<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p
Ne kapjon alapnyugdíjat, aki a birtokai jövedelméből él? Az alapnyugdíj ismét neuralgikus ponttá vált a Kereszténydemokrata Unió és a Szociáldemokraták között Németországban. A nagy nehezen létrehozott kompromisszum részleteiről fellángolt a vita. Hubertus Heil munkaügyi miniszter védi tervét, és próbál közvetíteni.

Módosításokat szorgalmaz az alapnyugdíj törvénytervezetében Ralph Brinkhaus, a CDU (Kereszténydemokrata Unió) frakcióvezetője, mert abban szerinte jelentős hiányosságok vannak. Például nem megfelelően veszik figyelembe a tőkejövedelmeket – írta az N-Tv.de televíziós és hírportál.

Az eredeti tervezet szerint az alapnyugdíj lényege, hogy azok a dolgozók akik 33 éves szolgálati állati időt tudnak felmutatni, és nyugdíjuk alacsony, nyugdíjkiegészítést kapnak. Ők jellemzően alacsony bérért dolgoztak korábban. A szolgálati időbe beleszámítana például a gyereknevelés vagy a betegápolás, az idősek gondozása is. Ugyanakkor kizárnák azokat, akik jelentős tőkejövedelmeket tudnak elérni, például ingatlanokból vagy részvényekből. (Ehhez az adóhivatallal automatikusan egyeztetnének.)

Az alapnyugdíjat a pénzügyi tranzakciós adóból szeretnék finanszírozni. Ennek bevezetése azonban még kérdéses, Európa-szerte viták folynak róla. Az adót ugyanis az EU szintjén alkotnák meg. Egyáltalán nem biztos még, hogy az adót bevezetik addig a határidőig hogy a német alap nyugdíjat finanszírozni lehessen belőle.

Ismét csak halasztanák

Azt a német politikusok többnyire nem akarják, hogy a hagyományos nyugdíjkasszából kelljen kigazdálkodni az új nyugdíjat. Ez már amúgy is túlfeszített, az adóbevételekből évente már nagyjából 100 milliárd eurót kell befizetni a hiány pótlására.

Vannak kétségek azzal kapcsolatban is, hogy megoldható-e a nyugdíjjogosultság automatikus, hivatalból történő vizsgálata. Ezt a bürokrácia, ügyintézés csökkentése érdekében határozták el. Brinkhaus kritikai nyomán most az is felmerült, hogy ismét elhalasztanák az alapnyugdíj bevezetését, 2021. január egyről július 1-re. Az alapnyugdíj a német koalíciós szerződés része volt.

A nyugdíjra takarékoskodókat büntetnék?

Az N-Tv.de emlékeztet arra, hogy a részvény ügyletekre vonatkozó pénzügyi tranzakciós adó bevezetése sok európai politikusnál erős ellenállásra talált. Például az osztrák pénzügyminiszter nemrég a javaslatot elfogadhatatlannak nevezte. Szerinte ugyanis a kis- és közepes befektetőket büntetnék vele a nyugdíj előtakarékosság során. A tranzakciós adóról Európában már évek óta vitatkoznak.

Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök kollégájának kritikáit próbálta tompítani azzal, hogy hangsúlyozta: az ő pártja is akarja az alapnyugdíjat. Ám a téma szerinte nagyon nehéz, mert az alapnyugdíj a nyugdíjrendszer és a szociális alapellátás (Grundsicherung) határterületén helyezkedik el.

Lázadás a hivatalban

Nemrég a német Nyugdíjbiztosító szervezete is valósággal fellázadt az alapnyugdíj ellen. Egy 16 oldalas tanulmányban többek között kifejtették, hogy a tervezet szociálpolitikai szempontból ellentmondásos. Szemben halad a nyugdíjbiztosítás eddig megszokott gyakorlatával, és nagyon nagy terhet rakna a Nyugdíjbiztosító szervezetére.

A januári tervezett határidő szerintük valószínűleg nem tartható. Kétségbe vonták, hogy a miniszter által becsült 1,4 milliárd eurós költség az első évben reális, pontosabban azt írták, hogy ezt nem lehetséges megerősíteni. Az adminisztrációs költségek pedig a bevezetés évében több száz millió euróra is rúghatnak, és ezzel elérhetik az alapnyugdíj teljes kifizetett összegének a negyedét is.

Nincs is rá ember

A Nyugdíjbiztosító és az adóhivatalok közötti adatcsere infrastruktúráját nem lehetséges 2021 előtt kiépíteni. A megnövekedett adminisztrációs igényhez rövidtávon nem áll rendelkezésükre megfelelő szakembergárda.

Amint novemberben írtuk, a német nagykoalíció fő vonalakban megegyezett az alapnyugdíjról. Ez másfél millió embert is érinthet, akik nyugdíja el kell majd érje a mintegy 1250 Eurót. Magyarországon 28 500 forint a minimumnyugdíj már sok éve, amivel a sereghajtók egyike az OECD-ben. (Lásd: Havi 1250 euró fixszel – másfél millió német kaphat alapnyugdíjat)

(Német nyelvű források: 1»»», 2»»», 3»»»)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Mindenki Ausztriába menne dolgozni? Mutatjuk az új számokat
Eidenpenz József | 2022. augusztus 9. 05:26
Minden eddigi rekord megdőlt júniusban is, egyre több magyar dolgozik Ausztriában, és az is igaz, hogy megint a magyarok száma nőtt a legjobban. Azért igyekeznek a román, horvát, német állampolgárok is, az ukránok száma pedig még alacsony ugyan, de gyorsan megkétszereződött.
Személyes pénzügyek Furcsa dolog történik a lakáshitelek kamataival - érdemes résen lenni
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 8. 11:59
Annyira kellenek az ügyfelek a bankoknak, hogy az emelkedő jegybanki kamatok mellett is csökkentek a banki kamatszintek.
Személyes pénzügyek Jó hír a piaci áron tankolóknak, nagyot esnek szerdán az üzemanyagárak
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 8. 10:31
Egyre többeket érint a piaci ár változása, érdemes két napot várni a tankolással.
Személyes pénzügyek Manapság elkerülhetetlen a hitelkártyák használata
Natív tartalom | 2022. augusztus 5. 11:42
Sokaknak még mindig mumus a hitelkártya, pedig a megfelelő tudatosság mellett akár spórolásra is alkalmas lehet. De mi köze egymáshoz az áruhitelnek és a hitelkártyáknak? Mire készüljön, aki először igényel hitelkártyát? Váradi Eszterrel, a Magyar Bankholding Hitelkártya vezetőjével beszélgettünk.
Személyes pénzügyek Elsőként kínál magyar bank piaci zöld lakáshitelt - mire lehet felvenni?
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 4. 08:32
A K&H elsőként a piacon, új, zöld lakáshitel termékkel jelentkezik az energiafelhasználásukat csökkenteni kívánó ügyfeleik számára. Egyedi megoldásként ugyanabban a szerződésben hitelezhető az ingatlan megvásárlása és felújítása is.
Személyes pénzügyek Jobban kezelik a pénzt a fiatalok?
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 3. 08:24
A 19-29 éves korosztály tagjainak csak a 20 százaléka nem takarékoskodik, 47 százalékuk havi rendszerességgel spórol, 18 százalék pedig azoknak az aránya, akik csak akkor tudnak félretenni, ha nagyobb összeghez jutnak.
Személyes pénzügyek Augusztusban is drágították a bankok a hiteleiket
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 2. 08:41
A jegybank egy hónapon belüli három nagy kamatemelésére már a harmadik hullámban válaszoltak a bankok. Augusztus elejétől több nagy pénzintézet is drágított a hitelein, ami után a lakáskölcsönt már csak elvétve lehet kapni 8 százalékos THM alatt - derül ki a Bank360.hu összeállításából.
Személyes pénzügyek Aki nem nyilatkozik a moratóriumról, az augusztustól fizethet
Privátbankár.hu | 2022. július 29. 08:04
Egy munkanapjuk és egy hétvégéjük maradt a törlesztési moratóriumban lévőknek a bennmaradási nyilatkozatra. Aki ezt bármilyen okból lekési, annak augusztustól újra fizetnie kell a kölcsönét.
Személyes pénzügyek Ezekre költenek hitelből a magyarok legtöbbször
Privátbankár.hu | 2022. július 28. 15:36
A megkérdezettek 43 százaléka vett fel hitelt az elmúlt 12 hónapban, míg egy évvel korábban csak minden harmadik magyar válaszadó állította ezt – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) megbízásából készült kutatásból.
Személyes pénzügyek A gyermeket nem vállalók többsége nem az anyagiak miatt dönt így
Privátbankár.hu | 2022. július 28. 14:05
A magyar felnőtt lakosság csaknem egyharmada (29 százaléka) tervez gyermekvállalást, a 18-39 éves korosztályban ez az arány ennek jóval több mint a kétszerese, 65 százalék. Az OTP Bank megrendelésére készült országos reprezentatív felmérés eredményéből az is kiderült, hogy a tervezési szakaszban járó párok többsége stabil pénzügyi háttérrel könnyebben vállalna gyermeket vagy legalábbis sok egyéb mellett fontos szempontnak tartja az anyagi biztonságot a döntés meghozatalakor. A teljes népességben, amelybe a gyermekvállalási kort elhagyók és a gyermeket nem tervezők is beletartoznak, némiképp eltolódnak az arányok. Ebben a körben a válaszadók fele látja úgy, hogy nem az anyagi helyzettől függ a gyermekvállalási hajlandóság. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG