Négy hetes mélypontról szépen emelkedtek tegnap a tőzsdék, az amerikai piaccal az élen. Ma azonban ismét szerény gyengülés a jellemző, Frankfurtban 0,4, Párizsban 0,2 százalékkal süllyed az irányadó index. Londonban van ugyan 0,2 százalék emelkedés, de az amerikai határidős indexek is kissé esnek.
Japánban a Nikkei 225 három százalékkal ugrott meg ma reggel. A tőzsdéken ma Jerome Powell Fed-elnök kongresszusi meghallgatására figyelnek.
Budapesten szerény pluszból nullába húzódott vissza a BUX index a délelőtt folyamán. A Mol 1,4 százalékos emelkedése, az OTP és a Richter 0,4 százalékos csökkenése a fő esemény. A Telekom 0,7 százalékkal veszít értékéből, a nyertesek között a Rába és a Graphisoft park tűnik ki kettő, illetve másfél százalék körüli plusszal.
A forint a kamatdöntés előtt tegnap nagyot erősödött, 356 közeléből fordult vissza az euró. Ma kissé újra gyengült fizetőeszközünk, 353,80 az euró, egy forinttal többe kerül. Az árupiacokon az olaj kissé korrigálja a tegnapi nagy emelkedést, a Brent este 2019 áprilisa óta először érte el a 75 dollárt.
Nagy esemény lesz ma
Közel tíz év után ma először emelhetik az alapkamatot Magyarországon (bár más eszközök kamatát módosította már felfelé a jegybak az utóbbi években is). Az alaphír szokás szerint 14:00 órakor jön majd ki, utána sajtótájékoztatót tartanak. A várakozások szerint gyakorlatilag biztos a kamatemelés, a kérdés inkább, hogy a jövőre vonatkozóan milyen kommentárok, jelzések érkeznek. Az MNB friss gazdasági előrejelzése és inflációs jelentése is ma jön ki. (Az MNB kamatdöntéséről részletesebb előzetesünk itt.)
Mi várható az MNB-től?
A pontos mérték még kérdés – írja a KBC Equitas.
Az elemzői konszenzus 30 bázispontos emelést vár, amely a jelenlegi 0,6 százalékos alapkamatot 0,9 százalékra emelné. Emellett az egynapos betéti és egynapos hitel kamatlábak esetleges változásait is érdemes figyelni. Az irányadó egyhetes betéti ráta várhatóan az alapkamattal együtt emelkedik, akár egy szintre is kerülhet a két eszköz.
Az Erste Befektetési Zrt. szerint az MNB mai sajtótájékoztatója több hétre meghatározhatja a forint mozgását. Nagy kérdés, hogy egy kamatemelési ciklus kezdetén vagyunk-e, vagy csak egy egyszeri lépésről van szó.
Gyengeség és visszarendeződés a piacokon
Visszarendeződésről beszél az Erste Befektetési Zrt. reggeli kommentárja a részvénypiacon. De még érdekesebb szerintük az amerikai tíz éves hozam mozgása:
Azt követően, hogy 1,4 százalék alá bukott a hozam, rekord sebességgel visszament az 1,5 százalék körüli tartományba, ahol a Fed szigorú hangvétele előtt tartózkodott. Visszaálltunk a múlt hét eleji szintre. (A részvénypiacon) a félelem egyelőre csak átmeneti volt, de a technikai képben mégis csak van némi gyengülés. Több index is tetőt épít már egy ideje.
Az emelkedés folytatódását várja a nagyágyú
A JPMorgan (JPM) stratégái optimisták maradtak a Reuters tudósítása szerint, annak ellenére, hogy a múlt heti FOMC találkozón a Fed meglepetést okozott szigorításpárti hozzáállásával.
De ez nem változtatja meg a piaccal kapcsolatos előrejelzéseinket. A reflációs várakozások éles, technikai alapú visszahúzódást okoztak, de a korábbi kereskedés visszaállására számítunk. Ezt az árfolyammozgást lehetőségnek tekintjük a ciklikus részvényekből és az árupiaci termékekből való kitettség növelésére – idézik az óriás befektetési bankot.
Megint Kína nyomasztja a bitcoinosokat
Kissé ma is tovább süllyedt a bitcoin, jelenleg 32 600, miután a kínai hatóságok tovább keménykednek, és most a nagyobb pénzintézeteket, fizetési szolgáltatókat tanácsolták el a kriptodevizákhoz kapcsolódó műveletektől. Az ether nagyobbat esett, már 2000 dollár alatt jár, az alternatív kriptodevizák pedig sok esetben százalékban két számjegyű mértékben zuhannak.
Jó hír viszont, hogy a Microstrategy nevű cég újabb 489 millió dollárért vásárolt bitcoint. Ezzel eddig 2,74 milliárdot költött rá, az átlagos bekerülési ára pedig 26 080 dollár.
Jön a 4iG-osztalék
A 4iG a részvényeseinek 2,2 milliárd forint osztalékot fizet, ez részvényenként 22,49 forintot jelent – írta a KBC Equitas. Ez a tegnapi záróárfolyammal számolva 3,5 százalék körüli osztalékhozamot jelent. A kifizetés kezdőnapja július 26., legkésőbb július 15-én lehet megvásárolni az osztalékszelvénnyel forgó részvényeket.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
