Ma az európai tőzsdék mínuszban vannak, a német index 0,8, a francia 0,7, a brit 0,2 százalékkal esik. Ez azonban jórészt annak lehet köszönhető, hogy Amerika tegnap este későn, az európai zárás után esett be, így kontinensünkön most ezt “pótolják”. Az amerikai határidős indexek mára magukhoz tértek, az S&P 500 futures 0,3, a Nasdaq 0,7 százalékkal javul.

Az amerikai részvények kezdeti ralija szerdán a Fed 25 bázispontos, egyébként a várnak megfelelő kamatemelést és a Fed-elnök, Jerome Powell beszédét követően megfordult. Ráadásul Janet Yellen pénzügyminiszter is azt közölte a törvényhozókkal, hogy a kormány nem tervezi a bankrendszer stabilizálását célzó “teljes körű” betétbiztosítás bevezetését. A piac Powell és Yellen nyilatkozatát is negatívan fogadta. Végül az indexek elég csúnya, 1,3-1,7 százalékos eséssel végeztek.

A tízezerrel harcol az OTP

Budapesten az OTP ma reggel tízezerről indult, de azután elrugaszkodott, most 10 180, 1,2 százalékkal emelkedik. A Mol 2,2, a Richter 0,9, a Telekom 0,4, a Pannergy 2,6 százalékkal megy fel. Vesztes szinte nincs is, kivéve a Masterplastot, másfél százalék eséssel. Így a BUX is egy százalék feletti pluszban van.

Az OTP saját részvényeket vásárol, ezúttal 60 ezer darab részvényt vett “a javadalmazási politikája megvalósítása részeként”. A beszerzés átlagára 10 046 forint lett szerdán.

A forint folytatja erősödését

Az euró ma 384,50, ami 2,5 forinttal alacsonyabb a szerda estinél, tehát tovább erősödött a devizánk. Néhány napja még 402 felett, alig két hete viszont 373-nál is járt az árfolyam.

A földgáz Hollandiában három százalékkal drágult 41 euró fölé, az olaj viszont egy százalékkal esik. A dollár stagnál a tegnapi nagy gyengülés után. A Fed bejelentése után ugyanis “padlót fogott a dollár”, mintegy másfél százalékkal zuhant a főbb devizákhoz képest.

Jönnek a további Fed-emelések

A Federal Reserve a kilencedik egymást követő ülésén emelte a kamatlábakat, és jelezte, hogy további emelésekre is sor kerülhet. Ami egyértelmű jele annak, hogy bízik abban, hogy az infláció megfékezésére tett erőfeszítései nem fogják elmélyíteni a kialakulóban lévő bankválságot.

A FOMC (Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság) egyhangúlag megszavazta, hogy a szövetségi alapkamatláb célkamatlábát negyed százalékponttal 4,75 és 5 százalék közötti sávba emelje. Ami a legmagasabb érték 2007 szeptembere óta, amikor a kamatlábak a pénzügyi válság előestéjén a csúcson voltak – foglalta össze a Bloomberg.

Újabb négy jegybank ülésezik ma

A tisztviselők készen állnak arra, hogy szükség esetén magasabbra emeljék a kamatlábakat – mondta Powell. A 2023-as “dot plot” (pontdiagram) változatlanul 5,1 százalék körüli év végi kamatcsúcsot jósol az USA-ban. A kétéves amerikai állampapírok hozama  a hírre 23 bázisponttal 3,94-ra esett.

Ma kamatemelés várható a brit, a norvég és a svájci jegybanktól is. A török jegybank ülésének kimenetele pedig bizonytalan.

A kétezer dollárt ostromolja az arany

Az arany ára a hét elején volt 2014 dollár is, de azután kissé visszahúzódott. A szerdai kamatdöntés nyomán mintha újabb rohamra indulna. Az aranynak jó a dollár gyengülése és a kamatvárakozások csökkenése, ami az utóbbi időben a bankválság nyomán tapasztalható volt.

Az Amundi Asset Management elemzői “pozitívan állnak az aranyhoz”, amely a kockázatok növekedése esetén biztonságos menedékként szolgál.

A bizonytalanabbá váló gazdasági kilátások, a növekvő recessziós kockázat és a központi bankok jövőbeni kamatdöntéseire vonatkozó befektetői várakozások széles spektruma összességében a korábbinál körültekintőbb hozzáállást tesz szükségessé – írják egy elemzésükben.

Csúcsról csúszott vissza a bitcoin

Újabb kilenc hónapos csúcson járt a bitcoin tegnap kicsivel 28 900 dollár felett, de a részvényekhez hasonlóan nem örült a kamatemelésnek. Ma két százalékkal esik, 27 800 dollárra. Állítólag hirtelen több száz millió dollárnyi bitcoin long (vételi) pozíciót likvidáltak, órák alatt.

Az amerikai hatóságoknál folytatódik a kriptók körüli hercehurca, a tőzsdefelügyelet, a SEC megint kitalálta, hogy hat kriptoérme tulajdonképpen részvény. Ezzel a Coinbase tőzsdét szorongatja és perrel fenyegetőzik. A leginkább a Tron blokkláncról ismert “ellentmondásos személyiségű” Justin Sun kriptopiaci vállalkozót részben hasonló vádak miatt vegzálják (hogy a TRX érme is részvény), részben pedig piaci manipuláció vádjával.

Dollárt is küldhetsz a Telegramon

A Telegram-felhasználók mostantól USDT-t (tethert) is átutalhatnak a chat-en (csevegőablakon) keresztül. Ez a világ legnagyobb piaci kapitalizációjú, dollárhoz kötött stabilérméje (stablecoin). A CoinDesk szerint az integrálás az olyan üzenetküldő alkalmazásokba, mint a Telegram a kriptopénzek küldését olyan egyszerűvé teszi, mint egy szöveg vagy egy fénykép átküldése.

Ez pedig rendkívül pozitív fejlemény lehet a kriptók mainstream elfogadása szempontjából.

Tavaly áprilisban a bitcoint (BTC) és toncoint (TON) integrálták a Telegram@wallet piacterére, amelyek közül az utóbbit a chat-eken is lehet továbbítani.

A bankválságok a rendszer velejárói

A világ bankrendszere struktúrájából adódóan hibás – írja Zsiday Viktor az Alapblogon. A bankválság nem véletlen szerencsétlenség, hanem visszatérő velejárója a rendszernek. Ennek oka az, hogy összekeveredik a biztonságos pénzmegőrzés és a tranzakciókra szolgáló pénz kezelése a kockázatos hitelezéssel.

Ma azonban már semmi akadálya nincs annak, hogy a jegybankoknál mindenkinek lehessen számlája egy egyszerű, telefonra telepített alkalmazás segítségével. A hitelezés pedig továbbra is folyhatna a bankoknál, akik részvények, kötvények vagy hosszú távra lekötött, deklaráltan kockázatos betétek segítségével finanszíroznák magukat. A kriptodevizák viharos térnyerése pont arra mutatott rá, hogy “ez a rendszer megvalósítható, jelentős igény van rá”.

Ha a nagy jegybankok nem csinálják meg, akkor a kriptodevizák hosszú távon akár marginalizálhatják is az állami pénzmonopóliumot… Évek óta nem értem, hogy mire várunk, mikor minden adott hozzá. Mikor lesz már végre működő digitális jegybankpénz? – kérdezi Zsiday.