Ahogy arról már korábban írtunk, öt évvel ezelőtt még alig ismerték a bitcoint, majd 2013 után gyakorlatilag három árrobbanást is megélt az árfolyama – a mostani duplázást pedig tekinthetjük a negyediknek. A Coinbase grafikonja szerint az áttörést május 20-án jött el, és azóta nem, hogy nem gyengült, de karakteresen tovább is erősödött az árfolyam, jelenleg 2150 dollárt (nagyjából 600 ezer forintot) ér egy bitcoin. Jelenleg egyébként mintegy 32,92 milliárd dollár értékű bitcoin forog a kereskedésben, írja a Techcrunch.
A valuta először 2013-ban törte át az ezerdolláros álomhatárt (sokak szerint a ciprusi válság okán), majd hosszú hullámvölgyek után végül a blockchain technológiák iránti kereslet, különösen Kína részéről, végül ismét feltornászta az árat efölé a határ fölé tavaly év végén. Azóta pedig gyakorlatilag csak felfelé van mozgástere a bitcoinnak, csak az elmúlt egy hétben 12 százalékot erősödött.
Nem az egyedüli szereplő
Ami azonban a dolog pikantériáját adja, hogy már rég nem csak a bitcoinnal kell számolnunk, mint kriptovalutával, sőt: bár a bitcoin adja a digitális valuták piacának kevesebb, mint felét (47 százalék). A többi kriptovaluta, mint a szoftverfejlesztők által használt etherum, a bankok által szélesebb körben használt ripple és egyéb devizák is többszörösére (utóbbi konkrétan tízszeresére) növelték az árfolyamukat. Ezzel a ripple a második legdrágább kriptovaluta a bitcoin mögött.
Színes-szagos szappanbuborék?
Egy ekkora ugrásnál persze óhatatlanul felmerül a buborék veszélye, a kritpovaluták azonban egy kicsit máshogy működnek, mint a hagyományos piaci termékek. Ezek mögött ugyanis nem áll tényleges fedezet (hacsak a szupertitkos és rendkívül biztonságos blockchain technológiát nem tekintjük annak, amit a teljes pénzpiac is készül alkalmazni a bankok rendszerében), így az árfolyamot valójában csak a birtokosok közmegegyezése és a kereslet-kínálat alakítja.
A bizalmi játéknak ugyanakkor, úgy tűnik, megvan a gyümölcse, a teljes kriptovaluta-piac jelenleg 70 milliárd dollárt tesz ki, ami hatalmas egy ekkora bizalmi játékhoz képest. Ha azonban az aranypiachoz viszonyítjuk, akkor ez gyakorlatilag semmi: a valaha kibányászott és eladott összes arany értéke ma meghaladja a 8,2 trillió dollárt. Ebben a viszonylatban az a 70 milliárd a világ teljes aranypiacának 1 százalékát sem teszi ki. Ha a forgalomban lévő dollárhoz viszonyítjuk (ez 1,5 trillió dollárt jelent), akkor nagyjából 5 százalékra tehető a piac mérete, de még így is eltörpül.
De akkor mitől ennyire népszerű?
A bitcoin, és általában a kriptovaluták teljesítménye mögött, ahogy arról már korábban írtunk, sok esetben az új valuták kibocsátása áll. Az Investing.com egy korábbi cikke szerint bitcoint használnak más számítógépes, titkosítási technológiával készült pénzek, zsetonok, kuponok – vagyis kritpo-érmék – kibocsátására. Ezekből csak idén már 40 volt.
|
Félmillió felett az árfolyam - hol üzletelhet bitcoinnal a magyar? Nem egy özvegyeknek és árváknak való befektetés, elképesztő ingadozásokra képes. De ha valaki úgy dönt, hogy venni vagy eladni akar, az EU-n belül viszonylag könnyen megteheti. Az egyik német bitcoin-piactér már sok éve jól működik, de elvileg automatából vagy magánszemélytől is lehet vásárolni.>>> |
Egy másik lehetséges ok a zsarolóvírusok terjedésében keresendő, amik jellemzően ilyen nehezen követhető valutában követelnek váltságdíjat a zárolt adatok feloldásáért, ez történt a WannaCry esetében is. A statisztikák szerint ugyanakkor a fejlesztő a legutóbbi támadáson alig keresett valamit. A többi kriptovaluta teljesítménye mögött egy sajátos probléma áll: a bitcoin ugyanis olyan hatalmasra nőtt, hogy alig győzik követni és biztosítani a tranzakciókat. A bitcoin-bányászok (azok, akik gyakorlatilag a forráskódot birtokolják) így plusz díjat számítanak fel azért, hogy biztosítsák a tranzakciót, közmegegyezés azonban nincs ezekről a módszerekről, így sokan inkább az olcsóbb, kezelhetőbb kritpovaluták felé fordulnak.
Hogy meddig mehet el az árfolyam? Természetesen a mostani duplázás kapcsán is megjelentek a szakértők, akik szerint innen már a tízezer dolláros határ lesz a következő állomás, ehhez azonban meg kell oldani a tranzakciós hibákat, és egy komolyabb infrastruktúrát kéne álmodni az egész koncepció mögé, hogy ne roskadjon az egész önmagára, ha esetleg túlnőné a határait. Az egészséges felső határ talán félúton, ötezer dollárnál lehet, de hogy ezt mikor érhetjük el, azt csak a jósok tudják megmondani.
Megéri beszállni a túlfűtött lakáspiacra az olcsó hitel miatt? 
