Évtizedeken keresztül a magán-nyugdíjalapok joggal számolhattak úgy, hogy hosszú távon évi hét százalék körüli hozamra számíthatnak részvény– és kötvénybefektetéseikkel – írja a Business Insider a Bernstein Research kutatóira hivatkozva.
Az S&P 500 amerikai részvényindex átlagos teljesítménye például 90 év alatt évi 9,8 százalék volt, a kötvényeké valamivel alacsonyabb. A befektetési arány általában 60 százalék részvény, 40 százalék kötvény, a kettő hozamának átlaga adta ki az említett hét százalékot.
Most is így kalkulálnak, ami nagy tévedés, a reális szám négy százalékra csökkenhet – írják. Ennek az az oka, hogy a társadalmak öregszenek, 600 millió foglalkoztatott tűnhet el a globális munkaerő-piacról hosszabb távon.
Kevés dolgozó, kevés hozam
A nyolcvanas években Kína, a kilencvenes években a Szovjetunió és a volt szocialista országok munkaereje adódott hozzá a világpiachoz, ez okozta a infláció csökkenését és a leeső kötvényhozamokat.
A foglalkoztatottak száma azonban 2100-ra 1,9 milliárdról 1,3 milliárdra csökkenhet, tehát közel harmadával. Ez a kutatók szerint az inflációt növelni, a befektetések hozamait pedig csökkenteni fogja.
Nagyon keveset tesznek félre
Az angolszász országokban öngondoskodáson, magánnyugdíjpénztárakon vagy vállalati befizetésekből finanszírozott magánpénztárakon múlik a nyugdíj nagy része. Korábban voltak olyan programok, amelyek során a bérek 23 százalékát is ilyenekbe fizették, nyugdíjra tették félre.
Ma azonban sok cég a dolgozói után csak 4-5, sőt 3 százalékot fizet be, nagy-Britanniában például egy 1986-os törvénymódosítás nyomán. Ez a Business Insider egy korábbi cikke szerint hatalmas rejtett jövedelem-átcsoportosítást jelent a dolgozóktól a vállalatok felé. Erősen növelve a társadalmi különbségeket is.
Időszerű a recesszió?
A kutatók szerint pedig az évi négy százalékos hozambecslés azt jelenti, hogy a jövedelem 11 százalékát kéne félretenni a megfelelő nyugdíjhoz. Ezt pedig sokan nem teszik meg – fejezi be a Business Insider.
Egy recesszió, és az azzal általában együtt járó tőzsdei visszaesés, legalábbis rövid– és középtávon nyilván szintén nem tesz jót a nyugdíjcélú részvény-megtakarításoknak. Nagyjából hat-nyolc évenként vannak a kapitalista gazdaságokban kisebb-nagyobb visszaesések, recessziók, utoljára 2012-2013-ban volt. Így könnyen nemsokára újra bekövetkezhet.
Jelez a kötvénypiac
Megfigyelték, hogy a nagyobb gazdasági visszaesések előtt általában a kötvénypiac jelez. A hozamgörbe inverzzé válik, ami azt jelenti, hogy a hosszú futamidejű hozamok a rövid futamidejűek alatt vannak. Ez történt utoljára 2006-ban, amit nagy krízis követett, és most, ha még nem is tartunk ott, efelé látszik haladni a kötvénypiac – derül ki a Marketwatch cikkéből.
Figyelmeztet a kötvénykirály
A Kötvénykirálynak is nevezett Jeffrey Gundlachot idézik, aki szerint a mutató legalábbis sárga jelzést ad. Óv a jegybanki pénzszűkítéstől is (quantitative tightening). “Olyan, mint a halálvágy” – mondja. Az USA sok százmilliárd dollárnyi hitelt vesz fel, majd megemeli a kamatokat, amitől az adósságszolgálat számára is sokkal nehezebbé válik.
|
Közeledik a következő recesszió? “Négy olyan negatív tényező is veszélyezteti jelenleg a világgazdaságot, amelyek külön-külön még talán kezelhetőek lennének, de együtt egyre valószínűbbé teszik, hogy a következő 12-18 hónapban komoly világgazdasági lassulás/recesszió lesz” – írja Zsiday Viktor, a Citadella Alap kezelője az Alapblogon. Számára a legfontosabbnak a pénznyomtatás megfordulása tűnik, a pénzvisszaszívás a jegybankok részéről. “Az elmúlt években ugyanis mindennek az árát (kötvény, részvény, arany, műtárgyak, bitcoin, ingatlan, stb.) a pénznyomtatás emelte meg.” A második tényező szerinte, hogy az amerikai jegybank kamatemelései sok helyen megdrágítják a pénzt, és lassítják a különböző gazdaságokat. A harmadik a kereskedelmi háború, amelynél “biztos, hogy mindkét oldalon lesznek áldozatok”. A negyedik pedig a választások után tervezett kínai pénzügyi reformok, az “árnyékbankrendszer” felszámolása. |
Trump miatt fogtak össze az európai nagyágyúk. 
