A szeptember híres a magas volatilitásról, a nagy áringadozásokról, így nem túl meglepő, hogy a pénteki csúnya esés után hétfőn kellemes emelkedés látható a tőzsdéken. Míg pénteken az S&P 500 index 1,7, a Nasdaq 100-as pedig 2,7 százalékkal esett, addig hétfő délelőtt a határidős piacon ugyanezek 0,6, illetve 0,8 százalékkal mennek fel. A nyugat-európai indexek is hasonlóan, 0,4-0,9 százalékkal javítanak.

Az Európai Központi Bank csütörtökön valószínűleg kamatot fog csökkenteni, megelőzve a jövő héten esedékes hasonló amerikai lépést. Legalább egy további csökkentést is valószínűsítenek 2024-ben az Eurózónában. A hét másik fő eseménye az amerikai inflációs adat lehet szerdán délután, a hasonló magyar szám pedig kedden reggel érkezik.

A BUX index 0,2 százalékkal esik, az OTP Bank 0,9 és a Telekom 1,0 százalékos süllyedése húzza le. A Richter azonban 0,7, a Mol 0,2 százalékkal javít. Az euró 394,60 forint, mintegy hatvan fillérrel van a péntek esti szint felett.

A kormány gyengítette a forintot?

“Lazulhat a fegyelem, gyengül a forint” – kezdi bejegyzését az Erste Befektetési Zrt., amely szerint pénteken

a gazdaságpolitika vezetői között megvívott verbális csörte lökte 395 közelébe a forintot (az euróval szemben - a szerk.), végül azonban 394 alatt zárt a jegyzés.

A miniszterelnök hétvégi bejegyzése alapján jövőre erőteljes impulzust kaphat a gazdaság, amit a kormány mellett a leendő jegybanki vezetés is támogathat. Ezek hatására hétfő délelőtt ismét járt 395 forint felett az euró árfolyama. Hétfőn a költségvetési adatokra figyelhetünk, kedden pedig az augusztusi infláció lehet a fókuszban.

Kísért a recesszió réme

A recessziós félelmek ismét felszínre törtek a pénteki amerikai munkaerőpiaci adatok után, és csökkent a kockázatvállalási kedv a piacokon. Az ázsiai irányadó részvényindexek háromhetes mélypontra süllyedtek reggel. Az árupiacon pedig a vasérc 22 hónapos mélypontra zuhant a kereslet gyengülésére utaló jelek miatt, a tonnánként 90 dolláros küszöb alá – írta a Bloomberg.

Hurrikánveszély támasztja az olajat

Az olaj visszapattant a múlt heti súlyos veszteségek utáni mélypontról, hétfőn több mint egy százalékkal ugrott, a Brent 72 dollárhoz közelít. Az Egyesült Államok déli partjai felé közeledő, kialakulóban levő hurrikán segített az áraknak. A Brent jegyzése ez előtt hat kereskedési napon keresztül csökkent, összesen több mint 11 százalékkal, közel kilenc dollárral, és pénteken 2021 decembere óta a legalacsonyabb szintre esett a Reuters szerint.

Az Egyesült Államok déli részén, a Mexikói-öböl partján található az ország finomítói kapacitásának mintegy 60 százaléka. Az OPEC+ kitermelői csoport a múlt héten megállapodott abban, hogy a nyersolaj árának zuhanása miatt két hónappal elhalasztja az októberre tervezett, napi 180 ezer hordós termelésnövelést.

Gyatra üzemanyag-keresletet várnak

A Morgan Stanley a negyedik negyedévre vonatkozó Brent-árprognózisát 80 dollárról hordónként 75 dollárra csökkentette, “hacsak a kereslet nem gyengül tovább”. A kínai kereslet gyengeségét a gazdasági lassulás és a készletleépítés okozza. Az ázsiai finomítói árrések pedig 2020 óta szezonálisan a legalacsonyabb szintre csúsztak.

Az amerikai munkanélküliségi ráta csökkenése lassíthatja a Fed kamatcsökkentésének ütemét – mondták elemzők a Reutersnek. Az alacsonyabb kamatlábak jellemzően a gazdasági növekedés ösztönzésével növelik az olajkeresletet, és fordítva.

Pénteken írtunk arról, hogy a Bank of America és a Citi Research is csökkentette az olajra vonatkozó célárát, lásd:

Menekülnek Kínából a japánok?

A japán vállalatok egyre inkább felhagynak azzal a megközelítéssel, hogy a kínai üzleti életben politikamentesen részt lehet venni. Ez erős váltás azok után, hogy évekig ők voltak a legnagyobb befektetők a szomszédos ország gazdaságában – írta a Bloomberg.

Mostanra a geopolitikai kockázatok és a kínai növekedés megtorpanása miatti aggodalmak kerültek túlsúlyba. A Nippon Steel júliusban közölte, hogy kiszáll kínai vegyesvállalatából. Egy nemrég készült felmérés során a Kínában működő japán cégek csaknem fele azt mondta, hogy idén nem költ többet, vagy csökkenti a beruházásokat. Az emelkedő béreket, a csökkenő árakat és a geopolitikát jelölték meg a legnagyobb problémaként.

Kína csábítaná a külföldieket

Eközben Kína a külföldi pénzek megszerzéséért küzd a lanyhuló gazdasága élénkítése érdekében. Ezért teljes mértékben megnyitja a feldolgozóipart a külföldi befektetések előtt, és az egészségügyi ágazatban is nagyobb teret enged a tengerentúli tőkének. November 1-jétől megszünteti az utolsó fennmaradt korlátozásokat is a más országokból származó befektetésekkel szemben a feldolgozóiparban, és csökkenti a külföldi befektetők előtt korlátozott ágazatok listáját.

Engedélyezik az őssejtek, a géndiagnosztika és -kezelés technológiáinak fejlesztését és alkalmazását a pekingi, sanghaji, guangdongi és hainani kísérleti szabadkereskedelmi övezetekben. Egy sor városban lehetővé teszik a teljes egészében külföldi tulajdonú kórházak létrehozását is – tudósított a Bloomberg.

Tőkekiáramlás sújtja a bitcoint

Az USA-ban bejegyzett tizenegy spot bitcoin tőzsdén kereskedett alap (ETF) nyolc nap alatt összesen 1,2 milliárd dollár nettó tőkekiáramlást szenvedett el – írja a Coindesk. Ennek ellenére egész éves szinten a kripto-ETF-ek túlszárnyalták a több mint 400 új ETF zömét, idén a négy legnagyobb bevezetés ugyanis mind bitcoin ETF volt.

Ez a nyolc nap, augusztus 30. és szeptember 6. között a leghosszabb kiáramlási sorozat volt a bitcoin ETF-ek január 10-i bevezetése óta. Eközben a bitcoin árfolyama az augusztus 26-i 64 668 dolláros lokális csúcsról szeptember 7-ére 53 491 dolláros mélypontra esett, ami 17,28 százalékos csökkenés két hét alatt. Elemzők azonban rámutatnak, hogy a BTC teljesítménye szeptemberben hagyományosan gyenge szokott lenni.