Év végén és év elején számos olyan cikk lát napvilágot, hogy mit érdemes vásárolni, mibe lesz jó befektetni a következő évben. Megfordította a dolgot a Marketwatch cikke, amelyben arról írnak, mi az, amit semmiképpen sem kellene vásárolni 2023-ban. Mi az, amin spórolni érdemes, mert spórolni nagyon fontos lenne.
Öt dolog, amit 2023-ban tényleg nem szabad megvenni. Szeretne spórolni egy kis pénzt az új évre? Gondolja meg kétszer, mielőtt ezekre a dolgokra költene! – kezdik.
1. SPAC-ok
A világjárvány idején az emberek előszeretettel vásároltak speciális célú befektetési (cégfelvásárló) társaságokat, úgynevezett SPAC-okat. (Többek között Donald Trump közösségimédia-vállalkozásához is kapcsolódik egy ilyen.) A SPAC Insider szerint 2021-ben 613 SPAC-t vezettek be az amerikai tőzsdére. De azok a befektetők, akik 2015 óta magáncégekkel egyesülő SPAC-okat vásároltak, egy tanulmány szerint átlagosan 37 százalékos veszteséget szenvedtek el egy évvel az egyesülés után.
2. Kriptodevizák
Két fő oka van annak, hogy 2023-ban ne fektessünk kriptopénzekbe, és egyiknek sincs köze a legtöbb nagy érme tavalyi meredek értékvesztéséhez – állítja a Marketwatch. A befektetők már régóta arra vannak kondicionálva, hogy megvásárolják a mélypontokat a tőkepiacokon, olyan szinteken vegyenek olcsón valami értékeset, ahol mások túlságosan félnek beszállni.
A kriptó azonban más, mert nincs korreláció a régóta elfogadott piaci elméletekkel, és a vásárlás inkább spekulációval, mint befektetéssel egyenlő – írják.
A másik fő ok szerintük, amiért a következő évben kerülni kell a kriptót, hogy nincs igazán biztonságos módja a tárolásának. Nincs befektetőbiztosítás, hackertámadás elleni jó védelem. (Mások szerint van, csak nem könnyű alkalmazni, tanulni kell hozzá – a szerk.)
3. A Meta Quest fejszett
Aki igazán rajong a virtuális valóságért, ráugorhat a Meta Platforms által 2022-ben bemutatott Meta Quest Two és Meta Quest Pro headsetekre.
De úgy érezheti magát, mintha 2007 elején vett volna egy BlackBerry telefont – írják.
Az Apple ugyanis várhatóan nemsokára végre szintén megmutatja, hogy mérnökei mit főztek ki ezen a téren.
4. Mém-részvények
A túlhaladott üzleti modellel rendelkező, nehézségekkel küzdő, netán haldokló vállalatok általában nem teljesítenek jól a tőzsdén. A világjárvány idején azonban ilyen cégeknek a részvényei is gyakran szárnyaltak. A közösségi médián belüli hangulat hajtotta őket, amelyet a lakossági befektetők hada irányított (GameStop, AMC, Blackberry stb.).
A GameStop nemrég jelentette a hetedik egymást követő negyedéves veszteségét. Az ilyen mémcégek megvásárlása még kockázatosabb, amióta a vállalati fundamentumok újra divatba jöttek. Valószínű, hogy a mémrészvények napjai lejártak.
5. Tesla-autók
Az elmúlt években a Tesla volt a legjobb lehetőség az elektromos járművek vevői számára, miközben más gyártók a termelés beindításával küszködtek. De 2023-ban már sokkal többféle elektromos autó lesz elérhető, várhatóan csökkenő árakkal. Az olyan nagy klasszikus gyártók, mint a General Motors, a Ford Motor, a Toyota és a Volkswagen is beszálltak a harcba. De olyan fiatal Tesla-utánzók is, mint a Rivian Automotive, a Lucid Group és a FIsker várhatóan megkezdik idén a gyártást.
A Recurrent Auto, egy járműpiaci kutató és elemző cégkutatója szerint egy új elektromos autó átlagos ára 64 249 dollár, míg egy új benzines autóé 48 281. Miután évekig nem sok választási lehetőség volt a Teslán kívül az EV-k esetében, úgy tűnik, 2023 lesz az az év, amikor ez megváltozik.
Indikátor vagy kontraindikátor?
A fenti tippek persze csak félig komolyak, márcsak azért is, mert keveredik a befektetés és a fogyasztói kosár. Másrészt a SPAC, a kriptó vagy a mém-részvény mindig is szuperkockázatosnak számított, mindig rendkívül könnyű ellenük érveket találni.
A befektetők egy része olyan célpontot keres, amit éppen senki sem akar venni, de várható, hogy egyszer még megélénkül a kereslet. Kérdés, mennyire fér bele ez a kontraindikátoros gondolkodás a befektetők többségének gondolkodásába.
Aki biztonságra vágyik, az idén az állampapírokkal vagy esetleg az arannyal is szép hozamot érhet el.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
