|
| Peter Garnry |
Peter Garnry, a Saxo Bank részvénypiaci stratégája kifejtette, hogy a bankok „bika szellemiségű” stratégái és elemzői azzal szoktak érvelni, hogy a P/E mutató (a részvény árfolyam/nyereség rátája) 11,7-es és a P/B (könyv szerinti érték) 1,18-as értéke mellett érdemes az amerikai bankok papírjait vásárolni, mert az USA gazdasága növekedőben van. Valamint azzal is szoktak érvelni, hogy a banki részvények a csúcshoz képest még mindig 50 százalékkal le vannak maradva, így az árfolyam akár emelkedhet is.
Peter Garnry kiemelte: ugyanezeket az érveket hallani az európai bankok papírjaira nézve is, ám ez utóbbiak esetében a P/E és a P/B mutató értéke 9,9 illetve 0,6. Hozzátette hogy a P/E mutatót logikusan értelmezni csak akkor lehet, ha a banki index kosarában szereplő nyereséges tagokra külön számítják ki, melyből egy dolog derül ki: az európai bankszektor helyzete szörnyűséges.
A stratéga szerint ezek az érvek a gazdaság normális állapotában megállják a helyüket, jelenleg azonban mérlegalkalmazkodás folyik, vagyis az eszközök árának növekedése lassabb, a gazdaság a trendhez képest elmarad, és a felkapaszkodás során mindig nagyobb a visszacsúszás valószínűsége. Ezért a bankok nyereségtermelő képessége jóval alacsonyabb, így a részvények árfolyamában rejlő lehetőségek is szűkösebbek - mutat rá Peter Garnry.
Ha mégis banki papírokba fektetnénk
A stratéga szerint, ha valaki mégis be szeretné vonni portfóliójába a banki papírokat semmiképp se válasszon európai bankokat. Az amerikai bankokkal kapcsolatban már pozitívabb véleményt fogalmaz meg a szakértő, ugyanakkor ebben az esetben sem lehet figyelmen kívül hagyni a mérlegalkalmazkodást.
A Saxo Bank stratégája szerint a fejlett világban a magánszektor továbbra is a tőkeáttétel kiigazításával van elfoglalva, a hatósági előírások súlyosbodnak, az államok pedig adóssággal túlterheltek, nagy a valószínűsége annak, hogy a bankok összességében gyengén fognak teljesíteni. Hozzátette, hogy az USA bankjai azért érnek el az európai bankokhoz képest előkelőbb helyezést, mert a mérlegalkalmazkodás legdurvább hatásai már végigfutottak az amerikai rendszeren, és van némi gazdasági növekedés.
Mi vezeti félre a befektetőket?
A szakértő kiemelte, hogy a felszínes szemlélő számára az európai bankok, különösen a „mintagyerek” Deutsche Bank tőkeáttétele jobbnak tűnhet. Ez azonban csak a félrevezető látszat, mert az USA és Európa bankjaira nem ugyanazok a bázeli szabályok érvényesek. Ha a két kontinens bankjait a jövőben hatályba lépő Bázel III. szabályai alapján vetjük össze, akkor a tőkeáttételben már nagyobb a hasonlóság.
A finanszírozás szerkezetével kapcsolatban Peter Garnry kiemelte: az USA bankjainak hitel/betét aránya durván 80 százalékos az európai 110 százalékhoz képest, tehát a betét oldali finanszírozás hiánya Európában 1,3 ezer milliárdra rúg. A szakértő véleménye szerint abból azonban az európai hiányt a nagykereskedelmi piacok finanszírozzák, hosszú távon kockázatok adódhatnak, és ez egyben magyarázattal szolgál arra is, miért indította el az EKB a hosszú távú refinanszírozási műveleteket (LTRO). A nagykereskedelmi piacon ugyanis senkinek sem volt hajlandósága az európai bankokat finanszírozni.
El a kezekkel az európai bankoktól
A finanszírozás szerkezeti különbségeit a Saxo Bank stratégája szerint abban kell keresni, hogy az USA bankfelügyelete hogyan reagált az 1930-as, és az 1980-as évek banki válságaira. Mindkét alkalommal az USA banki mérlegeken csökkent a jelzáloggal szemben létező kitettség, és az USA társaságai közül egyre többen vállalati kötvények kibocsátásával közvetlenül a tőkepiacról kezdték finanszírozni magukat. Az európai bankok viszont szorosabban kötődnek a jelzálogpiachoz és a vállalati hitelekhez, márpedig a mérlegalkalmazkodás idején, főként zsugorodó gazdaságban, ez a gyenge láncszem.
Peter Garny összességében az Európai Uniót érintő strukturális kérdések, a hatósági követelmények szigorodása, és az LTRO-val kapcsolatos bizonytalanságok miatt úgy véli, hogy rosszul dönt az a befektető, aki európai bankok papírjaiba fekteti pénzét.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
