A minimum igényük nettó 158 ezer forint, ami még mindig elrugaszkodott a valós munkaerőpiaci lehetőségektől - derült ki a Provident Pénzügyi Zrt. megbízásából készült legfrissebb kutatásból.
| A témával mi is foglalkoztunk, a Pénzügyi Tudatosság Hét anyagait itt találhatják meg! >>> |
A több mint 1000 középiskolás diák megkérdezésével végzett reprezentatív kutatás szerint a középiskolás diákok 51 százalékánál elvárás a magas fizetés, már az első munkahelynél nettó 375 ezer forintot tartanak megnyerőnek. A gimnáziumban tanulók még ennél is magasabb, 400 ezer forintot ítélnek kedvezőnek.
A diákok vállalkozási kedve is nőtt, csaknem 80 százalékuk valamilyen vezető pozícióban képzeli el magát a jövőben, a tavalyi évhez képest 20 százalékkal 67 százalékra nőtt a vállalkozni vágyók aránya. A szakközépiskolások 73 százaléka indítana saját céget, megítélésük szerint a vállalkozók többet keresnek és rugalmasabb a munkaidejük, közel 40 százalékuk számára ez a két legfontosabb motiváció.
Pocsék a pénzügyi tudatosság
A megkérdezettek csaknem egyharmada nincsen tisztában olyan pénzügyi alapfogalmak jelentésével, mint a törlesztő részlet, futamidő vagy a teljes hiteldíjmutató (THM). A kamatszámítási feladatra ugyanakkor a felmérésben résztvevők 57 százaléka, az inflációval kapcsolatos kérdésre 43 százalékuk helyesen válaszolt.
Legismertebb pénzügyi fogalom a kamat és a részvény a tanulók körében, az előbbit 64 százalékuk, az utóbbit 50 százalékuk ismerte megfelelően. Összességében a megkérdezettek csupán 31 százaléka adott jó választ a pénzügyi kompetenciát mérő kérdések legalább felére. Az átlagnál nagyobb arányban, 51 százalékban teljesítettek jól a pénzügyi képzésben résztvevő tanulók, illetve 43 százalékban a szellemi munkát végző alkalmazottak gyermekei.
Az iskolában pénzügyi-, illetve gazdasági képzésben részesülő középiskolás diákok viszont magasabb szintű tájékozottsággal rendelkeznek és önállóbban kezelik pénzügyeiket. Jellemző, hogy pénzügyi döntések meghozatala esetén kevésbé támaszkodnak családtagjaikra, több és megbízhatóbb forrásokat vesznek igénybe, 34 százalékuk a pénzintézetek kiadványaiból, 65 százalékuk internetes forrásokból is tájékozódik.
Ukrajna import helyettesítési folyamatot kezdeményez az élelmiszerek állami beszerzésében. 
