Beküldte a nehéztüzérséget az Európai Központi Bank: váratlanul további, még nagyobb mínuszba vágták az egynapos betéti kamatot, és bejelentették, hogy gyakorlatilag elkezdik a QE-t, a pénznyomtatást – írja Zsiday Viktor, a Citadella Alap kezelője az Alapblogon. Ami külön érdekes szerinte, hogy az eddigiekkel szemben nem volt egységes a döntések kapcsán a vezetés. Valószínűleg az „überstrikt németeknek nem tetszett a pénznyomtatósdi - Weimar emléke generációkon át hat” – teszi hozzá. (Überstrikt=szuperszigorú, túl fegyelmezett – a szerk.)
Leértékelni, leértékelni, leértékelni
Draghi korábbi ígéretének megfelelően „valóban mindent elkövet, hogy a feltűnni látszó defláció rémét elhárítsa, így megpróbálja begyengíteni az eurót, és hitelezésre ösztönözni a bankokat” – írja. Európa idei gyengélkedése a korábbi gazdaságpolitikai hibákból adódik, elsősorban az ECB vonakodásából, hogy valódi, eurozónás jegybankként lépjen fel, másodsorban a fiskális politika hibái miatt. Amit tetéz a bankok óvatossága, a hitelleépítés.
Ez utóbbit azonban főleg az ECB stressztesztjeire való rákészülés okozza. Mivel ez 2015-re kikerül a képből, valamint a csökkenő kamatok és gyengülő euró is stimulálni fogja a gazdaságot, ezért jövőre és 2016-ban is normális 1,5-2,5 százalékos növekedés várható. Draghi „egyetlen dolgot tehet igazán: megpróbálja úgy leértékelni az eurót, ahogy csak tudja...teszi is” – fejezi be a szerző.
Kemény ez a jegybank
A magyar gazdaság ezer szálon kötődik az EU-hoz, főleg Németországhoz, így nekünk is nagyon nem mindegy, mekkora lesz a gazdasági növekedés – tehetjük hozzá.
Bekeményített az EKB – ezzel a címmel tudósított a KBC Equitas hírlevele. Váratlanul 0,15 százalékról 0,05 százalékra, új rekordalacsony szintre csökkentette az eurózóna alapkamatát az EKB. Ezen túl az egynapos betéti ráta mínusz 0,1 százalékról mínusz 0,2 százalékra csökkent. A döntés meglepetésként érte a piacot, mivel Mario Draghi korábban elmondta, hogy a kamatok elérték a kívánt alsó határt. A jegybank az egyre nyomasztóbb deflációs veszélyek miatt dönthetett a kamatvágás mellett.
Visszavették a növekedési prognózist
A kamatvágáson túl az EKB egy eszközfedezetű értékpapír-vásárlási programot indít a további monetáris lazítás keretében – folytatja az Equitas. A jegybank a monetáris lazítás újabb körével igyekszik beindítani a gazdasági növekedést az eurózónában, mellyel kapcsolatban pesszimistábbak lettek. Az EKB szerint idén már csak 0,9 százalékkal (korábban egy százalékot vártak), jövőre 1,6 százalékkal (a korábban várt érték 1,7 százalék) bővülhet a zóna gazdasága.
Az EKB-n kívül a Bank of England is kamatdöntő ülést tartott, melyen a döntéshozók nem változtattak az aktuális monetáris politikán. A jegybanki alapkamat rekordalacsony szinten, fél százalékon maradt és az eszközvásárlási program keretösszege is változatlan maradt. Mark Carney jegybankelnök elsősorban az alacsony inflációval magyarázta a támogató monetáris politika további szükségességét. A font változatlanul féléves mélypontok közelében mozgott a dollárral szemben a döntés után az Equitas szerint.
A január 20-án hivatalba lépő amerikai elnök tényleg véget akar vetni az ukrajnai háborúnak. 
