Valami történt Svájcban…
Tavaly szeptember óta nem látott szintre erősödött a svájci frank az euróval szemben, az EUR/CHF az 1,20-as szint alá került, szakértők nem tudják pontosan ennek az okát. A hírek szerint a svájci jegybank a korábban maximális erősödési sáv korlátjaként meghatározott 1,20-as szinten interveniált a további erősödés megfékezése érdekében. A korábbi svájci jegybankelnök lemondása után annak ellenére kezdtek sokan spekulálni a sáv támadására, hogy a jegybank többször is állást foglalt a sávszél védelme mellett.
Előfordulhat, hogy svájci vállalatok egyszerre tömegesen váltottak devizát frankra, lehet, hogy erős pozíciózárások vannak a húsvéti hosszú hétvége miatt, az is lehet, hogy valamilyen belső pletyka nyomán indult tömeges frankvásárlás. Ezt ebben a pillanatban még nem látni pontosan. Viszont ha azt nézzük, hogy a japán jen és az amerikai dollár hasonló mértékben erősödött együtt a svájci devizával, akkor már tisztul a kép.
Sell in may and go away?
A piacon van egy régi mondás: sell in may and go away, azaz kb. adj el mindent májusban és húzz el nyaralni. Ha ehhez a várakozáshoz hozzácsapjuk azt a tényt, hogy az elmúlt hetekben a legnagyobb részvénypiacok (főleg Amerikában) a válság előtti szintjükre emelkedtek, ezen kívül annak ellenére kifeszült az olajpiac, hogy szinte mindenki a világgazdaság lassulását várja, egyre jobban érthető, hogy a befektetők most inkább kiveszik az eddigi nyereséget (vagy veszteséget) és a lehető legbiztonságosabb eszközök felé tereli azt.
Újabb jó hír az amerikai munkaerőpiacról, de kit érdekel?
Ha marad a stabil globális eladói hullám, akkor valószínűleg nem kapja fel a piac az újabb jó amerikai makrohírt, amely szerint az első alkalommal munkanélküli segélyt igénylők száma közel négy éve legalacsonyabb szintre csökkent a múlt héten. A 306 millió lakosú országban a munkanélküliségi ráta februárban 8,3 százalék volt, nem változott januárhoz képest, miután decemberben még 8,5 százalékon állt. A heti adatokat egyrészt sokszor szezonális hatások okozzák, másrészt a legtöbbször néhány hét elteltével drasztikusan módosítják azokat.
Az igazán fontos, márciusra vonatkozó adatot pénteken ismertetik, a szakértők szerint továbbra is 8,3 százalék volt a munkanélküliség. Az amerikai foglalkoztatottság számai valóban tartós javulásra utalnak, ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a munkanélküliségi ráta durván meghaladja még mindig a válság előtti 4 százalék körüli szintet és elemzők szerint még több évbe telik, amíg visszakerül oda.
Az a brit hír sem mozgatta meg a piacokat, hogy papírforma szerint a brit jegybank változatlanul hagyta a három éve 0,5 százalékon álló irányadó kamatát és nem módosította a 325 milliárd fontos gazdaságélénkítő, likviditásnövelő akcióját sem.
De akkor mi a baj?
A mostani nagy eladói hullám egyértelműen akkor kezdődött, amikor kedd este nyilvánosságra hozta az amerikai Fed a legutóbbi kamatdöntő ülésének a jegyzőkönyvét. Ez gyakorlatilag nyakonöntötte azokat, akik egy következő QE program keltette hullámokat meglovagolva szerettek volna újabb vételi pozíciókat felvenni. Ezt csak tetézte az EKB szerdai jelentése arról, hogy nem igazán rajonganak ők sem egy újabb lazításért, illetve esetükben kötvényvásárlási programért.
Közben a spekulációk középpontjába került Spanyolország, ahol a Mariano Rajoy vezette kormány első kemény csatáját kezdte meg, jelentős megszorításokat és lefaragásokat jelentve be. A bejelentést természetesen azonnal a kötvényhozamok emelkedése, általános sztrájkok, a kormányzó politikai erő népszerűségvesztése és csődre játszó jóslatok követték. A hozamemelkedés ma is folytatódott, ráadásul emelkedtek az olasz és a francia kötvényhozamok is, ami az európai aggodalmak újbóli éleződésére utal.
Pam Bondit jelöli e tisztségre, miután a szexbotrányba keveredett Matt Gaetz lemondott jelöltségéről. 
