Ma is rossz a tőzsdék hangulata, a német, francia, brit indexek 1,2-1,5 százalékkal esnek. Az amerikai határidős indexek is egy százalék körüli esést produkálnak. A piacok a romló makrogazdasági helyzet fogságában vergődnek.

Nem éppen kellemes ilyen szempontból, hogy az EU a nyolcadik Oroszország elleni szankciós csomagról tárgyal. Kisebb jó hír volt viszont tegnap, hogy a pénzpiacok meglepetésére a brit jegybank kevésbé emelte tegnap az irányadó kamatlábat, 0,5 százalékponttal a várt 0,75 százalékpont helyett. A spanyol GDP és a francia beszerzésimenedzser-index is valamivel jobb lett a vártnál.

A fő félelem továbbra is az infláció-kamatemelés-recesszió hármashoz kapcsolódik. A héten az amerikai és brit jegybankok mellett a svéd, norvég, svájci, hongkongi és dél-afrikai intézmények is kamatot emeltek. (A múlt héten pedig az EKB.)

Megbüntették az OTP-t

Itthon a BUX index pluszban kezdett ugyan, de most már 1,2 százalékkal esik, hasonlóan az európai átlaghoz. Az OTP 1,4, a Mol és a Richter 1,0, a Telekom 0,2 százalékkal süllyed. Nyertes az Alteo 3,3 százalékos emelkedéssel, vesztes az Opus 1,6 százalékos értékvesztéssel.

Az MNB 89 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az OTP-bankcsoportra, de hangsúlyozta, hogy a feltárt hibák nem hordoznak rendszerkockázatot, nem érintik a bankcsoport megbízható működését. Az olaj két százalékos mínuszban van ma, az európai gázár egy százalékkal süllyed.

Jövő héten erősödhet a forint?

Az euró egy forint körüli emelkedést produkált ma, így a 406 forintos szintet ostromolja. A dollár tovább erősödött az euróhoz képest, így már 416 forint. Tegnap nem változtatott az egyhetes kamat mértékén a jegybank, de Virág Barnabás alelnök jelezte, hogy jövő héten kamatemelés következhet, ez erősíthetné a forintot is.

Az EUR/USD sem tud visszamenni a paritást jelentő egy dolláros szint fölé, ez pedig továbbra is kedvezőtlen hír a régiós devizáknak – írja a KBC Equitas.

Virág Barnabás jelezte, hogy hamarosan elkezdik vizsgálni a szigorítási ciklus lezárását. 2023-ban jelenhetnek a gazdaságot fékező tényezők, ez pedig az infláció alakulására is kihatással lehet.

Kamatharakiri Törökországban

Míg a világ legtöbb jegybankja kamatemeléssel igyekszik megfékezni az inflációt, a török jegybank (megint) olajat önt a tűzre. Ez történt tegnap is, az évi 80 százalék körüli infláció ellenére 13-ról 12 százalékra vágták vissza az irányadó kamatot. Ezt támogatja Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki magát a kamatlábak ellenségének nevezi.

A lépést a német N-Tv.de “kamatharakirinek” nevezte el, mivel ez a török líra gyengülését fokozhatja, ami megdrágítja az importot, amelytől a nyersanyagokban szegény Törökország függ. Tehát még tovább növelheti az inflációt. A hírre a török líra csak átmenetileg gyengült, ma enyhén erősödik, de lehet, hogy csak régen beépült már ez az unortodox politika az árfolyamba. Egy év alatt végülis az euró 79, a dollár 112 százalékkal drágult török lírában kifejezve.

Hatalmas rézáremelkedés következik?

A réz ára március óta közel harmadával esett. A befektetők attól való félelmükben adják, hogy a globális recesszió visszafogja a keresletet – írja a Bloomberg. Ám a legnagyobb bányászok és fémkereskedők közül néhányan arra figyelmeztetnek, hogy néhány éven belül hatalmas hiány fog kialakulni a világ egyik legfontosabb féméből. Ez is visszafoghatja majd a globális növekedést, felpörgetheti az inflációt. (Mint ma az energiahordozók.)

A közelmúltbeli alacsony árak és az abból fakadó beruházáshiány súlyosbítja majd a helyzetet. A bányák termelése az előrejelzések szerint 2024-ben már kezd kifulladni. A Newmont például néhány nappal ezelőtt félretette egy kétmilliárd dolláros perui arany- és rézprojekt terveit. A Freeport-McMoRan, a világ legnagyobb tőzsdén jegyzett rézszállítója szintén arra figyelmeztetett, hogy az árak jelenleg nem elegendőek az új beruházások támogatásához.

Egy új bánya kifejlesztése és üzembe helyezése legalább tíz évet vesz igénybe. Eközben magas lesz a kereslet, a jövő elektromos lesz, és rengeteg rézre lesz szükség. Az S&P Global tanulmánya szerint a fém iránti kereslet 2035-re évi 50 millió tonnára fog nőni, meg fog duplázódni.

Újabb fontos kriptovaluta-fejlesztés történt

A kriptovaluta-piacon stagnálásszerű állapot van, nem egyértelmű a kép. A bitcoin kissé süllyed, az ether két százalékkal emelkedik (19 070, illetve 1315 dollár). Lemondott a Kraken kriptotőzsde vezére, Jesse Powell, de elnökként és fő részvényesként továbbra is marad. A cég részvényeit tőzsdére készülnek vinni, de erről nincs túl sok konkrétum.

Enyhe pluszban van a nyolcadik legnagyobb kapitalizációjú kriptó, a cardano is, amely tegnap sikeres rendszerfrissítést (hard fork-ot) hajtott végre “Vasil” néven. Ez a hírek szerint gyorsítani fogja és olcsóbbá teszi majd a rendszer műveleteit, az okosszerződéseket.

Egymillió Teslának kell szoftverfrissítés

Az USA-ban biztonsági aggályok miatt 1,1 millió Tesla-járműnek kell frissíteni a szoftverét. A Szövetségi Közúti és Járműbiztonsági Hivatal (NHTSA) jelentése szerint fennáll a veszélye annak, hogy az utasok ujjai beszorulnak, amikor az ablakot becsukják. A Tesla-járművekben van egy rendszer, amely automatikusan érzékeli az ellenállást, és megakadályozza az ablakok becsukódását, ha valami az útba kerül.

Egyes Model 3, Y, S és X szériáknál azonban az ellenállást nem mindig érzékelik megbízhatóan. A Tesla közölte, hogy nincs tudomása a meghibásodás okozta balesetekről vagy sérülésekről. Az érintett autótulajdonosokat november 15-től értesítik.