Minden harmadik fiatal vásárolna
A fiatalok 35 százaléka tervez lakásvásárlást - derült ki a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. közleményéből. Azok közül, akiknek konkrét terveik vannak, 27 százalékuk 1-2 éven belül vásárolna. Csaknem ugyanennyien 2-4 éven belül, míg csaknem harmaduk 4-8 éves időtávban gondolkodnak. A megkérdezettek ötödének azért nincs terve, mert vagy elégedett a jelenlegi helyzetével, vagy épp a közelmúltban hajtotta végre lakáscélú terveit, 19 százalék távolinak tartja a lakáscéljai megvalósulását, 26 százalék anyagilag nem engedheti meg magának.
A lakásvásárlást tervezők fele az első otthonát venné meg. Mintegy feleannyian – 28 százalék – felújítást tervez, míg 10% említette a cserét, illetve 6-6% az energiatakarékos beruházásokat és az építést. Több választ is megjelölhettek a megkérdezettek.
A fiatalok valamivel több mint a fele él házban, a többiek lakásban. Azonban a felmérésből az is kiderült, hogy csaknem minden második fiatal a szülőkkel él. Csak tizedik lakik albérletben.
Egyedül nem megy?
Az összes megkérdezett 71 százalékának van önálló jövedelme, 16 százalékuk önálló jövedelemmel nem rendelkező diák. Nagyobb hányaduknak, csaknem kétharmaduknak jelenleg nincs semmiféle megtakarítása. A teljes mintából 10 százaléknak van lakás-előtakarékossági szerződése valamely szolgáltatónál, míg azoknak, akiknek mér konkrét terveik vannak, csaknem minden ötödiknek van lakástakarékja.
A finanszírozásra vonatkozó kérdésekben a családjára támaszkodik, vagy legalábbis tőlük vár segítséget a fiatalok jelentős része, azonban még náluk is többen számítanak arra, hogy önerőből és külső forrásból tudják majd megvalósítani álmaikat. Azonban az, hogy ez utóbbi két lehetőséget pontosan hogyan képzelik el, még elég változatos képet mutat. Az önerő megteremtése a legkritikusabb pont a lakástervek kapcsán, ennek a kérdésnek a megoldása egyelőre a legnagyobb kérdőjel a korosztály számára.
Csak kevesen tudnak spórolni
Saját pénzét minden második megkérdezett felhasználná a vásárláshoz. Ugyanakkor a korosztály ötöde csak önerőből finanszírozná terveit. Tízből négyen a családtól kérnének segítséget, míg ugyanennyien külső forrást is felhasználnának. Utóbbiak negyede hitelt, ötöde lakás-előtakarékosságot választana.
A teljes minta mintegy 75 százalékának nincs félretehető pénze, a takarékoskodni tudók körében a félretehető összeg havi átlagban 9500 forint körül alakul. A legjellemzőbb azonban az, hogy havi 3 és 10 ezer forint között tudnak félretenni (18 százalék).
Azok között, akiknek konkrét terveik vannak, kevesebben mondták azt, hogy nem tudnak félretenni, csak minden második.
Akik pedig tudnak spórolni, azok általában 10 és 20 ezer forint között tudnak félretenni.
A felmérés szerint a fiatalok legnagyobb problémája, hogy az önerőt nem tudják előteremteni. A megkérdezett csaknem fele mondta ezt. Mindemellett sokan félnek attól is, hogy elveszítik a munkájukat. Vannak, akik a gazdasági helyzet és a magas kamatok miatt is aggódnak.
Akinek már van, lelakta
A magyar családok többségénél napirenden van otthonuk korszerűsítése, felújítása – derül ki az OTP Lakástakarék online gyorsfelméréséből. A válaszadók 39 százaléka már az idei évben tervez valamilyen – akár kisebb – felújítást az otthonában, 17 százalékuk a következő 1-2 évben vágna bele a korszerűsítési munkálatokba, míg további 14 százalék öt éven belül látja reálisnak, hogy hasonló beruházásba fogjon.
A megkérdezettek mindössze 30 százaléka mondta azt, hogy a következő öt évben nem tervez semmilyen felújítást a lakásában, házában. Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettes szerint az eredmények azt mutatják, hogy a magyar családok tudatosan próbálnak javítani az életkörülményeiken az otthonuk fejlesztésével, természetesen a lehetőségeikhez mérten. Hozzátette: az, hogy a válaszadók bő egyharmada már az idén belevágna a felújításba, valószínűleg azzal is összefüggésbe hozható, hogy most van igazán a felújítási munkálatok szezonja, ezért foglalkoztathat többeket most a kérdés.
Ha lenne egymilliója?
A válaszadók legnagyobb része, 37 százaléka a konyhát és esetleg a fürdőszobát is felújítaná. Ugyanilyen arányban vannak azok, akik energiakorszerűsítésre költenék a pénzt, azaz például az ajtók, ablakok cseréjére, hőszigetelésre, vagy a fűtési rendszer modernizálására.
A válaszadók 13 százaléka a lakás bővítését jelölte meg célként, ami az olyan munkálatokat takarja, mint például a tetőtér beépítése, galériaépítés vagy a különböző szobák egybenyitása, a lakás elosztásának átalakítása. A megkérdezettek 11 százaléka a lakótér – hálószoba, nappali – felújításába kezdene bele, míg 3 százalék a gyerekek szobáira költené az összeget.
Köntös Péter szerint nagyfokú tudatosságra vall, hogy jelentős részük olyan felújításokat végezne – energetikai korszerűsítés, de akár a konyha és a fürdő felújítása is lehet ilyen –, amely az ingatlan komfortfokozatának a javítása mellett a rezsiköltségek csökkentéséhez is vezet, így ezek a beruházások anyagilag is megtérülhetnek. A vezérigazgató-helyettes szerint az „egymilliós” felújítás sok olyan család számára is elérhető lenne néhány év alatt, amelyek ezt nem gondolnák magukról.
Az energiahatékonysági felújítás egyik nagy előnye lehet, hogy a korszerűsítés után annyival csökkenhet a rezsi, amennyiből kigazdálkodható egy esetleges lakástakarék, vagy hitel összegét - áll a felmérésben.
Az Európai Tanács első embere figyelmeztette. 
