|
| A Brandenburgi Kapu Berlinben egy török kulturális felvonulás alkalmával |
Befogadják, elhelyezik a menekülteket, de hogyan tovább? Hogyan fognak integrálódni az európai társadalomba, hogyan lesz munkájuk? Aki tovább lát a napi eseményeknél, hogy melyik nap hányan érkeztek és melyik irányból, vagy mikor melyik határátkelőnél hány pofon csattant el, az Nyugaton főleg ezekkel a kérdésekkel foglalkozik.
A kérdésben legalább akkora a megosztottság, mint abban, kell-e nekünk menekült, bevándorló, vagy sem. Mi sem jellemzőbb, hogy a Privátbankár két különböző szerzője is homlokegyenest ellenkezőleg ítélte meg ezt. A hatvanas években „…rengeteg török és jugoszláv (majd szerb, horvát, bosnyák stb.) vendégmunkás érkezett, de eddig ők is különösebb probléma nélkül integrálódtak” – írta egyikük.
A probléma maga az EU?
„Ahogy Németország kudarcot vallott a török vendégmunkások integrációjában, nyilván kudarcot fog vallani most is, a több millió muszlim esetében" – írta a másik szerzőnk, egy külföldi lapra hivatkozva.
A menekültek pártfogói sokszor említik, hogy sokan közülük értelmiségiek, tanultak, vagy szakmunkások, akik munkájára nagy szüksége lenne az EU-nak. Ám úgy tűnik, a menekültek integrálásának egyik legfontosabb akadálya egyelőre maga az EU, illetve annak bürokráciája.
Nem dolgozhatnak
A menekültek ugyanis sokáig nem kapnak munkavállalási engedélyt. Abból az 50 ezer menekültből, akik az idén Ausztriába jönnek, a legtöbben éveken át tartó tétlenségre vannak kárhoztatva – írta az osztrák Kurier. Jelenleg 35 ezer menekült kap alapellátást, ebből csak 200-nak van munkavállalási engedélye.
A lap példaként egy palesztin anyát említ, aki négy nyelven beszél, master-fokozatú diplomája van, újságíró volt, mégsem dolgozhat, immáron négy éve, kérelmét nem bírálják el. Mindez a bürokrácia miatt.
Egy eurós órabér
Ma a Bloomberg is ezzel a témával foglalkozik, az ő példája egy szíriai ügyvéd, aki három hónap alatt és 6000 euróért jutott el Németországba. Majd utána négy hónapon keresztül unatkozott, nem csinálhatott semmit, pontosabban egy eurós órabérért egy ifjúsági klubban lődörgött minimális tevékenység mellett.
A német minimálórabér 8,5 euró, de vállalatok nem foglalkoztathatják a munkavállalási engedély nélküli menekülteket. A szír fiatalember legalább németül tudott így tanulni, később pedig pincér lett.
Jön az újabb gazdasági csoda?
Az integráció legjobb módja, ha munkához segítjük őket – idézi az amerikai hírügynökség a helyi szakembereket. Ráadásul az öregedő német társadalomban zsugorodó munkaképes korú lakosság kipótolására pont kapóra jönnének. A 2060-as évre a német munkavállalók száma 30 százalékkal csökkenhet a prognózisok szerint.
„A menekültek akár egy újabb gazdasági csodát is beindíthatnak” – idézik mostanában sokszor a Daimler vezérigazgatóját, Dieter Zetsche-t. Valahogy úgy, ahogy a hatvanas, hetvenes években is vendégmunkások milliói segítették az akkori német gazdasági csoda létrejöttét.
42 éve nem volt ennyi állás
Az egyik német bank szerint 0,25 százalékkal nőhet a német GDP a menekültekkel kapcsolatos kiadások miatt. Mások szerint a menekültek motivációja magas – vagyis nagyon fognak igyekezni, dolgozni, hogy megállják a helyüket új hazájukban, előre jussanak.
A Bloomberg szerint 42 éve nem volt ennyi betöltetlen állás Németországban, 541 ezerre teszik a számukat. (Más forrás 500, megint más 600 ezerre becsüli ezt a számot.) Ráadásul 40 ezer szakmunkástanuló helye is üres, a németek mintha egyre kevésbé akarnának továbbtanulni.
Kevés az esély egy rendes állásra
Raimund Becker, a német munkaügyi hatóság egyik vezetője viszont nem ilyen optimista, szerinte nagyon sokat kéne képzésre fordítani, mert a menekültek 90 százalékának nincs megfelelő képzettsége. (Arra gondolhatott, hogy a német viszonyok között, átképzés nélkül gyakran nem használható a külföldön szerzett képzettség.) (A cikk a következő oldalon folytatódik.)---- Migráns a migránsnak lesz majd vetélytársa ----
Egy konzervatív politikus, Carsten Linnemann (CDU) ma a Handelsblattban azt írta, nehéz lesz a menekülteket állásba helyezni. „A hozzánk érkező menekültek nagy részének rövid- és középtávon nincs esélye, hogy a munkaerőpiacunkon megvesse a lábát” – írta.
Nem megoldás a munkaerőhiányra
A CDU gazdasági szakértője úgy véli, hogy a menekülteknek csak kis százaléka tud majd szaktudást igénylő állásokat viszonylag gyorsan betölteni. A túlnyomó többség még sokáig az állam gondoskodására lesz utalva. Szerinte „a munkaerőhiányt nem lehet a menekültjog segítségével megoldani”, a problémákat ki kell beszélni.
Régen nem ültek tétlenül
Egy német kommentátor szerint a hatvanas-hetvenes évek vendégmunkásaival való összehasonlítás azért is sántít, mert akkor célzottan, eleve jól képzett szakmunkásokat hoztak be az országba korlátozott, előre meghatározott létszámban. Például a német autógyárak. Nem azért jöttek, a legkülönbözőbb foglalkozásokkal, mert az országukat szétbombázták, és nem ültek hónapokig, évekig tétlenül, munka nélkül, hanem azonnal munkát kaptak – írja a Deutsche Witschafts-Nachrichten kommentárja.
A Die Welt Online nemrég Jens Ruhose oktatással foglalkozó közgazdásszal készített interjút, aki szerint a németek profitálni fognak a menekülthullámból, a korábbi bevándorlók viszont szenvedni fognak miatta. Problémák várhatók a magas munkanélküliséggel sújtott területeken is.
Migráns migránsnak vetélytársa
A müncheni Ifo Intézetnél – melynek konjunktúraindexét a Privátbankár is gyakran idézi – dolgozó szakember szerint a menekültek alig enyhítenek majd a szakemberhiányon. Ehelyett az alacsony bérű szektorokban főként a már ott levő migránsokkal fognak versenyezni, nem a helyi lakossággal. (Lásd fentebb a pincérré lett szír ügyvéd esetét.)
|
| Modern mecset Berlinben (Wikimedia Commons) |
A német társadalom, a német polgárok hosszú távon mégis jól járnak. A szakember amerikai kutatások alapján úgy véli, hogy az alacsonyan képzett migránsok maguk már nem, de a gyerekeik magasan képzettek lesznek. Nagyon erősen próbálnak helytállni az iskolákban, jövedelmező foglalkozásokat keresnek maguknak, és ők már a nyelvet is jól beszélik majd.
Ez dolgozik, az meg beszél
A Görögországból vagy Spanyolországból érkező bevándorlók szerinte általában jól képzettek, a most érkező menekültek viszont nem. Az alacsonyan képzett migránsok a rossz nyelvismeretük miatt munkaintenzív, a helyi születésű lakosok a jó nyelvtudás miatt beszédintenzív munkahelyekre szakosodnak – írják. Ez határozottan növeli a termelékenységet.
A szakember szerint az államnak fel kell gyorsítania a döntési folyamatot, amely után kiderül, ki maradhat Németországban és ki nem. Ez után érdemes ugyanis a migránsoknak nyelvet tanulniuk, munkát keresniük, integrálódniuk. (A menekültkérelmek elbírálását Németországban sok kritika éri, a procedúra fél évig vagy tovább is eltarthat.)
Oda, ahonnét mindenki elköltözik?
Nemrég Baden-Württenberg miniszterelnöke, Winfried Kretschmann javasolta, hogy a menekülteket Kelet-Németországba küldjék, ahol sok lakás üresen áll. Jens Ruhose azonban óv attól, hogy a migránsokat olyan területekre küldjék, ahol a munkaerőpiac eleve nem jól működik, ahonnét a munkalehetőségek hiánya miatt költöztek el az emberek. Az államnak is túl nagy terhet jelentene ez.
Az óvoda a legjobb integráció
A hatvanas években jött vendégmunkások közül sokan nem integrálódtak, főleg az idősebbek – derül ki a cikkből. A most érkezettek közül is a körülbelül harmincöt év felettiek integrálódása kisebb arányú lehet. Ám a gyerekeiknél nagyon jók az esélyek, az óvoda és az iskola a legjobb integrációs intézmények.
Jens Ruhose szerint a német statisztikák alapján nem bizonyítható, hogy a bevándorlás növeli a bűnözést. Az viszont igen, hogy olyan régiókban nő a bűnözés, ahol az embereknek nincs esélyük elhelyezkedni – akár németekről van szó, akár külföldiekről.
(A külföldiekre vonatkozó német bűnözési statisztikákról nemrég itt írtunk. Régebbi, de érdekes német migrációs-integrációs kutatásokról pedig itt.)
Pörgeti a bolgár piacot a Penny anyavállalata. 
