A Capital Economics által összeállított régiós áttekintése felidézi, hogy október eleje óta a hordónkénti olajár 25 dollárral - hozzávetőleg 20 százalékkal - emelkedett.
Brutális többletkiadás keleten
A ház közgazdászai kimutatták, hogy a közép-kelet-európai térségen belül Ukrajnában és a balti köztársaságokban a legmagasabb - 4-5 százalék - az éves hazai össztermékhez (GDP) mért nettó olajimport-érték, utánuk Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország következik, 2-3 százalékos GDP-arányos olajimport-számlával.
A cég saját becslése szerint Ukrajnában a nyersolaj 25 dolláros hordónkénti emelkedése a GDP-érték 1,5 százalékával egyenlő többletkiadást jelent.
A Capital Economics elemzői szerint az olajár-emelkedés okozta növekedési kockázatokat erősíti, hogy a térségi gazdaságok kibocsátása erősen olajintenzív, vagyis viszonylag nagy mennyiségű olajra van szükségük adott GDP-érték megtermeléséhez.
A ház londoni közgazdászainak számításai szerint Ukrajna és a balti államok például Németország és az EU egészének átlagánál kétszer-háromszor több olajat igényelnek egységnyi GDP-érték előállításához.
A Capital Economics elemzői szerint mindez elsősorban a térség növekedésére jelent kockázatokat, azt azonban a ház valószínűtlennek tartja, hogy az olajár kiugrása az országcsoport inflációját is jelentős mértékben gyorsítaná.
Mi lesz az inflációval?
A cég londoni szakértői szerint ugyanis inflációs szempontból nem az olajárak abszolút szintje, hanem a változás mértéke számít, márpedig "az olajárak jelenleg éppen ott vannak, ahol tavaly ilyenkor is voltak".
Mindemellett a helyi valuták az elmúlt egy évben összességében erősödtek a dollárral szemben.
Mindezt egybevetve a Capital Economics londoni elemzői változatlanul arra számítanak, hogy a közép-kelet-európai térség éves összevetésű inflációja a következő 6-12 hónapban csökkenni fog, akkor is, ha az olajárak a jelenlegi szinten maradnak.
A UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó térségi közgazdászai által összeállított térségi elemzésükben - amely az olajár-emelkedés térségi inflációs hatását vizsgálja - mindazonáltal megállapítják, hogy az európai felzárkózó gazdaságok közül Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia fogyasztói inflációs kosarában meglehetősen nagy a súlya az energiahordozóknak. A ház kimutatása szerint Magyarország ezen a mércén a második: a magyar inflációs kosárban összesen 15,5 százalékos súllyal szerepel a háztartási energia és a gépjármű-üzemanyag. Az első helyen Románia áll 16,9 százalékkal, de Csehországban és Lengyelországban is 14, illetve 13,9 százalék e termékcsoport inflációs súlyaránya a teljes kosáron belül.
A UBS londoni elemzőinek pénteki értékelése szerint ennek alapján várhatóan ezt a négy közép-kelet-európai országot sújtja majd leginkább az olajdrágulás, főleg az erősödő inflációs nyomás és/vagy a külső deficitek növekedése miatt.
A Barclays Capital - az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport, amely rendszeres olajár-előrejelzéseket is közöl - új prognózisában fenntartotta az idei évre szóló átlagos olajár-becslését, amely szerint a Brent hordónkénti átlaga 2012 egészében 115 dollár, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) átlagára 110 dollár lesz.
A cég szerint azonban ezekre az előrejelzésekre komoly felfelé ható kockázatot gyakorol az iráni atomfegyver-fejlesztéssel kapcsolatos nemzetközi konfliktus esetleges eszkalálódása.
E forgatókönyv megvalósulása esetén a Barclays Capital londoni szakértőinek becslése szerint az idei harmadik és negyedik negyedévben 140-150 dolláros negyedéves olajár-átlagok sem zárhatók ki, és ez 2012 egészére a Brent esetében 135 dollár körüli átlagárat jelentene, vagyis mintegy 20 dollárral magasabbat a ház jelenlegi alapeseti prognózisában szereplő idei Brent-átlagnál.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
