Ha nem lenne a Keler KSZF energiapiaci – gáz- és elektromosáram-kereskedelmi elszámoló – szolgáltató tevékenysége, lehet, hogy már a megszüntetésről kellene beszélnünk. A cég életében egyre nagyobb súlyúak az energiapiaci bevételek, miközben a tőkepiaci bevételek a tőzsdei forgalom zsugorodásával erősen visszaestek – mondta el Mátrai Károly, a Keler KSZF igazgatója a Dorsum Zrt. által rendezett BrokerClub nevű rendezvényen. Az energia-bevételek azonban még nem tudták száz százalékban pótolni a kieső tőkepiaci bevételt.

Német, francia, cseh üzleteket számolhatnak el

A Keler 2010-ben lépett be az energiapiaci elszámolások piacára, földgáz- és árampiaci rendszereket működtet. Megnyerték a CEEGEX magyar szerezett gázpiaci rendszer klíringjére kiírt pályázatot is, most január 1-től elindult ez a tevékenység is. Német-francia piacokra is kiterjesztik az energiapiaci tevékenységüket, és a prágai tőzsdén is meg fognak jelenni – mondta el az igazgató.

Tavaly a Budapesti Értéktőzsde Béta-piacán a Keler KSZF új részvényeket vezetett be és a határidős piaci szegmens is elindult itt. Ez egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de reméli, a későbbiekben majd bővül ez a piac is.

A XETRA-átállást a tőzsde úgy oldja meg, hogy a Keler interfészei alig változnak, így alig érinti őket. A tőkepiacon 39 ügyfelük volt eddig, lehet nek olyanok, akik a Xetra miatt kilépnek, de remélik, nem lesz ilyen. A külföldiek számára ugyanakkor a belépés olcsó lehet, hiszen ők most is használják a Xetrát. Így új külföldi ügyfelek megjelenése elképzelhető.

Vigyázz, ha jön az EMIR

Az EMIR nevű jogszabály nagy változást hoz az európai elszámolóházaknál 2013 közepén, sok költséges adminisztratív újdonság várható a működésükben, például új nyilvántartások, új tisztségviselők kellenek.  Az év második felében újra kell engedélyeztetni az egész Keler KSZF-et a PSZÁF-al, ha nem engedélyezné, nem lenne magyar klíringház.

Mátrai Károly

Ebben az évben át szeretnék alakítani a díjstruktúrát, részben úgy, hogy díjat csökkentenének. Jelenleg tranzakciónként 83 forintért, de havi legalább 100 ezer forintos díjért végzik az elszámolóházi szolgáltatást. A havi minimumdíjat 200 ezerre emelnék, a tranzakciónkénti díjat viszont 75 forintra, később egy második lépcsőben 60 forint környékére mérsékelnék. Ezt az teszi lehetővé, hogy az energiapiacról származó pluszjövedelem egy részét vissza tudják forgatni. A volumen változott, a volumenhatásból vissza tudnak forgatni valamennyit – mondta el az igazgató.

Oldanák a nemzeti monopóliumokat

Az OTC- (tőzsdén kívüli) derivatívák terén is vizsgálják, hogy milyen szolgáltatásbővítést tudnának végrehajtani, de ez nehéz dolog. A Lehman-válság óta a szabályozók megpróbálják ezt a forgalmat a klíringházakba terelni.  Az ilyen derivatívák nagy része devizákhoz kapcsolódnak, a devizaforrásokat pedig általában külföldi bankok nyújtják, akik kérdés, hogy elfogadják-e a KELER KSZF-et. Ezek a bankok még az MNB-ben sem mindig szeretnek számlát nyitni – hangzott el.

Mátrai Károly szerint a kilencvenes években még a legtöbb országban nemzeti tőzsde, nemzeti klíringház és nemzeti értéktár volt, kivéve az USA-ban, ahol néhány nagy cég révén jóval nagyobb volt a méretgazdaságosság. Európa így versenyhátrányban, Amerika versenyelőnyben volt, az amerikai szolgáltatások sokkal olcsóbbak voltak. Így Európában impulzust adtak a nemzeti monopóliumok oldása felé, a Mifid-jogszabállyal.

Melyik a legnagyobb európai tőzsde?

Ezután a holland ABN Amro alapított egy nagy klíringházat és az amerikaiak is, ez a két szereplő eléggé átalakította az európai piacot. Emellett MTF-ek is létrejöttek, a 27 nemzeti tőzsde mellett több tucat MTF is van (multilateral trading facility - alternatív kereskedési platform). Ma a legnagyobb európai tőzsde már nem a londoni Értéktőzsde, hanem egy Londonban működő MTF, így alaposan összekuszálódott a kép. Az elszámolási szolgáltatások is nagyon olcsók lettek, 2-3 eurócent is lehet egy tranzakció Nyugaton, de ennek az is az oka, hogy nagyságrendekkel több tranzakciót bonyolítanak a nyugati elszámolóházak, mint a Keler-ben.

Arra a kérdésre, hogy a Kelert megkeresték-e már fúziós vagy felvásárlási ajánlattal, Mátrai Károly elmesélte, hogy gyakran beszélgetnek erről külföldi kollégákkal. Ami az osztrák-magyar viszonyt illeti, itt voltak konkrét tárgyalások, de nem egyszerű a CESEG-csoport struktúrája, osztrák, cseh, szlovén, magyar részből áll. Klíringház azonban két helyen nincsen, így Budapest is szívesen kiszolgálta volna mind a négy piacot klíringházként, de az osztrákok nem voltak ebben partnerek.

Kuruc, labanc két jóbarát?

Viszont később kijöttek egy saját ajánlattal, ami viszont a hazai 50 százalékos MNB-tulajdon miatt nem működött. A négy piac integrációja csak az MNB és az osztrákok megegyezésével lenne lehetséges. Az igazgató nem érzékeli a „kuruc-labanc ellentétet” az osztrák és magyar érdekek között, szerinte konstruktív párbeszédet folytatnak a tulajdonosok egymással.

Csiszér Péter

Európában éles díjverseny folyik, még a kockázatok kezelése terén lehetne versenyezni. Kockázatkezelési versenybe a Keler azonban nem szeretne belemenni, sem a menedzsment, sem a tulajdonosok nem szeretnék felvállalni. Előbb-utóbb nagy default lesz, ha a kockázatkezelés terén is verseny alakul ki – mondta  Mátrai.

2016-ban nagy átállás lesz

Csiszér Péter, a Keler Zrt. igazgatója szerint a cég nagy változások előtt áll. Ilyen a T2S (Target-2-Seurities), az Európai Központi Bank projektje, amellyel egy összeurópai közös elszámolási rendszert szeretnének létrehozni, egy közös használatú számítógépes platformmal. A Keler csatlakozási céldátuma ebben a rendszerben 2016 ősze. Közben elindították a befektetési alapok forgalmazását megkönnyítő WARP projektet is, amelyet később nemzetközi rendszerekkel kötnének össze (FundSettle, Vestima+).

A Keler stratégiájához tartozik, hogy alaprendszereit  megújítanák. A T2S kiemelt fontosságú projekt. A Xetrá-val összefüggésben újraindítanák a központi értékpapír-kölcsönzési rendszert, mert bár most is van egy kölcsönzési rendszer, de nem aktív. Szintén a Xetrához megújult árjegyzői modellel is készülnek.