A nemzetközi piacok mozgása nem indokolja a forint hirtelen erősödését, bár volt egy sikeres spanyol és francia kötvénykibocsátás, Nyugat-Európában jelenleg inkább az eladók dominálnak. Az euró-dollár árfolyamában nem volt érdemi elmozdulás, a forint viszont kilóg a régiós devizák közül - magyarázta Tóth Gergely, a Buda-Cash elemzője, hogy a forint mostani mozgása inkább "helyi sztori".
Monetáris csúcstalálkozó januárban - akkor még nem volt kompromisszum |
Mindenki arra számít, hogy a trojkának nem lesz kifogása
Az elemző szerint a piac kompromisszumként értékeli, hogy Simor András jegybankelnök is megelégszik az MNB-törvény módosításával, így mindenki arra számít, hogy az megfelel majd az EU-IMF-EKB alkotta trojkának. Ebben az ügyben döntő fontosságú volt, hogy az MNB elnöke is rábólintott a változtatásokra.
"Úgy néz ki a befektetők elkezdték beárazni a következő lépcsőfokot a forintba, ami már az IMF-tárgyalások megkezdéséről szól" - véli Tóth, aki szerint a 285-ös szint "markáns ellenállási pont" lehet, habár az árfolyam ezt a szintet egy pillanatra ma áttörte.
Az euró forintárfolyama utoljára a május elején volt a 285-ös szint alatt, akkor egészen 282-ig erősödött a kurzus. Amennyiben a trojka pozitívan fogadja a törvénymódosítást, a kurzusban még lehet pár forintnyi erősödés, de nem jelentős, a piac folyamatosan árazza a formális IMF-tárgyalások megkezdését. A felfutásnak egyelőre itt vége lehet - és fontos azt is hangsúlyozni, hogy a nemzetközi környezet valamivel kiszámíthatóbb most, mint korábban, ez is a forint malmára hajtja a vizet.
Nem lesz sétagalopp az IMF-tárgyalás
Pár héten belül megkezdődhetnek a formális tárgyalások Magyarország és az IMF között, ha a trojka egyetért az MNB-törvénymódosításával. Ugyanakkor az egyeztetések ugyanazzal a lendülettel meg is szakadnak, elsősorban a nyári szabadságolások miatt. De mi lesz utána?
Tóth Gergely szerint az előjelek azt mutatják, hogy nem lesz egyszerű és zökkenőmentes a tárgyalási folyamat a Valutaalappal, a módosítások kapcsán a magyar kormány eddig sem mutatott nagy kompromisszumkészséget. "Ezeket a lépéseket félévvel ezelőtt is megtehettük volna" - mondta a Tóth Gergely a mostani módosítóindítvány kapcsán. Az elemző szerint a nemzetközi partnereknek nem tetszett a magyar fél korábbi "erősködése", de a tárgyalópartnerek rájöttek, hogy így nehezen fognak sikert elérni, végül mindenki engedett, de az IMF és az EU is kevés rugalmasságot mutatott eddig.
Öt levél, mely megváltoztatott mindent
Simor András és Varga Mihály valamint a kormány összesen 5 levelet küldött a nemzetközi partnereknek, melyben garantálja, hogy a jegybanktörvény módosítása után a kormány a most hivatalban lévő Simor András MNB-elnök hivatali idejének végéig nem változtat a jegybank vezetésén. A jegybanktörvény mostani módosítására már Simor András is rábólintott, holott az MNB elnöke eddig kevésnek találta azokat a változtatásokat, amiket a kormány tervezett, a legutóbbi kamatdöntő ülés után sajtótájékoztatón is hangoztatta, hogy az EKB kifogásai ismertek a törvénnyel kapcsolatban, a kormány pedig annak nem tett volna eleget a végül visszavont módosító-javaslattal.
Bár a most közzétett módosító több ponton is figyelembe veszi az IMF és az EKB felvetéseit, a legfontosabb pontokban a kormány nem hátrált meg. A törvény továbbra is lehetőséget ad a monetáris tanács bővítésére és harmadik alelnök kinevezésére - ezzel a lehetőséggel a kormány azonban nem fog élni.