Az energiahordozókat leszámítva komoly átrendeződés zajlik a szemünk előtt az elmúlt hónapokban. Ez leginkább az arany, az ezüst, a réz, a lítium, a nikkel, az alumínium és a platina valamint a teljes, úgynevezett platina-csoport fémeire (palládium, ródium) vonatkozóan szignifikáns drágulással is együtt járt. Az Erste elemzésében a cég olaj- és gázipari elemzője, Pletser Tamás kiemelte: egy átfogó nyersanyag-szuperciklus első felében járunk. Eddig a nemesfémek és az ipari fémek drágultak leginkább, de az évtized végéig az energiahordozók és a mezőgazdasági alapanyagok is sorra kerülnek.
Megatrendek extrém terhei
Ennek, mármint a gyors drágulásnak a fő kiváltó oka az elemzés alapján az, hogy az elmúlt évtized alacsony árai miatt elmaradtak a bányászati beruházások. Ugyanakkor mostanra az elektrifikáció, a zöld átállás és a mesterséges intelligencia iparágát kiszolgáló adatközpontok energiaigénye időben szinte egyszerre generál hatalmas keresletet ezekre.
Ebből a szempontból a geopolitika, és az onnan kiinduló, egyre erősebb feszültségek sora már csak hab a tortán.
Kína, mint a világ legnagyobb feldolgozója, politikai eszközként használja az exportkorlátozásokat, hogy nyomást gyakoroljon a többi szereplőre, na és persze saját iparának az ellátásbiztonsága miatt.
Fotó: Pixabay
Azonnali hatása lehet a Grönland körüli feszültségeknek
Ide tartozik, hogy már most, akár a következő órákban tanúi lehetünk egy újabb geopolitikai hullámvasútnak. Donald Trump amerikai elnök korábban nyolc európai országot érintő 10 százalékos büntetővám bevezetéséről beszélt február 1-jétől, amely júniusban 25 százalékra emelkedne. Erre máris katonai választ adott Dánia: megerősített jelenléttel léptek fel az autonóm területen a hadi alakulataikkal. Az Európai Unió sem késlekedik: az uniós vezetők a csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozójukon adhatnak hírt megtorló intézkedésekről.
Elemzők pedig figyelmeztettek, hogy az Európai Unió jelentős gazdasági ütőkártyával rendelkezik a kereskedelmi háborúban, hiszen a kontinensnek nagyjából 10 ezer milliárd dollár értékű amerikai kötvénye és részvénye van. Ezek akár részleges kivonása is komoly pénzügyi következményekkel járhat az USA-ra nézve.
Most a porondon: a klasszikus pénzgyárak
Visszatérve a szépen termő árupiaci termékekhez: az arany esetében az emelkedő trend töretlen, a jegybanki vásárlások és a bizalmi válság miatt az árfolyam idén elérheti az 5000 dollárt, sőt az a feletti ársávokat is. Ott aztán a korábbi, látványos ralit követően a növekedési ütem lassulhat; a „könnyű pénz” időszaka pedig véget ér. Az ezüst a tavalyi 30 dollárról 90 dollárig száguldott. A tech- és napelemgyártók körében fizikai hiány lépett fel, ami felhalmozáshoz vezetett. Bár a kilátások jók, ilyen mértékű robbanásszerű drágulás már nem várható, az árfolyam stabilizálódhat.
Csillag születik: Felkészül a réz és a lítium
Az idei év igazi nyertesei az ipari fémek lehetnek, lepipálva a nemesfémeket is: Sokan az „új ezüstként” hivatkoznak már most a rézre. 2030-ig évi 1-1,5 millió tonnás hiány várható az ipari fémnél az Erste várakozása szerint. Az elektrifikáció miatt a kereslet stabil, de a kínálat végletekig feszített, így bármilyen bányaleállás azonnali árrobbanást okoz. A lítiumnál a korábbi mélypont (9000 dollár/tonna) már 18 ezer dollár fölé emelkedett. Bár messze van a 80 ezres csúcstól, a kereslet az új akkumulátortípusok miatt hatalmas. A kínálat bővítése lassú (1,5-2 év), így a szűkösség további áremelkedést vetít előre.
Nagy gáz lesz
A platina váratlanul 2400 dollárig drágult, mivel a hibrid autók iránti kereslet életben tartotta a katalizátorgyártást. A legnagyobb potenciál azonban az amerikai földgázban (Henry Hub) rejlik. Bár az árfolyam jelenleg 3 dollár körül mozog, az USA LNG-exportkapacitásának jelentős bővülése és a belső áramtermelés gázigénye miatt 2027-től tartósan a 4-6 dolláros sávba emelkedhetnek a jegyzés.
Az EU szerint elhúzódó energiaválság jöhet, ha folytatódik az iráni konfliktus.
