Felgyorsult
A legfontosabb változás, hogy a korábban hetek vagy hónapok alatt lezajló trendek most sokkal gyorsabban zajlanak, idézi a Bloomberg Hugh Killent, az ausztrál Westpac Bank devizakereskedésének vezetőjét. A kockázat megnövekedett, ezért sok komolyabb befektető és bank távol marad a piacról, ami lecsökkenti a likviditást, és akkor aztán jönnek a hirtelen kanyarok, váratlan, heves mozgások, kiütve a stopok millióit.
Killen szerint, aki egyébként 27 éve van a piacon, 2014 óta a mozgások felgyorsultak, a forgalom viszont visszaesett. A forgalom csökkenésének okai főleg néhány váratlan beavatkozás: mindenekelőtt a svájci jegybank durvasága, amellyel eltörölte a frank árfolyamgátját, de ide tartozik a jüan váratlan leértékelése és a japán jegybank ugyancsak váratlan monetáris könnyítése is.
Nagy lett a veszély
A megnövekedett volatilitás és különösen a mozgások sebessége extrém módon megnövelte a kockázatokat: szinte bármilyen tőke, amivel a piacra merészkedik valaki, egy pillanat alatt elveszhet. Sokan megégették magukat, így aki ésszerű kockázatkezelést folytat, visszavonult a piacról, vagy sokkal kisebb tőkeáttételt alkalmaz, így értelemszerűen a forgalom is jóval kisebb.
Néhány példa: a jen január 29-én egy éve a legnagyobbat esést szenvedte el egy nap alatt, amikor Kuroda jegybankelnök hirtelen negatívba fordította a kamatot. Azóta viszont 6 százalékot erősödött a japán deviza, 2008 óta a legmeredekebb havi emelkedést produkálva. Az euró tavaly 3-szor hozott össze heti 3 százaléknál nagyobb emelkedést, és ötször hozott össze ugyanakkora esést, míg ez korábban igen ritkán fordult elő.
A legdurvább eset
Ezáltal nem csak nagymértékű egyirányú mozgások jelentek meg, hanem szokatlanul széles sávok is kialakultak, melyekben egy valuta oda-vissza vágtat. A legdurvább persze mégiscsak a svájci frank esete volt: egy euróért 1,2 frankot adtak, majd a következő pillanatban megszűnt a piac, esetleges kötések születtek akár a paritás alatt is, majd valahol 1,03 körül állt helyre a piac. Ez minden idők egyik legextrémebb mozgása, főleg azóta, hogy több millió ember fér a devizapiacokhoz, így egy ilyen esemény sokkal nagyobb kárt okoz, mint 10 vagy 20 évvel korábban.
|
| (Fotó: Wikimedia Commons) |
Átveszik a robotok
A forgalom visszaeséséhez az is hozzájárul, hogy a már igen nagy szerepet játszó elektronikus algoritmusok a szokatlan mozgások esetén automatikusan lekapcsolnak, ami egyébként pozitívum, mert ők így mérlegelés nélkül limitálják a veszteséget, szemben az emberrel, aki hajlamos reménykedni. Ráadásul az automatizálás folytatódik, és ez a forgalom visszaesésével együtt csökkenti a munkaerőigényt is. A legnagyobb bankoknál 2014-ben 2300 devizakereskedő volt, 23 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Kétségkívül meglehetősen stresszes szakma, nem is feltétlenül baj, ha átveszik az embertől a gépek: A kisbefektetők milliói pedig még úgyis sokáig fognak próbálkozni a telefonjaikra telepített appokon, abban reménykedve, hogy a devizakereskedésből bárki megélhet, ahogy azt a reklámok sugallják.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
