Az európai tőzsdék hétfő délelőtt kevés kivétellel 0,3-0,5 százalékos mínuszban vannak, és hasonló süllyedést mutatnak az amerikai határidős indexek is. Pénteken az Egyesült Államokban végül sikerült lefaragni a nagyobb indexmínuszokat csekélyekre, sőt a Dow Jones ipari átlag szerény pluszban végzett. Az euróövezet gyáripari szektorának beszerzési menedzserindexe (PMI) az áprilisi 49-ről májusban 49,4-re emelkedett, elérve a 2022 áprilisa óta legmagasabb szintet.

A tőzsdék hangulatát továbbra is alapvetően befolyásolja Donald Trump, aki a múlt hét végén egyrészt bejelentette, hogy június 4-től 25-ról 50 százalékra emeli az acélimportra kivetett vámot. Másrészt kijelentette, hogy Peking megsértette a kereskedelmi megállapodást, amire válaszul a kínai kereskedelmi minisztérium is hasonlókkal vádolta meg Washingtont.

A BUX index bő egy százalékkal emelkedik hétfőn, az OTP 0,9, a Mol és a Richter másfél százalékos drágulása mellett. Az euró 402,70, ami 80 fillérrel van lejjebb a péntek estinél. A Telekom és a 4iG egy százalék körüli mértékben esik.

A Moody’s hitelminősítő múlt pénteken nem változtatott a besoroláson és a kilátásokon sem, most pénteken pedig esedékes a Fitch döntése is. Az arany ára hétfőn több mint egy százalékos pluszban van a vámháborús aggodalmak fokozódása miatt. Az olaj három százalékkal megy fel az OPEC+ ülése után.

Veszélybe kerülhet a magyar stabilitás?

A reggel közzétett hazai BMI (beszerzési menedzserindex) májusban az áprilisi szinten stagnált – írta az Erste Befektetési Zrt. A héten az első negyedéves GDP részletei, illetve áprilisi konjunktúra-mutatók lesznek még a fókuszban.

Pénteken jön a Fitch döntése hazánkról, „veszélybe kerülhet a december elején elnyert stabil kilátás, mivel érdemben romlottak a rövidtávú növekedési kilátások, ami megnehezíti az adósságszolgálatot” – így a brókercég.

Oroszország ellenében emelt az OPEC

Az OPEC+ hétvégi ülését napokig tartó heves spekuláció előzte meg, egyes piaci szereplők attól tartottak, hogy akár egy újabb globális olajáárháború is megindulhat, hasonlóan a 2020 márciusihoz, amikor negatív ár is kialakult – írta a Zerohedge. Az OPEC+ most zsinórban a harmadik hónapra is megállapodott a kitermelés növeléséről, annak ellenére, hogy kulcsfontosságú tagja, Oroszország egyre erősebb fenntartásokat fogalmaz meg.

Júliusban napi 411 ezer hordóval növeli a szervezet a piacra kerülő mennyiséget, ami megegyezik a májusra és júniusra tervezett emeléssel. Ez radikális fordulatot jelent az árak védelme felől azok aktív leszorítása irányába – véli a portál. A kínálat növelése tükrözi Szaúd-Arábia azon szándékát, hogy megbüntesse a túltermelő tagokat, mint Kazahsztán és Irak, és visszaszerezze az amerikai palaolaj-kitermelőktől és más riválisoktól az elvesztett piaci részesedését.

Trump vágya az olcsóbb olaj iránt

Másrészt kielégítse Donald Trump amerikai elnök olcsóbb olaj iránti vágyát, még akkor is, ha ez még nagyobb költségvetési hiányhoz vezet az ország számára. A termelésnövelés ideiglenes megkönnyebbülést jelent a fogyasztóknak, és segít a makacs inflációval küzdő központi bankoknak is – teszik hozzá.

A kartell két legbefolyásosabb tagja, Moszkva és Rijád közötti véleménykülönbség július 6-án újra előtérbe kerül, amikor megvitatják az augusztusi termelési szinteket.

Sok minden jön még a héten

Makroadatokból nem lesz hiány a héten, a befektetők várhatják az EKB következő kamatdöntő ülését, ahol 25 bázispontos csökkentés jöhet, miközben több helyről is fontos PMI-számok érkeznek majd – összegezte a K&H Értékpapír. Különösen fontosak lehetnek az amerikai munkaerőpiaci adatok a hét második felében.

A korábbiakhoz képest kevesebb izgalmas gyorsjelentés várható, de a Wizz Air számai figyelemre méltóak lehetnek csütörtökön. Az amerikai részvények közül a Dollar General és a Dollar Tree negyedéves jelentésére várhatnak a befektetők, de a Broadcom, valamint a Crowdstrike is érdekesnek tűnik.

Trump megijesztette a kriptósokat is

A kiújult vámháborús félelmek miatt a hétvégén a főbb kriptovaluták lefelé tartottak, a bitcoin például 109 ezer dollár közeléből 103 ezerig, az ether 2700 környékéről 2470-re, a solana 174-ről majdnem 150-re ment le. Hétfőn némi javulás látszik, a bitcoin ugyanis 105 ezer, az ether 2500, a solana 155 dollár felett van valamivel.

Tovább vásárolnak az ETF-ek?

A BlackRock IBIT bitcoin ETF-je (tőzsdén kereskedett alapja) a napokban rekordmértékű tőkekiáramlást könyvelhetett el, egyetlen nap alatt 430 millió dollárt vontak ki innét. Ezzel egy 31 napos szakadatlan beáramlásnak szakadt vége. Az Egyesült Államokban jegyzett bitcoin ETF-ek összesen 358,6 millió dolláros nettó kiáramlást regisztráltak, ami pedig egy tíz napos beáramlási sorozatnak vetett véget. (Ami egyébként összesen 4,26 milliárd dollár pluszt jelentett.)

Az ETH ETF-ekbe történő nettó beáramlás a múlt héten elérte a 286 millió dollárt, ami a a sajtó szerint a folyamatos intézményi érdeklődést jelzi.

Ki fektet bitcoinba, ki nem?

A sajtóban gyakran jönnek olyan hírek, hogy valamely nagyvállalat vagy híresség mennyi kriptót vásárol, vagy éppen elutasítja ezt a lehetőséget. Néhány ilyen csak az utóbbi napok terméséből:

• A Facebook anyaválllalata, a Meta nem hoz létre bitcoin-tartalékot, miután a vállalat részvényesei a ez ellen szavaztak. A Microsoft nemrég már elutasított egy hasonló részvényesi javaslatot a bitcoin volatilitásával kapcsolatos aggodalmak miatt.
• A Metaplanet vállalat kitart a bitcoin-vásárlási stratégiája mellett, 1088 BTC-t vásárolt 107 771 dollár/érme áron. Így már 8888 darab BTC van a birtokában.
• Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a bitcoin-készletek akár 50 százaléka is a vállalatokhoz kerülhet, ami kockázatokat jelent a kriptopénzpiac számára. (De felhajthatja az árfolyamokat – a szerk.)
• A francia futballóriás, Bajnokok Ligája-döntős Paris Saint-Germain lett az első sportklub, amely bitcoint vásárolt. Emellett a Chiliz blokkláncon is működtet egy szervert (validátort).
• Mexikó harmadik leggazdagabb embere, Ricardo Salinas médiamogul azt fontolgatja, hogy portfóliója száz százalékát BTC-be fekteti.

Jelentett a 4iG

Pénteken tette közzé első negyedéves jelentését a 4iG, a vállalat bevétele elérte 171,5 milliárd forintot, ami éves alapon 11 százalékos növekedésnek felelt meg – foglalta össze a K&H Értékpapír. A telekommunikációs szegmens 152 milliárdos bevételt generált, ami közel 89 százaléka az összbevételnek.

EBITDA-szinten is hasonló ütemű növekedést ért el tőzsdei cég, a 60,1 milliárd forintos eredmény tavalyhoz képest 11 százalékos növekedést jelent. Az EBITDA-marzs így 35 százalék volt az első negyedévben. A cég az adózotteredmény-soron 110 millió forintos veszteséget számolt el, ami azonban jelentős javulás az egy évvel ezelőtti 18,1 milliárdos veszteséghez képest.