Csütörtökön vegyesen alakultak az amerikai tőzsdeindexek, hiszen a technológiai szektor vállalatai gyengébben teljesítettek, és a Nasdaq csökkent, miközben a hagyományos szektorokat reprezentáló Dow index tovább szárnyalt, és történelmi csúcsra ugrott. A Fed elnökének kamatvágásra utaló szerdai megnyilatkozása ugyan felfele mozdította az árakat, de kissé csökkent a lelkesedés, amikor csütörtök kora délután a vártnál magasabb inflációs adatok érkeztek. A Nasdaq Composite mutatót és a Standard & Poor's 500-as indexet a biotechnológiai cégek és a gyógyszergyártók részvényeinek árfolyam-csökkenése húzta lefelé a szektort hátrányosan érintő kormányzati döntés folytán.
Az európai piacokon a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentése rontotta a befektetői hangulatot. Az IMF által csütörtökön közzétett dokumentum szerint az euróövezet gazdasága növekvő kockázatokkal szembesül egyebek mellett a kereskedelmi feszültségek, a Brexitet övező bizonytalanság, valamint az olasz gazdaság sebezhetősége következtében. Lássuk mire érdemes figyelni a hét utolsó kereskedési napján.
1; Az amerikai tiltakozás ellenére is bevezeti a francia digitális adót
Párizsban szerdán jelentették be, hogy a francia kormány 3 százalékos különadót kíván kivetni azokra a nagy digitális szolgáltatókra, amelyek globálisan 750 millió eurós, Franciaországban pedig 25 millió eurós éves bevételre tesznek szert. A tervezett adóról szóló jogszabályt csütörtökön megszavazta a francia szenátus, annak ellenére, hogy az amerikai kormányzat tiltakozott. Az adó a hírek szerint mintegy 30 német, brit, spanyol, kínai és francia nagyvállalatot érint, de köztük van az Apple, a Facebook, az Amazon és az Alphabet is, amely a Google anyavállalata.
"Az Egyesült Államokban komoly aggodalmat kelt, hogy a digitális adó, amelyet a francia szenátus csütörtökön várhatóan elfogad, méltánytalanul érint amerikai vállalatokat is" - fogalmazott Robert Lighthizer, amikor bejelentette, hogy Donald Trump elnök elrendelte a vizsgálatot az ügyben.
Egyes elemzők a lépés kapcsán attól tartanak, hogy az egyébként is gyakran kiszámíthatalan amerikai elnököt, Donald Trumpot olyan bejelentésre, vagy Twitter üzenetre sarkalhatja, amely ismét felerősítheti a kereskedelmi háborús félelmeket.
2; Visszaeső eredmények várhatók az USA-ban
2,8 százalékos visszaesést várnak profit soron az elemzők a második negyedévben az S&P 500 cégeire, írta reggeli hírlevelében az Equilor. A bankpapírok jelentéseivel jövő héten hivatalosan is megkezdődik a jelentés szezon, a Factset gyűjtése alapján 2016 óta először várnak profit recessziót az elemzők, hiszen az első negyedévben 0,3 százalékos volt a csökkenés. A kis papírokat tömörítő S&P 600 esetében még nagyobb, 12 százalékos, visszaesést várnak az elemzők. Nem mindenki ilyen pesszimista, a Credit Suisse stratégái például emelkedést várnak, mert szerintük a legtöbb elemző túlságosan elveszett a részletekben, és nem nézik a nagyobb képet. Szerintük a részvény visszavásárlások akár 2 százalékkal is segíthetik az egy részvényre eső nyereség emelkedését.
A legtöbb elemző azonban úgy látja, hogy hiába fognak a bevételek 3,7 százalékkal emelkedni, a marzsok szűkülése miatt, melyet az erősödő dollár, az emelkedő fizetések, és emelkedő nyersanyagköltségek okoz, a profit soron visszaesés lesz, idézi az elemzést az Equolir. A Bank of America elemzői szerint az átlagos marzs, a nem pénzügyi cégeknél, 10,8 százalékra mérséklődhet, a korábbi 11,5 százalékról. A legnagyobb profit visszaesés a nyersanyag és technológiai szektornál várható, mert ez a két szektor a legkitettebb a Kínával szembeni kereskedelmi háborúnak, nem elképzelhetetlen 10 százaléknál magasabb profit csökkenés sem. Várhatóan a defenzív szektorok, egészségügyi cégek és közműszolgáltatók, teljesíthetnek a legjobban, itt 2 százalék körül emelkedést várnak.
3; Profitfigyelmeztetés a Daimlertől
A tengerentúli cégeknél is több veszély leselkedhet az európai vállalatokra. A Mercedes-Benz autókat is gyártó Daimler például pénteken arra figyelmeztette a befektetőket, hogy előzetes számításai szerint komoly veszteséggel zárta az idei második negyedévet. A cég pénteken azt közölte nem végleges adatként, hogy a kamat- és adófizetés előtti (EBIT) vesztesége 1,6 milliárd euró lett az egy évvel korábbi 2,6 milliárd euró nyereség után.
A Daimler bejelentése szerint közel 1 milliárd euróval kellett növelni a Takata japán légzsákok visszahívásával összefüggő várható kiadások fedezetéül szolgáló tartalékszintet, és 1,6 milliárd euróval csökkentették az EBIT-eredményt a folyamatban lévő különböző, részben a dízelbotrány miatti jogi eljárásokkal kapcsolatos kiadások.
4; Továbbra is feszült a helyzet Hormuzi-szorosban
Csütörtökön ismét komoly kommunikáció csata alakult ki az USA és Nagy-Britannia illetve Irán között, miután a hírek szerint az iráni Forradalmi Gárda hajói megpróbáltak feltartóztatni a Hormuzi-szorosban egy brit tartályhajót, de meghátráltak a tankert kísérő brit hadihajó közbelépése után - közölték amerikai médiaforrások csütörtökön.
Megalapozatlan vádnak nevezte az iráni külügyminiszter csütörtökön a brit védelmi minisztérium arról szóló közleményét, miszerint iráni hajók megpróbáltak elfogni egy brit tankert a Perzsa(Arab)-öbölben. A gibraltári rendőrség később közölte: őrizetbe vette a múlt héten lefoglalt iráni tanker kapitányát és első tisztjét. A feszültségek hatására tovább emelkednek az olajárak.
5; Erősödött a maginfláció az USA-ban
A fogyasztói árak az Egyesült Államokban közel másfél éve a legnagyobb ütemben emelkedtek júniusban, de ez valószínűleg nem gyengíti a várakozásokat, hogy az amerikai jegybank, a Fed júliusban csökkenti a kamatokat, ha nem is olyan agresszíven, mint korábban várták.
Az washingtoni munkaügyi minisztérium csütörtökön közölte, hogy az úgynevezett maginflációs fogyasztói árindex, amely nem foglalja magába az erősen ingadozó élelmiszer- és energiaárakat júniusban 0,3 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest. Ez a legnagyobb növekedés 2018 januárja óta. A megelőző négy hónapban a havi áremelkedés 0,1 százalék volt.
Tovább mérséklődött az ukrán infláció emelkedésének üteme.
