Az elmúlt években egyre nagyobb mértékben terjedt el az online kereskedési platformokon történő, elsősorban FX (forex, deviza) és CFD (contract for differences, különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás) termékekre vonatkozó ügyletkötés lehetősége. A CFD lényegében egy tőkeáttételes (leverage), származtatott (derivatív) instrumentum.
A tőkeáttétel azt jelenti, hogy a szolgáltatók által meghatározott letéti összeggel (margin) olyan ügyletet lehet kötni, ahol az ügyletérték az elhelyezett letét összegét többszörösen meghaladja. Az ügyletérték a befektetett tőke összegének tíz, vagy akár százszorosát is elérheti. A tőkeáttétel mértékének növekedése magasabb hozamot ígér, azonban minden tőkeáttételes ügylet magában hordozza a veszteség megsokszorozódásának lehetőségét is. A hazai hitelintézetek közül ezért több társaság is korlátozza a spekulatív célú tőkeáttételes ügyletekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtását a lakossági ügyfeleknek.
A termék származékos jellege pedig azt jelenti, hogy az ügylet ára egy másik termék, az alaptermék vagy mögöttes termék (deviza, részvény, index) árától függ. A CFD ügyletek letéti igénye alacsony, ezért a kisbefektetők számára is könnyen elérhető, így viszonylag kis összeggel tudnak pozíciókat nyitni az ügyfelek. A szabályozott piacon kívül kötött deviza (FX) határidős (forward) tőkepiaci ügyletek jellemzői hasonlóak.
Az online kereskedési rendszerek előnye, hogy 0-24 óráig rendelkezésre áll, egyszerű, gyors és olcsó, ugyanakkor veszélyeket is magukban hordoznak. Az ilyen kereskedési platformokon az ügyletkötést az ügyfél közvetlenül, a befektetési szolgáltató közreműködése nélkül is végrehajthatja, azaz a befektető sok esetben önállóan hozza meg befektetési döntéseit, köt meg az ügyletet - nem szabad azonban megfeledkezni a megfelelő kockázatkezelési eszközök alkalmazásáról sem.
A PSZÁF felmérése szerint idén az első hét hónapban a lakossági ügyfelek a magas tőkeáttételes ügyleteken (FX és CFD) összességében 19,4 milliárd forint bruttó nyereséget és 22,7 milliárd forint bruttó veszteséget realizáltak, így a nettó eredmény a lezárt pozíciókon 3,3 milliárd forint veszteség volt a PSZÁF által vizsgált körben.
A magas tőkeáttételes ügyletkötésekből eredő kockázatok miatt a PSZÁF felhívja az ügyfelek figyelmét: a befektetők kizárólag felügyeleti engedéllyel rendelkező szolgáltatókat vegyenek igénybe, és csak megfelelő ismerettel, tapasztalattal rendelkező befektetők kössenek magas tőkeáttételű ügyleteket.
Ahol látványos hasznot ígérnek, ott látványos veszteség is realizálható, ezért körültekintően kell eljárni az ilyen ügyletkötéseket megelőzően; arról sem szabad megfeledkezni, hogy a pozíció fenntartása érdekében a szolgáltató pótlólagos letéti igényt támaszthat az ügyfél irányába, ezért nem csak nyereséget, hanem az eredetileg befektetett összeget meghaladó veszteséget is lehet realizálni.
A PSZÁF nem javasolja az ügyletet generáló szoftverek használatát, valamint óvatosságra intenek a hitelkártyák használatával kapcsolatában is. A felügyelet a felmérés alapján tapasztalt kockázatok és tendenciák tükrében további intézkedéseket tart szükségesnek a fogyasztóvédelmi célok elérése érdekében.
A társaság 606 millió forint összegben fizet osztalékot, részvényenként 112 forintot. 
