Óvakodj a halálspiráltól – a spórolást büntetik, a pénzszórást jutalmazzák

Miután az utóbbi időben az Európai Központi Bank (EKB) vezetői többször jelezték, hogy túl erős nekik az euró, Nyugat-Európában folyton azt találgatják, vajon mit fognak lépni. Ma már lényegében senki sem kételkedik abban, hogy kísérletet fognak tenni az euró gyengítésére, csak azt nem tudják, meglesz-e a hatása – írja a német Handelsblatt.com.

Óvakodj a lefelé vivő spiráltól

Az erős eurót teszik felelőssé azért, hogy az infláció túl alacsony az euróövezetben. Az erős euró a süllyedő árakkal párosítva veszélyezteti az eurózónába tartozó krízisországok magára találását, sőt recessziót is okozhat. Olyan tartós recessziótól félnek, amelyet Japán élt át az utóbbi évtizedekben.

A történelmi tapasztalatok, a korábbi válságok alapján ugyanis csökkenő árak esetén a pénz egyre többet ér, nő a vásárlóereje, ezért az emberek inkább ki sem adják a kezükből. Ez a keresleten keresztül a termelés visszaesését okozhatja. Erre a termelők újabb árcsökkentéssel reagálhatnak, kialakul egy deflációs, recessziós, öngerjesztő folyamat, deflációs spirál, "halálspirál". Az eurózóna inflációja áprilisban csak 0,7 százalék volt éves szinten, az inflációs cél viszont évi két százalék. A növekedéshez pedig a tapasztalatok szerint szükség van egy kis pénzromlásra.

Szabadon szárnyalhat a fantázia?

Az EKB legutóbbi ülésén már Draghi eléggé világosan fogalmazott, arról beszélt, hogy a következő alkalommal már cselekedni fognak. A következő alkalom pedig június 5-én lesz. Hogy mi fog történni, azt nem tudni, de egy másik EKB-vezető egyenesen azt mondta, hogy olyan jegybanki eszközökön dolgoznak, amelyek „az újságírók és elemzők dús fantáziáját is túlszárnyalhatják”.

A piacon most mindenféle elvárások alakultak ki, a pénzpiaci szereplők azt mondják: „Draghinak teljesítenie kell”. A Bloomberg körkérdése szerint 52 megkérdezett szakértő közül 47-en azzal számolnak, hogy az EKB lazítani fog pénzpolitikáján legközelebb.

Majdnem elérték a toleranciaszintet

A spekulánsok hangulata is megváltozott, erősödő euró helyett már gyengülő euróra játszanak, ami a határidős pozíciók short-long arányából látszik. Utoljára 2013 novemberében, az utolsó kamatcsökkentésnél volt ilyen egyértelmű a hangulatváltozás. (Amely azonban nem tartott túl sokáig, tehetjük hozzá.)

A legtöbben abból indulnak ki, hogy az európai jegybank legfeljebb 1,40-es euró/dollár keresztárfolyamot tolerál, amit május elején már majdnem el is ért. Ezt követően Draghi és kollégái megnyilatkozásaikkal lebeszélték az árat 1,37 körülire, ahol azóta is tartózkodik. Pedig az EKB-nak eredetileg nincs is árfolyamcélja (ahogy egyébként az MNB-nek sem.)

Jöhet a negatív büntetőkamat

Miután szinte mindenki egyetért, hogy valamit lépni fognak, most már azt találgatják, mit. A legvalószínűbbnek egy további kamatcsökkentés tűnik, akár negatív is lehet a kamat a jegybankban elhelyezett betétekre. Büntetőkamatot fizettetnének azokkal a bankokkal, amelyek ott parkoltatják a pénzüket, ahelyett, hogy kihelyeznék a gazdaságba (vagy legalább értékpapírokba fektetnék).

(Fotó: 123rf.com)

Kicsit leegyszerűsítve, büntetnék a spórolást és jutalmaznák a pénzköltést – írja a Handelsblatt.com. Egy másik bevált módszer az lenne, ha az EKB hosszú távú hiteleket adna a bankoknak (LTRO). A bankok nulla kamattal jutnának forráshoz, amelyet a vállalatoknak helyezhetnének ki.

Bankjegyeket fognak spájzolni a bankok?

Ám ezen módszerek hatásossága kérdéses, az alapkamat már most is csak 0,25 százalék, egy 0,15 vagy 0,1 százalékos érték lehet, hogy nem osztana és nem szorozna. A jegybanknál elhelyezett betétek kamata pedig már most is nulla. A negatív kamatnak is vannak korlátai, ha ugyanis a büntetőkamat egy bizonyos szintet meghaladna, akkor a bankoknak jobban megérné a készpénzt raktározni hatalmas mennyiségben.

Az elképzelhető legagresszívabb lépés a kötvények vásárlása lenne az értékpapír-piacon, a QE, amelyet az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed is alkalmaz már jó ideje. Vannak, akik szerint ez lenne az egyetlen hatásos lépés, a kamat további kis mértékű csökkentése már nem járna érdemi hatással.

A szó már nem elég

A kötvényvásárlási program azonban jogilag is vitatott, és eddig a német jegybank, a Bundesbank ellenállásán is megbukott. Eddig az EKB pusztán szavakkal is befolyásolni tudta a piacokat, de ezután az már nemigen fog sikerülni. Már mindenki arra készül, hogy júniusban lesz valami, és nagy lenne a csalódás, ha mégsem történne semmi – írják.