Módosításokat szorgalmaz az alapnyugdíj törvénytervezetében Ralph Brinkhaus, a CDU (Kereszténydemokrata Unió) frakcióvezetője, mert abban szerinte jelentős hiányosságok vannak. Például nem megfelelően veszik figyelembe a tőkejövedelmeket – írta az N-Tv.de televíziós és hírportál.
Az eredeti tervezet szerint az alapnyugdíj lényege, hogy azok a dolgozók akik 33 éves szolgálati állati időt tudnak felmutatni, és nyugdíjuk alacsony, nyugdíjkiegészítést kapnak. Ők jellemzően alacsony bérért dolgoztak korábban. A szolgálati időbe beleszámítana például a gyereknevelés vagy a betegápolás, az idősek gondozása is. Ugyanakkor kizárnák azokat, akik jelentős tőkejövedelmeket tudnak elérni, például ingatlanokból vagy részvényekből. (Ehhez az adóhivatallal automatikusan egyeztetnének.)
Az alapnyugdíjat a pénzügyi tranzakciós adóból szeretnék finanszírozni. Ennek bevezetése azonban még kérdéses, Európa-szerte viták folynak róla. Az adót ugyanis az EU szintjén alkotnák meg. Egyáltalán nem biztos még, hogy az adót bevezetik addig a határidőig hogy a német alap nyugdíjat finanszírozni lehessen belőle.
Ismét csak halasztanák
Azt a német politikusok többnyire nem akarják, hogy a hagyományos nyugdíjkasszából kelljen kigazdálkodni az új nyugdíjat. Ez már amúgy is túlfeszített, az adóbevételekből évente már nagyjából 100 milliárd eurót kell befizetni a hiány pótlására.
Vannak kétségek azzal kapcsolatban is, hogy megoldható-e a nyugdíjjogosultság automatikus, hivatalból történő vizsgálata. Ezt a bürokrácia, ügyintézés csökkentése érdekében határozták el. Brinkhaus kritikai nyomán most az is felmerült, hogy ismét elhalasztanák az alapnyugdíj bevezetését, 2021. január egyről július 1-re. Az alapnyugdíj a német koalíciós szerződés része volt.
A nyugdíjra takarékoskodókat büntetnék?
Az N-Tv.de emlékeztet arra, hogy a részvény ügyletekre vonatkozó pénzügyi tranzakciós adó bevezetése sok európai politikusnál erős ellenállásra talált. Például az osztrák pénzügyminiszter nemrég a javaslatot elfogadhatatlannak nevezte. Szerinte ugyanis a kis- és közepes befektetőket büntetnék vele a nyugdíj előtakarékosság során. A tranzakciós adóról Európában már évek óta vitatkoznak.
Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök kollégájának kritikáit próbálta tompítani azzal, hogy hangsúlyozta: az ő pártja is akarja az alapnyugdíjat. Ám a téma szerinte nagyon nehéz, mert az alapnyugdíj a nyugdíjrendszer és a szociális alapellátás (Grundsicherung) határterületén helyezkedik el.
Lázadás a hivatalban
Nemrég a német Nyugdíjbiztosító szervezete is valósággal fellázadt az alapnyugdíj ellen. Egy 16 oldalas tanulmányban többek között kifejtették, hogy a tervezet szociálpolitikai szempontból ellentmondásos. Szemben halad a nyugdíjbiztosítás eddig megszokott gyakorlatával, és nagyon nagy terhet rakna a Nyugdíjbiztosító szervezetére.
A januári tervezett határidő szerintük valószínűleg nem tartható. Kétségbe vonták, hogy a miniszter által becsült 1,4 milliárd eurós költség az első évben reális, pontosabban azt írták, hogy ezt nem lehetséges megerősíteni. Az adminisztrációs költségek pedig a bevezetés évében több száz millió euróra is rúghatnak, és ezzel elérhetik az alapnyugdíj teljes kifizetett összegének a negyedét is.
Nincs is rá ember
A Nyugdíjbiztosító és az adóhivatalok közötti adatcsere infrastruktúráját nem lehetséges 2021 előtt kiépíteni. A megnövekedett adminisztrációs igényhez rövidtávon nem áll rendelkezésükre megfelelő szakembergárda.
Amint novemberben írtuk, a német nagykoalíció fő vonalakban megegyezett az alapnyugdíjról. Ez másfél millió embert is érinthet, akik nyugdíja el kell majd érje a mintegy 1250 Eurót. Magyarországon 28 500 forint a minimumnyugdíj már sok éve, amivel a sereghajtók egyike az OECD-ben. (Lásd: Havi 1250 euró fixszel – másfél millió német kaphat alapnyugdíjat)
2021 óta a felére zsugorodott. 
