Marc Faber szerint 2009 márciusa óta tart az amerikai bikapiac, és a rekordon belüli rekord, hogy 2011 októbere óta nem volt 11 százalékosnál komolyabb lefelé történő árkorrekció. Olyan pedig nincs, hogy ne következzen be a fordulat, ne jöjjön el ismét a „medve” piaca, de nem tudni, hogy ez fél éven belül vagy csak jövőre következik be – írja az Alapblog interjúja. Faber ódzkodik az amerikai piactól, amely szerinte túl van árazva.
Oroszország normalizálódik?
A befektető olcsónak tartja az orosz részvényeket. Szerinte megszűnik a nyílt, látványos szembenállás, lassan, de biztosan elfogadják a nyugatiak, hogy Oroszország sosem adja fel a katonai erővel megszerzett Krímet, nem fog onnan kivonulni. Az európaiaknak nem ellenszenves az orosz politika. Inkább az Egyesült Államokat tartják a világ dolgaiba folytonosan agresszíven beavatkozónak, mintsem az oroszokat. Nem feltételezik az emberek, hogy az oroszok egyéb agressziókat követnek el, egyedül a Krímet akarják. Szép lassan mindenki belenyugszik, a szankciók el fognak tünedezni és aztán úgy megy minden tovább Oroszországban, mint korábban – véli.
Húsz dolláros olaj, vagy kétszáz?
Ugyanazok a szakértők, akik tavaly az év elején még százötven-kétszáz dolláros hordónkénti olajárat prognosztizáltak, ma húsz dollárra való zuhanást jósolnak – írják. A kérdés, hogy fog-e azon az alacsony árszinten tartósan tanyázni? Faber szerint 40-60 dollárba kellene kerülnie reálisan egy hordónyi nyersolajnak a világpiacon. Egy sor olajipari cég részvénye komolyabban, 10-20 százalékkal fog drágulni a közeljövőben.
Marc Faber a kilencvenes évek közepétől folyamatosan ajánlja vásárlásra az aranyat, „mindig azzal érveltem indoklásul, hogy nem szabad bízni a központi bankokban” – mondta. Annak fényében, hogy ma a jegybankok végtelen mennyiségben árasztják el a világot szinte ingyen pénzzel, bizony egy összeomlás lehetőségével igenis reálisan kell kalkulálnunk.
Jönnek hozzánk az ázsiai multik
Az utóbbi időben térségünk részvénypiaca túlzottan is olcsóvá vált, most élénkül a nemzetközi befektetői érdeklődés Közép-Kelet-Európa iránt, beindulóban van ez a folyamat. „Ha most Európában élnék, Nyugaton, akkor egészen biztos, hogy a legnagyobb fantáziát Közép-Kelet-Európában: Szlovéniában, Szerbiában, Magyarországon, Lengyelországban látnám. Ahogy látom azt is, ezt itt a közvetlen közelemben tapasztalom, hogy az ázsiai nemzetközi vállalatok, az ázsiai multik mind egy szálig – egymást másolva is – beindultak Európa felé. Amerikát maguk mögött akarják már tudni, onnan viszik át a pénzt Európába, azon belül pedig Kelet-Európába is egyre többet” – mondta Faber.
Nem jobb a dollár az eurónál
Extrém nagyok egyelőre az euróval szembeni short pozíciók, tehát túlnyomó többséget képeznek azok, akik az euró gyengülésében érdekeltek. De a dollár távolról sem annyival jobb az eurónál, mint azt az árfolyamváltozások mértéke sejteti. Az Egyesült Államok fizetési mérlege rendkívüli mértékben deficites. Az ázsiai multik kezdenek szinte kimenekülni az amerikai piacról, dollár eszközökből mennek át euróban denominált eszközökbe.
Ez az Amerikából való tőke „elszökés” ráadásul fel fog gyorsulni, ha folytatódik a dollár erősödése, és ha komoly gyengülésnek indul az amerikai gazdaság, ahogy Faber prognosztizálta az interjú első részében.
Milyen vége lesz ennek? 
