|
| Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök. MTI Fotó: Kovács Tamás |
Ebben az évben már megszámlálhatatlan új mélypontra süllyedt a török líra, szeptember 11-e óta lényegében folyamatosan zuhan. Ma délben az euró 4,4670, a dollár 3,9605 lírába került, egy évvel ezelőtt még 3,5966, illetve 3,3844 volt az ár, azaz 24, illetve 17 százalékkal drágultak. Az infláció eközben szeptemberről októberre 11,2 százalékról 11,9-re emelkedett éves szinten, ez 2008 óta nem fordult elő. Nem csoda, hogy a török államkötvények hozama is sok éves csúcson van, 12,72 százalékon.
A török jegybank ma nullára csökkentette a bankok számára rendelkezésre álló overnight-hitelkeretet, a távolabbi, magasabb kamatú futamidők felé terelve őket – derül ki a Bloomberg reggeli tudósításából. A lépés egy 25 bázispontos (negyed százalékpontos) kamatemeléssel egyenértékű, és pár órával az öt éves török államkötvények eladása előtt érkezett.
Erdogan, az unortodox
Ezzel azonban nem nyugtatták meg a piacot, csak azt érték el, hogy a reggeli, 1,2 százalék körüli líragyengülés 0,7 százalék környékére mérséklődött. A jegybank egyébként már pénteken is igyekezett a helyzeten javítani, akkor bejelentette, hogy 3 milliárd dollárt dob piacra aukciókon, az év végéig részletekben elosztva. De nyilván az sem hozott tartós eredményt.
A Bloomberg emlékeztet rá, hogy a török jegybank két tűz között van. A piacok oldaláról egyre nagyobb a nyomás a kamatemelés irányába, Recep Tayyip Erdogan elnök viszont ez ellen van. Az elnöknek az a felettébb unortodox, az összes jegybank elképzeléseivel szemben álló elmélete van, hogy a magas infláció ellen nem magas, hanem épp alacsony kamattal kell küzdeni. A magas infláció oka szerinte a magas kamatban keresendő.
Kéne egy drasztikus lépés
Erről az elméletről jóval korábban is lehetett hallani, de a napokban megint előkerült a török sajtóban. Erdogan egyik tanácsadója nyilatkozott róla, és azt mondta, a magas inflációra a magas kamat olyan, mint benzinnel tüzet oltani. Ám valójában mindenki tudja, hogy a kamatokat azért akarják alacsonyan tartani, hogy a gazdasági növekedés magas maradjon.
A Bloomberg két elemzőt is idézett, akik szerint a 25 bázispontos mostani kiigazítás nevetségesen kevés, és várhatóan még a december 14-i jegybanki ülés előtt lépniük kell. Az egyik szakember 150-200 bázispontos (1,5-2,0 százalékpontos) kamatemelést is szükségesnek tartott. Hasonló történt egyébként 2014-ben is, amikor a török jegybank hosszas makacskodás után január 28-án meglepetésszerűen 4,5-ről 10 százalékra emelte az alapkamatot. Ez akkor egy majdnem egy évig tartó lassú líraerősödést indított el.
Sötét politikai ügyek
Törökországnak egyébként komoly tapasztalata van a magas inflációban és kamatokban. A 2002 eleji overnight kamat például még 62 százalékos volt.
Mi okozza a mostani líra-mélyrepülést? Sok hírforrás szerint az, hogy ismét elmérgesedett a Törökország és az USA közötti viszony. Elsősorban egy olyan sötét politikai ügy miatt, ami az Iránnal kapcsolatos szankciók megsértéséről, masszív pénzmosásról, aranycsempészetről szól (“Zarrab-ügy”.). Ebben a napokban Törökország ellentámadásba ment át, az Erdoganhoz állítólag közel álló török-iráni Reza Zarrab szabadon bocsátását követelik, sőt vizsgálatot indítottak az ügyben érintett amerikai személy ellen.
Részvények féláron
Ám a Bloomberg szerint Erdogan elnöknek a jegybanki politikával kapcsolatos legújabb megjegyzései is hozzájárultak a zuhanáshoz. A török eszközök mélyrepülése egy elemző szerint azzal összehasonlítva különösen súlyos, hogy a dollár gyengülése miatt a feltörekvő piacok általában nagyon jól teljesítettek az idén. A török részvények már csak mintegy 60 százalékát érik annak, mint a többi feltörekvő piaci részvény – ez és az egekben levő kötvényhozamok jelzik, milyen óriási összegekbe kerülhet egy országnak a politikai bizonytalanság.
Az elnök kozmetikáztat
Hogy lehet az, hogy az aggasztó politikai hírek, a tömeges letartóztatások és elbocsátások ellenére Törökország gazdasága virágzik? – teszi fel a kérdést a német Der Spiegel Online. Talán Erdogan kozmetikáztatja a számokat?
A hosszú cikk, amely sok elemzőt, üzletembert, vállalatvezetőt szólaltat meg, összefoglalva azt mondja, hogy sokan azt gyanítják, a statisztikai adatok valóban többé-kevésbé kozmetikázottak lehetnek, legalábbis nagyon gyanúsak. Ám a török gazdasági növekedés – a hivatalos adatok szerint legutóbb évi 5,1 százalék – korántsem teljesen megalapozatlan. Egyrészt számos nyugati cég, például német autógyárak települtek Törökországba, amelyek a környező térség, a Közel-Kelet, Ázsia felé ugródeszkának használják. Némelyik termelésének 80-90 százalékát is exportálja.
Nem tudtak ellenállni az olcsóságnak
Másrészt a török export eleve erős, amihez nagyban hozzájárul, sokat segít a líra komoly gyengesége. A turizmus is feléledt az idén, legalábbis a tavalyi mélypontokhoz képest. Tavaly teljesen elmaradtak az oroszok egy vadászgép lelövése miatt, idén visszatértek.
A tavalyi puccskísérlet, a német külügy által kiadott figyelmeztetések és a lecsukott német állampolgárok (például újságírók, emberi jogi aktivisták), a két ország közötti politikai feszültségek ellenére a németek közül is meglepően sokan választottak olcsó, last minute úticélként az Európa és Ázsia határán levő országot. Ezzel együtt is a prognózisok szerint a török turizmus az idén valamivel alatta marad majd a 2012-es szintnek.
Erdogan elnök rendszerének egyik legitimitását a gazdasági sikerek adják, ezért a következő, 2019-es elnökválasztás előtt, kerül amibe kerül, fenn akarják tartani a növekedést – írja a német hetilap oldala. Ennek érdekében kétséges hatékonyságú állami gazdaságfejlesztési programokat is indítanak. A kérdés az, mennyire túlfűtött a gazdaság, és nem hirtelen összeomlás lesz-e ebből.
A Mol nagyobb nyereséggel zárta a 2025-ös év első negyedévét, mint a 2024-est. 
