Hozamot szeretnél? Tessék kockázatot vállalni! – interjú

Privátbankár: Szeptember 1-jétől megváltozott a Citadella Származtatott Alap befektetési politikája, ezentúl nagyobb kockázatokat is felvállalhat majd, mint eddig. Miért, mi ezzel a cél?

Zsiday Viktor: Amikor a kétezres évek közepén elkezdődött nálunk az abszolút hozamú vagyonkezelés, akkor sokáig úgy tűnt, hogy a lakosságnak viszonylag alacsony kockázatú befektetésekre van igénye. Különösen, mivel magasak voltak a nominális kamatok. Nem voltak hajlandóak tolerálni az ügyfelek, hogy ők mínuszos hozamot érjenek el, amikor nyolc százalékot hozott a bankbetét.

Olyan termékre volt igény, amelyen nem bukhattak, amelynél egy mínuszos hozamú év szinte lehetetlen volt. Sokáig én is ennek megfelelően alakítottam a befektetési stratégiámat, alacsony kockázatú alapot hoztam létre, ahol 1-2-3 százaléknál nagyobb átmeneti árfolyamesés nem volt valószínű. Persze ennek megfelelő volt a hozam is, a cél az volt, hogy némiképpen haladjuk meg a pénzpiaci hozamokat.

Most azt látom, és a Concorde Alapkezelő is úgy látja, hogy az új, alacsony kamatkörnyezet viszonylag tartós lehet, és aki kicsit magasabb hozamot szeretne, az kénytelen lesz a magasabb kockázat felé elmozdulni. Nekünk, alapkezelőknek pedig ilyen magasabb kockázatú termékeket kell gyártanunk nekik. Ez a kiindulási pont.

P. B.: De most már tolerálni fogják azt az ügyfelek, ha öt százalékot esik a befektetési jegyek árfolyama, netán tízet?

Zs. V.: Hát, ez jó kérdés, de úgy gondolom, nincs más lehetősége a lakosságnak. Magas hozamot ugyanis már nem lehet előállítani máshogy, nem lehet úgy, hogy ne lenne meg a kockázata az öt-tíz, esetleg húsz százalékos eséseknek is az alap árfolyamában.

P. B.: Akkor majd esik egyszer 15 százalékot a befektetési jegyek árfolyama, és a befektetők 80 százaléka távozni fog?

Zs. V.: Ez valóban egy jelentős kockázat, de másik oldalról meg anélkül, hogy ne vállalnának kockázatot az alapok, nem fognak tudni olyan hozamot elérni, amely tetszene a befektetőknek. Ezt meg kell tanulnia a lakosságnak is, ha nem most, akkor majd öt év múlva fogja megtanulni. Ez Nyugaton is így működik. A hedge fundoknak is esik néha 5-10-15, sőt 20 százalékot az árfolyama, ez van.

P. B.: A hedge fundok tipikus ügyfele azonban nem Aranka néni a Kertész utcából, hanem multimilliomosok, nyugdíjalapok, biztosítók…

Zs. V.: Ez így van. De nálunk is, ha nem is intézmények, de azért jellemzően inkább a privátbanki ügyfelek, a jobb módú magánszemélyek az abszolút hozamú alapok tipikus vásárlói. Nekik is fejlődniük kell, nem tipikus kisbefektetői észjárással intézni a befektetéseiket.

Másrészt, ha egy portfólió részeként nézünk egy ilyen alapot, akkor reméljük, hogy kevésbé fogja őket riasztani a volatilitás.

P. B.: Portfólió részeként, tehát befektetéseink kisebb hányadában. Vagyis senkinek nem javasolják, hogy minden pénzét az alapba rakja.

Zs. V.: Nem, természetesen, én sem javasolnám. Egyébként semmilyen más alapba sem szabad mindent befektetni, mindent egy lapra feltenni.

P. B.: Akik tehát eddig sok pénzt tettek az alapba, azoknak is egy részét ki kellene venniük, és más alapba helyezni?

Zs. V.: Így van, és ezt kommunikáltuk is már a befektetők felé, már májustól elkezdtük körbejárni a főbb értékesítési csatornákat, forgalmazókat, sokszor beszámoltunk nekik a kockázat növeléséről. Reméljük, eljutott a forgalmazókon keresztül a végfelhasználókig.

P. B.: Eddig nagyjából úgy nézett ki a portfólió, hogy több mint kilencven százalékban állampapír, a többi pedig határidős, opciós ügylet.

Zs. V.: Igen, ráadásul az állampapírokon belül is főleg rövid diszkont kincstárjegy, azaz lényegében készpénz. A változás most két dologból fog állni. Az egyik szerint, ha megfelelő lehetőség adódik, akkor ki fogjuk használni a törvény biztosította limiteket. A törvény ugyanis kétszeres tőkeáttételt tesz lehetővé, ennek az eddigi működés alatt soha még a közelében sem jártunk.

A másik változás, hogy az a pénz, a tőke mintegy 90 százaléka, ami eddig készpénzközeli eszközökben volt, innentől kezdve bármibe kerülhet. Azért mondom, hogy kerülhet, mert ez nem jelenti azt, hogy automatikusan átkerül részvénybe, kötvénybe, vállalati kötvénybe vagy bármibe, csak szerettem volna megteremteni erre a lehetőséget.

P. B.: Akkor lehet, hogy egyelőre nem is történik semmi?

Zs. V.: Igen, ezt mondtam el a privátbankároknak is, hogy lehet, hogy hosszú ideig nem fognak észrevenni semmilyen változást sem az alap működésében, árfolyamának mozgásában. De ha lesznek jelentős félreárazások a piacokon, akár túlértékeltség, akár alulértékeltség, amibe több éves távra előre tekintve érdemes lehet beszállni, akkor megtehetjük majd. Ez persze volatilitással fog járni, ezt a befektetőknek lelkileg majd valahogyan kezelniük kell, ezért is szóltunk előre.

P. B.: Ha jól értem, eddig a Citadella szinte tőkevédett alapnak volt tekinthető, sok-sok állampapírral és kevés származékos üzlettel. Ezentúl pedig egy hedge fund-jellegű, vegyes, kockázatosabb abszolút hozamú alap lesz, de csak lassan, fokozatosan.

Zs. V.: Pontosan, deklaráltan nem, de lényegében majdnem tőkevédett alapként működött eddig. Várhatóan lassan alakul majd ki ez a hedge fund-jelleg, én legalábbis most túl sok jó beszállási lehetőséget nem látok. Nem azért volt a befektetési politika változása, mert hirtelen meg kellene venni ez vagy amazt. Csak azért, hogy a jövőben meglegyen ennek a lehetősége.

P. B.: Nem lehet, hogy rendkívüli piaci eseményekre vár?

Zs. V.: De, végső soron igen. Tapasztalataim szerint két-három évente kialakul valamelyik piacon valamilyen extremitás, nem biztos, hogy részvényben, lehet, hogy kötvényben vagy carry-devizákban, amit érdemes longgal vagy shorttal megjátszani. Lehet, hogy ez majd olyan egyedi eszközöket jelent, amelyek még sohasem voltak az alapban. Például olcsóak lesznek az aranybányák, és akkor aranybánya-részvényeket lesz érdemes venni hosszú távra.

De nem tudom, hogy ilyen szituáció hol és mikor fog bekövetkezni legközelebb. Olyan szituációra várok, ahol úgy gondolom, mintegy három éves távon van esélye annak, hogy megduplázódik majd az árfolyam. De ilyen nem gyakran van, általában ehhez kell valamilyen nagy eufória vagy valamilyen gazdasági válság, egyéb probléma, szabályozói ostobaság például.

P. B.: Három évre nem nagyon szoktak előre gondolkodni a hazai kisbefektetők.

Zs. V.: Én azt szeretném, ha gondolkodnának. A hosszabb távú gondolkodásra ösztönözzük őket egyébként azzal is, hogy 2015. január 1-jétől, aki 1 éven belül kiveszi a pénzét, az 3% büntetőjutalékot fizet, nem nekünk, hanem az alapnak, a többi befektetőnek.

Pont azért, hogy ha kevésbé likvid befektetéseket veszünk hosszabb távra, és azokat hirtelen értékesíteni kell, mert valakik kiszállnak, akkor ez ne okozzon nagy károkat a bennmaradóknak.

P. B.: Ez elég sok más alapnál így van, tehetjük hozzá.

Zs. V.: Igen. Eddig nekünk erre nem volt szükségünk, mert csak nagyon likvid befektetéseink voltak.---- A sikerdíjtól a japán jenig ----

P. B.: Ha lesznek benne illikvid befektetések is, akkor ez egy második Plotinus lesz? Úgy tudom, annak hasonló a befektetési politikája. (A Plotinus Nyrt. a tőzsdén is szereplő befektetési részvénytársaság, holding, amelynek vagyonát szintén Zsiday Viktor kezeli – a szerk.)

Zs. V.: Közelebb fognak kerülni egymáshoz. Nekem nem annyira újdonság ez a fajta befektetési stratégia, mert eddig a saját pénzemet is így kezeltem, és valóban, a Plotinus portfóliója is hasonlít. Ám a Plotinus és a Citadella között lesznek különbségek, mert egyrészt a részvénytársaságokra nem vonatkoznak azok a szigorú befektetési szabályok, mint az alapokra, vagyis hogy mekkora lehet a tőkeáttétel, mennyit tarthat egy részvényben, stb. Másrészt a Plotinusban vannak reálgazdasági befektetések is, és lesz a jövőben valószínűleg még több is.

P. B.: Lesz az alapban Plotinus-részvény, vagy a Plotinusban Citadella befektetési jegy?

Zs. V.: Nem, biztosan mondhatom, hogy nem, nem lesz kereszttulajdonlás, nem keverjük össze a kettőt.

P. B.: Változnak az alapra terhelt költségek az új befektetési politikával? A kockázatosabb alapoknak általában magasabb a költsége.

Zs. V.: Az alapkezelési díj nem változik, a sikerdíj azonban igen, de a befektetők javára. Eddig úgy volt a sikerdíj számítása, hogy ha egy adott évben meghaladtuk a küszöbhozamot, akkor kaptunk sikerdíjat. Mivel ennél az alapnál előfordulhat, hogy az egyik évben sokat emelkedik, a másikban sokat esik az árfolyama, ezért bevezettünk egy, a külföldi hedge fundoknál szokásos, de itthon nem alkalmazott módszert, a high watermark-elvet. (A HWM lényege, hogy mindaddig ne legyen újabb sikerdíj terhelve egy alapra, amíg a befektetési jegyek árfolyama el nem éri azt a szintet /korábbi lokális csúcsot, de legalább az induló árfolyamot/, amely alapján korábban sikerdíjat fizettek az alap befektetői – a szerk.)

Ez azt jelenti, hogy addig nem jár sikerdíj, amíg az alap árfolyama új csúcsra nem emelkedik. Ez sokkal igazságosabb, mint az idehaza is alkalmazott módszer, amelynél előfordulhatna, hogy az egyik évben mínusz 30, a másodikban plusz 30 százalékos a hozam, a befektetők összességében nem nyernek semmit, a második év után mégis jár sikerdíj.

P. B.: A magasabb kockázat mekkora hozamot fog vajon eredményezni?

Zs. V.: Azt remélem, hogy a következő 3-4 év átlagában sikerül majd kihozni egy kétszámjegyű éves hozamot. De ehhez még nagyon sokat kell dolgozni a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben, meglátjuk, sikerül-e majd.

P. B.: A Citadella így, az új szabályok szerint a magasabb kockázatú hazai abszolút hozamú alapok közé tartozik?

Zs. V.: Azt láttam, hogy még azok a hazai abszolút hozamú alapok is, amelyek magasabb kockázattal indultak, idővel lejjebb vették azt, amikor jelentős ügyfélpénzek áramlottak be, mert meg akarják tartani az új ügyfeleket. Így azt gondolom, hogy a kockázatosabbak közé fog tartozni a Citadella, különösen hogy mások meg mennek az óvatosabb irányba, csökkentik a kockázatot. De azt szeretném, ha a Citadellának akkor is magasabb lenne a kockázata, ha kevesebb pénz van benne, mint most, és akkor is, ha több pénz.

P. B.: Mi várható Ön szerint a főbb tőkepiacokon? Amerikában a fák az égig érnek? Az európai részvényárakat tönkreteszi az ukrajnai konfliktus és a lanyha gazdasági növekedés?

Zs. V.: Szerintem az USA-ban elég komoly növekedés lesz a következő 1-2 évben, és lesz kamatemelés is, amivel eléggé egyedül állnak majd a világban. Emiatt eléggé nőni fog a dollár vonzereje.

Európában pedig lassulás van, aminek szerintem nem az ukrán–orosz válság a fő oka. Inkább az, hogy a bankok hogyan hiteleznek, mivel még midig tart az EKB-nak az asset quality review nevű programja, amely során átvilágítják a bankokat, megvizsgálják a tőkemegfelelésüket stb.

Emiatt folyik a deleveraging Európában. (Deleveraging = hitel- vagy tőkeáttétel-leépítés – a szerk.) De ha véget ér az EKB stressz-tesztje, és megoldás lesz az orosz–ukrán konfliktusban is, akkor 2015-től itt is lesz növekedés.

Az amerikai tőzsde lehet, hogy pár hónapon belül menni fog felfelé, de 1-2-3 éves távlatban már nem tűnik vonzónak. Ha viszont a második félévben nagy aggodalmak lesznek az európai részvénypiacon, akkor jó beszállási pontokat lehet majd találni. Azt is gondolom még, hogy nagyon olcsók a kínai részvények, azokban kifejezetten hiszek.

Japánban az Abe-féle makrogazdasági varázslat szerintem nem jött be, és ez ki fog derülni egy csomó befektető számára, a japán tőzsdével emiatt komoly bajok lesznek.

P. B.: Erre a japán jen vajon erősödéssel fog reagálni, vagy gyengüléssel?

Zs. V.: A jen számomra egyelőre fekete ló. De rá fognak jönni, hogy nem jött össze az Abenomics, emiatt a gazdaság nagyon gyengén fog teljesíteni, vagy benne marad a recesszióban, amibe belecsúszott a második negyedévben. Ennek hatására jövőre kénytelenek lesznek valamilyen újabb szuperstimulust kitalálni a japánok, ami valószínűleg újra be fogja gyengíteni a jent. De hogy addig, most a második félévben mi lesz a jennel, arról nincsen szilárd véleményem.

P. B.: Mi várható Magyarországon?

Zs. V.: Az látszik, hogy túlságosan alacsonyra vágták a kamatot nálunk, és ha bekövetkezik az amerikai kamatemelés, akkor Magyarország a legsérülékenyebb országok között lesz. Így Magyarországon is könnyen kialakulhat valamilyen piaci szélsőség a következő egy évben.

P. B.: Ez a forint árfolyamára vonatkozik?

Zs. V.: A forintra, és azzal párhuzamosan a magyar kötvényekre is, ezeknél komoly problémák lehetnek.

P. B.: A magyar részvényeket is követi?

Zs. V.: Én foglalkozom velük, kis és közepes hazai cégek részvényeivel sokat foglalkoztam az utóbbi két-három évben, azok szépen emelkedtek is. Most a nagyobb cégekben is látok egyébként kialakulni értéket, elsősorban a Mol-ban és az OTP-ben, de mindkettő számára jönnek még olyan rossz hírek, amelyek miatt a beszállás túl korai lenne.

Az OTP-t nagyon megütheti még ez a devizahiteles csomag, sokkal többet veszíthetnek Ukrajnán és Oroszországon is, mint gondolnák, tartósan is. A Molra más veszély leselkedik. Az olaj ára szerintem olyan 60-70 dolláron lenne a helyén, és ha odáig lemegy, akkor a Mol profitabilitása valószínűleg nagyon jelentősen lecsökken.