Csúszik az IMF-megállapodás: hátat fordíthatunk-e a Valutaalap pénzének?

A tegnapi gyengülés után ma újra visszaerősödött a forint az euróval szemben, pillanatokra ismét a 290-es szint alá került a hazai valuta jegyzése a bankközi devizapiacon. A piacokat a héten leginkább a görög "csődeljárás" izgatta és hogy Görögország megkapja-e a 130 milliárd eurós mentőcsomag második részletét. Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa magas fordulatszámon pörögve is csak annyit ért el a héten, hogy majd jövő héten folytatják az egyeztetéseket a görög kormánnyal, amely úgy tűnik meghozza a szükséges és fájdalmas intézkedéseket.

További árfolyamok >>>

Még mindig nem tárgyalunk az IMF-fel, a piacok nem idegeskednek

Fellegi Tamás. Nem lesznek már meglepetések?

Mindeközben belföldi hírek nem igazán hozták lázba a befektetőket, a magyar GDP-adat meglepően jó lett, az államadósság GDP-hez mért, 80%-ot meghaladó mértéke pedig senkit sem érhetett meglepetésként. A befektetők úgy tűnik megnyugodtak, hogy a magyar kormány megegyezik az EU/IMF-párossal, miközben a tárgyalások kezdete az eredetileg tervezett januári időpont helyett - úgy tűnik - márciusra tevődik át. A hét elején egy kerekasztal-beszélgetésen az NGM államtitkára, Cséfalvay Zoltán is már arról beszélt, hogy az idei év "első félévében meg lehet a megállapodás, ami mindkét fél érdeke", pedig a korábbi nyilatkozatok és londoni elemzések is a negyedév végére várták a megegyezést. Az IMF egyelőre mandátumot sem adott ki a tárgyalások megkezdésére, míg Brüsszelben is arra várnak, a magyar kormány meghozza-e azokat az intézkedéseket, melyeket a Bizottság kifogásolt. A csúszás egyelőre nem okozott zavart a piacokon.

A magyar kormány minden bizonnyal gyors megegyezésre fog törekedni, ha végre ismét tárgyalóasztalhoz ülhet az IMF és az EU képviselőivel. A magyar fél kommunikációjában bekövetkezett, január eleji fordulat megnyugtatta a piacokat, a kabinet nem is változtatott a retorikán, folyamatosan a konstruktivitást és az együttműködést hangsúlyozzák. Ma egy rádióműsorban épp Szijjártó Péter, miniszterelnöki szóvivő beszélt arról, hogy a magyar kormány készen áll a tárgyalások megkezdésére.

Mikor kezdenek idegeskedni a befektetők?

Tóth Gergely, a Buda-Cash elemzője szerint az előkészítő szakasz elnyúlása után nem valószínű, hogy a konkrét tárgyalásokon meglepetések születnek - elvileg. A piac arra számít, hogy legkésőbb április végén megszülethet a hitelkeretről a megállapodás, ha ez később történik meg, az kiábrándultságot fog okozni a befektetők körében.

Hét százalékos állampapírhozamok? A kormányon múlik

Tóth Gergely szerint alapvetően más a helyzet most, mint 2008-ban, hiszen jelenleg működik a piaci finanszírozás, sőt a hozamok is egyre "vonzóbb szinteken vannak", 8,5 százalékra süllyedtek a január eleji 10,5 százalékról - a kormánytagok fújhatnak egy nagyot. A fenntartható kamatszint hét százalék körül lenne Tóth szerint (a kormány a hét elején jelezte, hogy az a célja, hogy 7 százalék alá menjenek a hozamok).

A kormánynak elég nagy tere van abban, hogy a kamatszinteket lenyomja. Ehhez hiteles és kiszámítható, az európai normáknak megfelelő gazdaságpolitikára van szükség, "mindegy hogy azt szabadságharcnak hívják-e vagy sem" - mondja az elemző. Nem szokványos eszközöket nem lehet egymás után bevetni ezután.

Tóth: a piac legkésőbb április végére várja a megegyezést

"Látszik is, hogy a hozamok lecsökkentek 200 bázisponttal, pedig semmi más nem történt, csak a kommunikáción változtattak, megtörtént a nyitás az EU és az IMF felé a kormány részéről. A hozamszintek lenyomására a kormánynak sokkal nagyobb ráhatása van, mint a jegybanknak" - magyarázza a Buda-Cash elemzője.

Újabb komoly ellenállási szintnél a forint

Az alacsonyabb hozamszintek elérhetőnek tűnnek, de mi lesz a forinttal? A haza deviza az euróval szemben a 290-es szint körül hullámzik egy ideje. A kedvező GDP-adat és a jegybanki gazdaságélénkítő csomag bejelentése nagy lendületet adott a forintnak, de gyorsan vissza is pattant az árfolyam.

A 288-90 közötti sáv kemény ellenállási pont technikailag és "pszichológiailag" is, hasonlóan a 300-as szinthez. Ha megkezdődnek az IMF-tárgyalások, nem valószínű, hogy az nagyobb forinterősödést indukálna, ugyanis a piac már beárazta a megállapodást a magyar eszközökbe - mondta Tóth, aki szerint az óvatosság és a bizonytalanság továbbra is tetten érhető Magyarországgal kapcsolatban, de "szeretné azt hinni", hogy nem túlzott a piac optimizmus a megállapodás kapcsán.

Kihátrálhat-e Magyarország az IMF-tárgyalásokból?

A bizonytalanság oka az lehet, hogy a tárgyalások már így is másfél-két hónapot csúsztak, kérdés, hogy a késlekedés mikor üti majd ki a biztosítékot a befektetőknél. Félő, hogy Magyarország, ha a világgazdaság helyzete kedvezően alakul és egy időre sikerül jegelni Görögország, Spanyolország és Portugália problémáit, kihátrálhat a tárgyalásokból - de ez egy igen spekulatív megközelítés, egyelőre semmi nem utal rá, hogy a török sztori megismétlődik, magyarázza Tóth, aki az alap szcenáriót tekintve optimista.

"A 290-es euróhoz biztosan kell a megállapodás, ahhoz, hogy célba vehessük a 280-as szintet már kedvező európai gazdasági környezetre is szükség lesz" - mondja a Buda-Cash elemzője.

Kell-e nekünk az IMF pénze?

"Ilyen hozamok mellett én piaci finanszírozás párti vagyok, a 8% feletti szintről elérhető a 7% és az az alatti tartomány is. Még nem tudjuk az IMF milyen kamattal adna hitelt, de egy 5-6%-os kamatszint mellett nem biztos, hogy megéri a Valutaalapot választani" - mondja Tóth Gergő arra felvetésünkre, hogy mennyire racionális a drágább piaci finanszírozást választani a mindenképpen olcsóbb IMF-hitel helyett.

Tóth szerint azért nem mindegy, hogy igénybe vesszük-e az IMF hitelkeretét, mert a pénzpiacokra vissza is kell majd térni. "Nézzük csak meg a tavaly tavasszal mentőcsomagot kapott portugálokat, éppen ez a problémájuk, nem biztos, hogy olyan könnyen vissza tudnak térni a pénzpiacokra" - mondja Tóth. A finanszírozásban tehát később gondot jelenthet , ha a piacokról nehezen vagy csak drágán juthatunk forráshoz.

Ami több, az kevesebb?

A piacok csak azt várják el Magyarországtól, hogy rendelkezésére álljon a hitelkeret, hogy legyen az ország mögött egy biztosíték, olyan olcsó forrás, ami bármikor igénybe vehető, azt nem, hogy ebből finanszírozza is magát.

"Arra kell törekednünk, hogy a piacról finanszírozzuk magunkat és hogy a hosszú távú hozamokat minél előbb 7% alá vigyük. Nagyjából 100-150 bázispont lehet a különbség - optimális esetben - a két forrás között, ha a kormány a piacokat választja, az többlet kiadást jelent számára, de később ez meg is térülhet" - mondja Tóth.

A képletben persze egyelőre sok a változó, először is a hozamszinteket le kell csökkenteni, ehhez bizonyosan szükség van a megállapodásra. A megállapodásra, melyből kiderül milyen feltételek mellett hívhatnánk le hitelt a Valutaalap által biztosított keretből, 2008-ban a piaci kamatszint feléért kaptunk például hitelt (egyáltalán nem törvényszerű, hogy most is így lesz).
És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az eurózóna tagok ebben az évben közel 1000 milliárd eurónyi adósságot újítanának meg, ami nyomás alá helyezheti az európai kötvénypiacokat, igaz az adósság közel fele a idei első negyedévben jár le, vagyis március után már nem lesz akkora a nyomás az eurózóna tagországain sem.