Létfontosságú háborúban áll vesztésre Európa - a készpénzt nem lehet legyőzni?

Egyes fizetési eszközök aránya az üzletekben végrehajtott fizetéseknél. Forrás: EKB / Privátbankár.hu

A Bloomberg hétvégi összeállításában az Európai Központi Bank egy friss tanulmányát szemlézi: eszerint tavaly a vásárlások közel 79 százalékánál még mindig a készpénzhez nyúlt a lakosság az eurózónában. A bankkártyához főleg a nagyobb értékű fizetések esetében nyúlnak az emberek, ennek köszönhetően ha a vásárlások értékét nézzük, akkor már csak 53,8 százalék a készpénz aránya.

Mindenki azt hiszi, ennél jobb a helyzet - de tévednek

Az EKB tanulmánya megjegyzi: az eredmények megkérdőjelezik azt az általános érzetet, hogy a készpénzt gyorsuló ütemben váltják fel a készpénzmentes fizetési formák. Igaz, a 19 eurózóna-tagállamban a szórás viszonylag nagy: a készpénz Európa déli részén, valamint Németországban, Ausztriában és Szlovéniában maradt meg a legjelentősebb fizetési formának, ezekben az országokban a vásárlások 80 százalékánál maradtak a cash-nél. Hollandiában, Észtországban és Finnországban viszont már csak 45-54 százalékos a készpénzfizetés részaránya.

Az is kiderült a felmérésből, hogy az európaiak többsége nincs igazán tisztában a fizetési szokásaival. Amikor arról kérdezték az embereket, hogy mivel szeretnek inkább fizetni, a válaszadók túlnyomó többsége a kártyát jelölte meg, nem pedig a készpénzt. Ez amiatt lehet, hogy a vásárlások közel kétharmada 15 euró (mintegy 4600 forint) alatti - egy kávé vagy egy lottószelvény megvásárlására kevésbé emlékeznek az emberek, mint mondjuk egy pár cipő kifizetésére. A vevők fejében jobban megmaradnak a ritkább, nagyobb értékű fizetések, és kevésbé tűnik fel, milyen gyakran fizetnek készpénzzel a napi rendszerességű kisebb vásárlások során.

Ha mindenkinek érintéses bankkártyája lesz, javulhat a helyzet

Ezen egyébként nagyot változtathat az érintéses bankkártyák használatának gyorsuló elterjedése: a teljes eurózónában ez még csak az összes vásárlás 1 százalékánál jellemző, míg mondjuk Hollandiában már 10 százalék körüli az arány. Ráadásul épp azoknál a kisebb értékű vásárlásoknál van komoly potenciál az érintéses fizetésben, amelyeknél most túlnyomórészt a készpénzes vásárlások dominálnak.

Van még néhány érdekes megállapítás az EKB-tanulmányban: például az, hogy a fogyasztók negyede elővigyázatosságból mindig tart otthon némi készpénzt - pedig ez éppen hogy nem túl elővigyázatos viselkedés. Az is érdekes, hogy a lakosság 20 százalékának volt a felmérést megelőző évben nagycímletű bankjegye - 200 vagy 500 eurósa; előbbi 62 ezer, utóbbi 156 ezer forintot ér jelenlegi árfolyamon.

Magyarország is hadat üzent a készpénznek - nagyon ránk is férne a javulás

Magyarországon a forgalomban levő készpénzállomány GDP-hez viszonyított aránya mind regionális, mind uniós összevetésben kiugróan magas, miközben a készpénzhasználat társadalmi költségeivel nincsenek tisztában a fogyasztók - az NGM számításai szerint  a magas készpénzállomány évente több százmilliárd forint nemzetgazdasági többletköltséget jelent. Nem véletlen, hogy állami támogatással bankkártya-elfogadóhely telepítési programot indítottak, amit nemrég hosszabbítottak meg.

A helyzet egyébként nálunk is javul: az MNB 2017-es, fizetési rendszerekről szóló jelentése szerint Magyarországon a bankkártyával és egyéb elektronikus úton fizetett vásárlások a teljes lakossági fogyasztás 20,7 százalékára emelkedtek 2016-ban - az EU-ban viszont már egy évvel korábban is 32 százalék volt az arány.