Több mint 253 ezren kértek nyugdíjkorhatár előtti kedvezményes nyugdíjat tavaly Németországban, ez öt százalékkal magasabb, mint 2016-ban, és a legmagasabb azóta, hogy 2014-ben ezt a lehetőséget bevezették. Azok vonulhatnak 63 éves korban nyugdíjba, akiknek legalább 45 éves nyugdíjbiztosítási idejük van – jelentette tegnap a német sajtó.
A kedvezményt annak idején az előző kereszténydemokrata-szocialista nagykoalíción belül a baloldali SPD szorgalmazta, korábban 65 évesen lehetett nyugdíjba menni. A nyugdíjkorhatárt – hasonlóan a hazai rendszerhez – egyébként fokozatosan emelik, 65-ről 67 évre, de sok szó esik arról, hogy még tovább kellene növelni.
Tavaly Németországban 1,6 millió nyugdíjkérelmet adtak be, ebből 355 500 a “normál” nyugdíjkorhatár szerint érkezett, 350 500 pedig jövedelemcsökkenéssel járó kedvezményes nyugdíjkérelem volt. A legalább 35 éves nyugdíjbiztosítási jogviszonnyal rendelkezők ugyanis úgy is előbb nyugdíjba mehetnek a hivatalos korhatárnál, ha vállalják, hogy alacsonyabb nyugdíjat kapnak.
Élvezik az éveket
Ez miden egyes plusz hónappal 0,3 százalékkal alacsonyabb, tehát egy évvel korábbi nyugdíjazás esetén például 3,6 százalékkal kisebb nyugdíjat jelent. A jelek szerint tehát nagyon sokan szeretnének korábban nyugdíjba menni, akkor is, ha így a nyugdíjuk változatlan, de még akkor is, ha valamelyest csökken. A pénz sokaknak nem minden.
A T-Online.de híroldala sorolja ennek nyilvánvaló előnyeit: a korábban nyugdíjba vonulók testileg még gyakran egészségesebbek, fittek, és jobban tudják élvezni a szabadidejüket. Legyen szó a családról, unokákról, barátokról, hobbiról, kertről, barkácsolásról vagy utazásról.
(A külföldre költöző német nyugdíjasok leggyakoribb országválasztásairól tegnap itt írtunk, a dolgozóknak adandó munkaidő-kedvezményről pedig itt.)
Csak a bér fele jár
Pedig a német nyugdíjasok sincsenek nagyon eleresztve, a dolgozók fizetéséhez képest az egyik legalacsonyabb szintű ellátást kapják. Az OECD egyik tavaly év végi tanulmánya szerint, amit a Tagesschau.de idézett, a német nyugdíjasok a bérük 51 százalékára számíthatnak nyugdíjként, az OECD átlaga 63 százalék. (Ezt a mutatót nevezik helyettesítési rátának.)
A vásárlóerő azért magas
A gazdaságilag legfejlettebb országok e csoportjában csak Mexikóban, Lengyelországban, Chilében, Nagy-Britanniában és Japánban volt a németországinál alacsonyabb ez a mutató. Magyarországon is 60-70 százalék között volt az utóbbi években. (Más kérdés, hogy az ezer euró körüli német nyugdíjak vásárlóereje még így is magasabb a magyarokénál, mert a bérek is alacsonyak nálunk.)
Amint az OECD említett jelentéséből is kiderül, a tényleges nyugdíjba vonulási idő átlagosan jóval alacsonyabb sok országban, mint a nyugdíjkorhatár. Magyarországon mintegy 61,5 év a férfiaknál és 60 a nőknél. Németországban körülbelül 62,5, illetve 61,5 év ez a két szám. (A 2007-2012-es öt év átlagában.)
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
