A bankbetétek immár hagyományosan alacsony kamatokat kínálnak, ami azt is jelenti, hogy a megtakarítás értéke lassan növekszik. Ez különösen problémás a hosszú távú célok esetében, mint amilyen például egy nyugdíj-előtakarékossági befektetés vagy egy gyermek felsőoktatásának anyagi megalapozása.
A bankbetétekkel a fő kihívást jelenleg az infláció legyőzése jelenti. Az inflációnál mesterségesen alacsonyabb szinten tartott jegybanki alapkamathoz igazodó betétkamatok, a kamatot terhelő kamatadó és szociális hozzájárulási adó egyaránt lefelé viszik a hozamot. Noha mindkettő adóteher megúszható tartós befektetési számlán (tbsz), ekkor azonban 5 évig nem lehet hozzányúlni a pénzhez az adókedvezmények maximális kihasználása érdekében – figyelmeztet a BiztosDöntés.hu.
Mint írják, ha a bankbetétek kamata nem haladja meg az infláció mértékét, akkor a befektetett pénz valójában kevesebbet ér majd a jövőben. Ezért a hosszú távú megtakarításoknál fontos olyan befektetési eszközöket választani, amelyek kockázata hasonló a bankbetétekhez, mégis meghaladja az inflációt.
„Magyarországon ezt a befektetési lehetőséget egyedül az állampapírok testesítik meg” – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. „Vagyis kizárólag ez a típusú befektetés tesz lehetővé infláció feletti hozamot, kockázatmentes befektetésként. Emellett az állampapírba befektetők a kincstári értékpapírszámlákon egyéb előnyöket is kapnak az állampapírokba történő befektetés mellé, mint például a pénzügyi tranzakciós illeték alóli mentesség vagy az ingyenes számlavezetés és ingyenes egyenleg kiutalás bármilyen belföldi bankszámlára.”
A BiztosDöntés.hu fel is sorol 6 előnyt, melyet csak az állampapírok képviselnek Magyarországon a kockázatmentes befektetési lehetőségek közül.
1. Magas, infláció feletti hozam
A kockázatmentes befektetések közül egyedül a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) garantálja az infláció feletti hozamot. Az állampapír kamatozásának alapja az előző évi, Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett éves átlagos hazai infláció. Ez a 2022-es év alapján 14,5 százalék és hasonló nagyságrend várható a 2023-as év alapján is. A 2023. november 29-től megvásárolható sorozatban azonban az első mintegy másfél évben a kamat csak fixen évi 9,90 százalék, mert a megelőző évi inflációval arányos kamatot csak 2025. áprilisától veszi fel.
Erre még pluszban 0,25 százalékos kamatprémium jár a most megvásárolható állampapír-sorozatban, így jön ki az infláció feletti hozam. A 2023. november 29-től vásárolható sorozatban a kamatprémium 2025-től 0,50 százalék, míg 2029-től 1 százalék.
Mivel az éves átlagos inflációt évente egyszer állapítja meg a KSH, ezért a kamat annak megállapítását követően 1 évig érvényes. Ez azt jelenti, hogy az infláció csökkenő szakaszában elnyújtott hatással fizeti a magas kamatot, főleg a cikk írásának időpontjában kapható sorozat.
2. Kamatadó-mentesség
Az állampapír kamata után nem kell kamatadót (más néven személyi jövedelemadót) fizetni, azaz a kamat 15 százalékát kamatos kamatként újra be lehet fektetni. A 2019. június 1. előtt kibocsátott állampapírok kamatát terheli a kamatadó, azonban ha valaki most vásárol PMÁP-ot, azt biztosan nem terheli ez az elvonás.
3. Kamatszocho-mentesség
Az állampapír kamata után nem kell szociális hozzájárulási adót (más néven kamatszochót) fizetni, azaz a kamat 13 százalékát kamatos kamatként újra be lehet fektetni. Ezt az állami elvonást – átmeneti jelleggel – 2023. július 1-jén vezették be, de az állampapírokra egyáltalán nem vonatkozik, míg a bankbetétekre igen.
4. Korlátlan állami garancia
A bankbetétekre 100 000 eurós betétbiztosítás vonatkozik, mely a bank esetleges bedőlése esetén néhány nap alatt kifizeti a beragadt betétet és annak kamatait. Ez a 100 000 eurós összeg bankonként és természetes személyenként érvényes. A 100 000 eurós összeg hozzávetőlegesen mintegy 40 millió forintot jelent.
Az állampapírokra korlátlan visszafizetési garancia vonatkozik. Ez csak akkor sérül, ha államcsőd következne be, de a körülményeket tekintve jelenleg nem olyan időket élünk, hogy ettől tartani kéne.
5. Alacsony belépési küszöb
Van olyan bankbetét, amely viszonylag magas kamatot fizet, de legalább 8 millió forintot kell elhelyezni benne. Ám a legtöbb betét is általában 50-100 ezer forint közötti belépő összeget követel meg. Ezt gyakran még fokozzák azzal, hogy a pénznek új forrásból kell származnia, a magas kamat csak az első pár hónapos kamatperiódusra vonatkozik, bankkártyát kell hozzá igényelni, majd költeni is kell vele és így tovább.
A legnépszerűbb lakossági állampapírokat azonban már 1 forinttól meg lehet vásárolni és nincs semmilyen feltétele a – magas – kamatnak. Vagyis az állampapírnak igen alacsony a belépési küszöbe, hiszen jelenleg egyetlen magas kamatozású lekötött bankbetét sem nyitható meg 1 forinttal.
6. Alacsony veszteség idő előtti visszaváltáskor
A lekötött betéteknek mindig kritikus pontja az idő előtti visszaválthatóság, hiszen bármikor jöhet az életben olyan váratlan esemény, amikor szükség van az esetleg több évig kamatozó lekötött betétben lévő pénzre.
Ritka eset, hogy egy bankbetétből engedik a részkivételt, azaz a bankban maradó összeg ilyenkor az eredeti feltételekkel kamatozhat tovább. Általában az egész betétet fel kell bontani. Akár így van, akár úgy, a kivett pénzre általában nem fizetnek kamatot, vagy csak nagyon minimálisat. A legjobb esetben is az ígért kamat felét fizetik ki a futamidővel időarányosan és a kamatból a kifizetés előtt még levonják a kamatadót és a kamatszochót is.
Az állampapíroknál ezzel szemben egyrészt minimális a veszteség, jellemzően a kivett pénz 1 százaléka. Ez soknak tűnhet, de a kamat kevesebb mint 1 hónap alatt megtermeli ezt a pénzt, azaz 1 hónap után már nyereséggel lehet kivenni a betett pénzt, az 1 százalékos veszteség ellenére is. (Az állampapíroknál a kamatot időarányosan számítják és visszavásárláskor ezt az időarányos kamatot kifizetik.)
Másrészt az állampapíroknál nem értelmezhető a részkivét, hiszen az 1 forintos névértékű papírokból annyit kell kivenni, amekkora forintösszegre szükség van és a többi állampapírt a pénzkivétel egyáltalán nem is érinti.
Ez a trükk egyébként a lekötött betéteknél is eljátszható, azaz a lekötni kívánt pénzből annyi különböző betétlekötést lehet indítani, amennyi a minimális lekötni kívánt összeggel osztva szükséges. Itt viszont magas belépési összeg – például 8 millió forintos minimális lekötési összeg – esetén bizony maradhat olyan összeg ilyenkor is, amit nem szeretett volna kivenni a betét tulajdonosa, ám erre mégis rákényszerült.
Lapunk naponta jelentkezik befektetési témájú cikkekkel, melyeket ide kattintva olvashat. >>
Tavalyhoz képest az uniós GDP 1,5 százalékot nőtt, szemben a magyar 0,2 százalékos növekedéssel. Negyedéves alapon az EU gazdasága sem bővült nagyot. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
