A davosi Világgazdasági Fórum negyedik, szombati zárónapján Soros György szerint komoly sokkot okoz a svájci gazdaságnak az, hogy az ország jegybankja január 15-én eltörölte a franknak az euróval szembeni 1,20-as árfolyamküszöbét. A magyar származású amerikai üzletember szerint veszélyt jelent a svájci exportőrökre, a svájci gazdaságnövekedésre, hogy a január közepi intézkedés hatására a frank 20 százalékkal drágult az euróhoz és 15 százalékkal a dollárhoz képest.
"Nagyon kockázatos egy valutát a másikhoz kötni, mivel ez a kötelék egyszer valamikor véget ér, ami sokkolja a gazdaságot" – vélte Soros. Némi iróniával azt mondta, hogy "ami történt, megjósolhattam volna, de szerencsére most nem vagyok érdekelt ezen a téren, ezért erre nem is figyeltem oda". (Soros nemrég az európai QE kapcsán is kritikus hangot ütött meg.)
Végre élénkülés Japánban?
A japán központi bank vezetője szerint élénkítő hatása van a globális gazdaságra, hogy az Európai Központi Bank (EKB) megindította a kötvényvásárlásokkal tervezett mennyiségi monetáris lazító programját. A jegybanki vezető azt mondta, hogy miközben az euróövezet gazdasági növekedése igen minimális, addig a munkanélküliség magas maradt. "Amint jelentősebben élénkülni kezd a térség gazdasága, érezhetően csökken a munkanélküliség, a globális gazdaság újabb lendület kap".
A japán gazdaság kapcsán a szigetország központi bankjának az elnöke azt mondta, hogy élénkülés tapasztalható részben a kőolaj világpiaci árának a csökkenése, illetve a kivitel bővülése hatására. A jegybank a héten az április 1-jén kezdődő új pénzügyi évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 2,1 százalékra változtatta az eddigi 1,5 százalékról.
Százezer embert rúgtak ki Moszkvában
Alekszej Kudrin, aki 2011-ben a növekvő védelmi kiadások ellen tiltakozva mondott le pénzügyminiszteri posztjáról Oroszországban, azt mondta, hogy a Moszkva ellen hozott nyugati intézkedések és a kőolaj árának a zuhanása még az ő általa vártnál is súlyosabb gondokat okozott az orosz gazdaságnak. Példaként felhozta, hogy jelentősen nőnek a fogyasztói árak, csak Moszkvában az építőiparban százezer embert bocsátottak el, válságban az autógyártó ipar. Kudrin szerint ha továbbra is a jelenlegihez hasonlóan alacsony marad a kőolaj ára, akkor az orosz GDP több mint négy százalékkal zsugorodik.
Nem esik annyira az olajcégek eredménye, mint az olaj
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays azzal számol, hogy a vezető nagy olajcégek, mint például a Royal Dutch Shell, a BP, a Total és az Eni tavalyi utolsó negyedévi részvényarányos adózott eredménye átlagosan 24 százalékkal csökkent éves összevetésben, elsősorban a kőolaj áresése miatt. Tavaly június óta a kőolaj ára kevesebb mint a felére, hordónként 50 dollár körüli szintre esett. A Wood Mackenzie nemzetközi tanácsadó cég szerint az alacsonyabb olajár jelenti a legnagyobb kihívás az olajcégekre nézve a 2008. évi pénzügyi válság óta.
Az osztalék kőbe vésve
Az ágazati szakértők szerint a befektetőket most különösen az érdekli, hogy a cégek nyereségcsökkenése mellet miként alakulnak az osztalékot. Eddig még egyetlen vezető cég sem jelezte, hogy csökkentené az osztalékot. Példaként felhozták, hogy bármi is történt, a Shell 1945 óta nem csökkentett osztalékot. Bob Dudley, a BP vezérigazgatója azt mondta, hogy az egyik legfontosabb a befektetők osztalékának a védelme. A francia Total vezetője szerint náluk nem változik az osztalék.
A tenger alatti villamosvezetket rongálta meg. 
