Alekszandr Ivannyikov, a Gazprom orosz gázipari cég pénzügyi és gazdasági osztályvezetőjének első helyettese egy Szentpéterváron zajló nemzetközi gázfórumon azt mondta, hogy az összköltség az eredeti 16 milliárd euróról 7,5 milliárd euróval 23,5 milliárd euróra emelkedhet. Elmondása szerint a vezeték tengeri szakaszának a bekerülési költsége tízmilliárd euróról 14 milliárdra, a szárazföldi építkezésé 6 milliárd euróról 9,5 milliárd euróra nőhet.
A vezeték a Fekete-tenger partján fekvő oroszországi Anapa városból 2017-től szállítana évi 63 milliárd köbméter földgázt a tengerfenéken, illetve Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül az európai gázvezeték hálózat ausztriai csatlakozási pontjáig. A Déli Áramlat 50 százalékban a Gazprom tulajdona, 20 százalékkal rendelkezik az olasz Eni és 15-15 százalékkal a francia Electricité de France (EDF), valamint a német Wintershall.
Emlékeztettek arra, hogy a Gazprom 2009-ben a beruházás költségét még 25 milliárd euróra tette, amelyet 2010-ben 15,5 milliárd euróra, illetve később 16 milliárd euróra korrigált. Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis egyik elemzője szerint a csütörtökön jelzett drágulás elsősorban azzal függ össze, hogy az Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt a Gazprom csak drágán juthat kölcsönhöz.
A Washington által szeptember 12-én ismertetett újabb szankciós listára felkerült a Gazprom is, amely számára megszigorította a külföldi finanszírozás feltételeit. Néhány órával később a Gazprom törölt két – egy 220 millió dolláros, valamint egy 300 millió dolláros – hitel szervezésével kapcsolatos tendert, amelyet a bankok érdeklődésének hiányával indokolt.
|
| (Fotó: Wikipedia) |
Oroszországnak az a célja a Déli Áramlattal, hogy elkerülje az Európának szánt gázexportjával a számára bizonytalanná vált Ukrajnát. Mihail Korcsemkin ugyanakkor rámutatott arra, hogy a Déli Áramlat megépítésének drágulása azzal is jár, hogy nő az orosz földgáz önköltségi ára. A szakértő úgy vélte, hogy a Déli Áramlaton történő gázszállítás lényegesen többe kerül majd, mint Ukrajnán át exportálni Európába.
Egyelőre azonban az sem vehető biztosra, hogy a vezeték megépül-e egyáltalán. Korábbi hírek szerint az EU komoly nyomást gyakorol Bulgáriára és Szerbiára, hogy ne építsék meg a területükön húzódó szakaszokat. Igaz, közben arról is volt szó, hogy elismeri, szükség van a vezetékre.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
