődben van, Németországban a kiemelt mutatók (IFO, ZEW) továbbra is optimizmusról árulkodnak. A pénzügyi rendszerben jelentős tőkeproblémák állnak fenn – az új Bázel III-tól függetlenül is szükség van a bankok feltőkésítésére.
A kilátások azonban mégis viszonylag kedvezőek, nagy esélye van, hogy Európa tudja kezelni a válságot – még ha ezt a folyamatot számos, elsősorban politikai kockázat is övezi.
A kialkudott fiskális paktum, a költségvetési kiigazítások, a megerősített mentőalapok, az EKB példátlan monetáris szerepvállalása, valamint az Európán kívüli gazdaságok IMF-en keresztül történő szerepvállalása miatt nagy valószínűséggel nem következik be globális pénzügyi összeomlás – mondta Török Bálint.
Magyarország: az IMF az egyetlen járható út
| Tóth Gergely |
Tóth Gergely a magyarországi helyzetet felvázolva úgy fogalmazott: az adatok alapján közelebb állunk a stagnáláshoz, visszaeséshez, mint a növekedéshez. Hiába várja a kormány a belső kereslet növekedését, ez mindeddig nem következett be, sem a hazai gazdaságpolitikai intézkedések, sem az európai folyamatok és a forint gyengülése nem tették ezt lehetővé. A növekedést eddig az export hajtotta, de a dinamika itt is mérséklődik.
Első ránézésre jelentősen javultak a makromutatóink, a probléma az, hogy ez egyszeri tételek (a nyugdíjvagyon és a különadók) eredménye, nem tűnik fenntarthatónak. A jegybank 3 százalékos inflációs célja egyre messzebb kerül, bár biztató, hogy az inflációs nyomást egyszeri tételek (pl. áfaemelés) okozzák.
Amióta a kormány kommunikációja jelentősen puhult, azóta az államadósság piaci finanszírozása lényegesen zökkenőmentesebb. A fenntarthatóságot azonban 7 százalék körüli hozamszinteknél kellene keresni, amitől még messze vagyunk; ebben a tempóban Magyarország nem tud a saját lábán megállni. Bár nem valószínű, hogy hosszú távon magas szinten ragadnak be a hozamok, mindenképp szükséges a nemzetközi szervezetekkel történő megegyezés.
A központi költségvetés bruttó adóssága nagyjából 900 milliárd forinttal növekedett egy év alatt, ebben komoly szerepe volt a forint gyengülésének. Az év vége óta csak az árfolyam változásának köszönhetően nagyjából 600 milliárd forinttal csökkenhetett az állomány.
Mit hoz az IMF-megállapodás?
Tagjai vagyunk egy klubnak, a klubnak pedig vannak játékszabályai, amit Magyarország néhány esetben felrúgott – fogalmazott Tóth Gergely. Mostanra azonban úgy tűnik, a magyar kormány kezd visszatérni az ortodox eszközökhöz, így a megállapodás az EU-val, IMF-fel minden bizonnyal létrejön.
Az IMF vezetőjének minapi nyilatkozatai alapján úgy tűnik, a Valutaalap is a növekedés beindítására koncentrálva szeretné megoldani Magyarország problémáit, a durva megszorításokkal kikövezett görög út helyett. Mindazonáltal jelentős gazdaságpolitikai kiigazításra lesz szükség.
Tóth Gergely a megvalósítás lehetséges módját illetően elmondta: a Széll Kálmán tervre és a konvergencia-programra alapozva folytatni kell a már megkezdett reformokat a nyugdíjrendszerben, az egészségügy, az oktatás finanszírozásában, az állami és önkormányzati szférában és a közösségi közlekedésben. A bevételi oldalon az szja-rendszer progresszív irányba történő eltolása, banki és egyéb válságadók kivezetése, ingatlanadó bevezetése képzelhető el, míg a kiadási oldalon a szociális és családtámogatási rendszer átalakítása, munkaerőpiaci támogatás átalakítása, állami és önkormányzati szféra karcsúsítása, a közösségi közlekedés és a kapcsolódó támogatások racionalizálása várhat a kormányra.
Az elemző szerint nem kizárt, hogy lesznek még csörték a kormány és az IMF között, ami komolyabb mozgásokat indikálhat az árfolyamokban, de mindkét félnek érdeke a megegyezés. Jó esetben márciusban kerülhet pecsét a megállapodásra, rosszabb esetben április-májusban írhatják alá. A megállapodás hatására erősödhet a piaci bizalom, erősödhet a befektetési és a beruházási kedv, javulhat a bankszektor hitelezési aktivitása, ezáltal a belső fogyasztás is.
Forró pénzek a forintban: könnyen jött, könnyen megy?
| Taracky Andrej |
Taracky Andrej, a BudaCash devizapiaci üzletágvezetője a forint árfolyamának alakulásáról elmondta: a kormányzati kommunikáció megváltozása nem az egyetlen tényező, ami a forint erősödéséhez vezetett. Az EKB és a Fed akcióinak köszönhetően óriási likviditásbőség van a piacon, a pénz keresi a helyét – márpedig van egy olyan deviza, amelyhez kiemelkedően magas kamatok társulnak. A forintba érkező pénzek azonban veszélyes pénzek: amilyen könnyen jött, olyan könnyen mehet is a hatalmas tőke. A forint így magas bétájú devizának számít, ami hirtelen és nagymértékben reagál a piaci hangulatváltozásokra.Taracky Andrej szerint a forint további erősödése nem tenne jót a magyar gazdaság motorját jelentő exportnak – a vállalatok által köthető fedezeti pozíciók csak részmegoldást jelentenek a rendkívül volatilis piacon.
A devizahiteleseknek látszólag ugyan jól jön a törlesztésnél a minél erősebb hazai deviza; ha azonban elveszítik munkahelyüket, az esetlegesen alacsonyabb törlesztőrészletet sem tudják kifizetni. A magyar gazdaságnak ennél erősebb forintra nincs szüksége – véli Taracky. A további forinterősödésnek nincs is komoly tere: közép- és hosszú távon inkább a 300 forint körüli euróárfolyamra lát esélyt a szakember. Az euró/dollár árfolyamban nagy a volatilitás, trendszerű mozgás azonban nem alakul ki - az elemző a továbbiakban is széles sávban, 1,25-1,35 között mozgó árfolyamot vár. Taracky szerint az ausztrál dollár további pályáját számos kockázat övezi, ám minden esélye megvan az újabb történelmi csúcsnak.
Figyeld Amerikát, Belgiumot és Spanyolországot!
| Fazakas Péter |
Fazakas Péter szerint az USA javuló gazdasági teljesítménye, az eurózóna válságának oldódása, Kína és feltörekvő piacok viszonylag erős növekedése valamint a globális likviditásbőség vezetett a részvénypiacok erősödéséhez. Alapvetően az USA felülsúlyozását javasolják Európával szemben.
A Buda-Cash elemzői jó lehetőséget látnak az amerikai technológiai részvényekben (pl: Google); a globális tech-óriások beszállítóiban (pl: Hon Hai Precision); a jól ismert amerikai-globális fogyasztói márkákban (pl.: McDonald’s, Coca Cola), a globális nyersanyag-szektorban (pl: Rio Tinto, Anglo-American, BHP Billiton), az európai autógyártókban (pl: Volkswagen, Daimler, BMW) és a távközlési szektor nagy neveiben (France Telecom, Telenor, Telefonica). A magasabb kockázatot is elviselő befektetők a kínai gyógyszeripar felé is kacsintgathatnak: mivel a helyi gyártók uralják a piacot több mint 80 százalékban, elsősorban kínai vállalatok részvényeiben van emelkedési potenciál (pl.: Sihuan Pharma, Sino Bio-pharma, Sinopharma).
A külföldi kötvénypiacról a belga és a spanyol kötvényeket ajánlják az elemzők az adósság-fenntarthatósági modelljük alapján.
Hazai paletta: OTP, Egis, állampapír, kötvények
A hazai részvénypiacról az OTP és az Egis szerepel a Buda-Cash ajánlásai között. Az OTP az IMF-megállapodás nagy nyertese lehet, a szektorhoz képest vonzó árazással érhető el. A bankpapírra 4800 forintos célárfolyamot jelölt meg Fazakas. Az Egist elsősorban kedvező árazása miatt, de inkább hosszú távra tervező befektetőknek ajánlja; a célár a gyógyszerpapírnál 21800 forint.
A hazai kötvények közül a kizárólag a lakosság által jegyezhető 3 és 5 éves inflációkövető Prémium Magyar Államkötvény Fazakas szerint is csábító befektetés. Az elemző a vállalati kötvények piacáról három euró alapú kötvényt emelt ki lehetséges befektetési célpontként: a Nemzeti Vagyonkezelő által állami garanciavállalás mellett kibocsátott Richter-kötvényt, a Mol Magnolia-kötvényét és az OTP Opus-kötvényét.
