Devizapánik Iránban, betiltották a „dollár” szót tartalmazó üzeneteket

Pánik az iráni pénzpiacon, a teheráni jegybank nem bírja a tempót

Az iráni riál 20 százalékkal zuhant a dollárral szemben múlt héten, annak ellenére, hogy a teheráni központi bank védte a devizapiacon. A hivatalos jelentések szerint 200 millió dollárt öntött a piacra a jegybank a riál ellenében múlt szerdán, mert a szokatlanul erős amerikai embargós fenyegetések hatására az ideges lakosság elkezdte menekíteni a pénzét stabilabb valutákba. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a hivatalos szervek ezután blokkolták azon telefonüzeneteket és elektronikus leveleket, amelyekben szerepel a „dollár” szó. A hírügynökség ezzel kapcsolatos kérdésére ugyanakkor hivatalosan senki nem válaszolt.

Az Iráni Központi Bank célja, hogy visszaerősítse az árfolyamot és ismét nagyjából 14 ezer riált kelljen adni egy dollárért. Múlt héten 18 ezer riálig erősödött a dollár árfolyama és most kedden is 17 ezer körül volt a keresztárfolyam. Közben az utcai pénzváltóknál is egyre nagyobb gond a váltás, többen nem is hajlandóak ennyire drágán váltani a dollárt. Az iráni jegybank hivatalosan egyébként 11.240 riálon szeretné látni az amerikai devizát, emiatt várhatóan nemcsak devizavásárlással, hanem rendkívüli kamatemeléssel is beavatkozhat.

Brutális áremelkedést okoztak az állami és külföldi szankciók

A jelentős devizagyengülés nagyon rosszul jött az országnak, ugyanis az infláció már így is jelentősen elszállt. A külföldi elemzők korábban rendre alulbecsülték a fogyasztói áremelkedés ütemét, ami most 20 százalék körül lehet éves alapon Iránban és folyamatosan emelkedik. Az infláció akkor kezdett elszállni, amikor egy éve Mahmud Ahmadinezsád kormánya jelentősen visszavágta az élelmiszerek és az üzemanyagok állami támogatását. Az addig példátlanul alacsony üzemanyag és közüzemi költségek azonnal emelkedni kezdtek. Az import is jelentősen drágult, emiatt emelkedtek az alapvető fogyasztási cikkek, ruhák és elektronikus eszközök árai is.

Az Iráni – Kínai Kereskedelmi Kamara vezetője már arra számít, hogy az éves infláció 40 százalékra emelkedik még ebben a hónapban. Asadollah Asgaroladi számításai szerint a deviza mostani zuhanása nélkül ez „csak” 27 százalék lenne. A deviza gyengülése, az ezt kísérő árdrágulás és lakossági pánikreakciók nagy fejfájást jelentenek Ahmadinezsád elnöknek a március 2-ai elnökválasztás előtt. A hivatalos kormánypropaganda természetesen „pszichológiai háborúnak”, ellenséges összeesküvésnek tulajdonítja a problémákat, viszont Ahmadinezsád korábban többször is kijelentette, hogy a nemzetközi szankciók nem lesznek hatással az ország gazdaságára.

Botrányos atomprogram – katonai kakaskodás a Hormuzi-szorosban

Irán nagyon nagy hangsúlyt fektet az atomprogramjára, a hivatalos közlés szerint azért, hogy több energiát tudjon termelni, azonban az Amerikával szövetséges nyugati államok és Izrael folyamatosan azt állítják, hogy atomfegyvert készítenek. Külön fokozza a fenyegetettség érzését, hogy az iráni elnök, Mahmud Ahmadinezsád hű követője annak a nyugat, és Izrael-ellenes politikának, amit az 1970-es évek végétől honosított meg a Khomeini-rezsim. Ahmadinezsád hatalma ugyan világi, de az iszlám köztársaság sajátos beállítottsága és a durva antiszemita elnöki retorika folyamatos fenyegetést közvetít a szomszédos zsidó állam felé.

Évek óta folyik a huzakodás arról is, hogy mikor és hova engedik be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azon ellenőreit, akiknek szakvéleménye eloszlatná, vagy éppen megerősítené a kétségeket. Az Egyesült Államok nyomására többször, többfajta gazdasági szankcióval is sújtotta Iránt a nemzetközi közösség. A legfrissebb aggodalmak az elmúlt hetekben jelentkeztek, amikor Irán nagyszabású hadgyakorlatot kezdett az Irán és Omán közti Hormuzi-szorosban, ami a nemzetközi jog szerint mindig nyitva kell, hogy álljon. Amerikai válaszul hadihajót vezénylet a térségbe és minden eddiginél erősebb szankciókat helyezett kilátásba Teherán ellen.