|
| A Fuggerei, a Fugger-bankárok jótékonysági intézménye, Augsburg (Wikimedia Commons, "context medien und verlag Augsburg") |
Bár az elesettek, gyengék segítése, segélyezése alapvetően a baloldal értékeihez tartozik, az első állami nyugdíjat 1889-ben Otto von Bismarck, a vaskancellár, egy ízig-vérig konzervatív, nem túl emberbarát politikus nevéhez kötik. Miért csinált ilyet? Mert az akkoriban erőre kapó szocialista mozgalmakat gyengíteni akarta – írta a német Focus.de.
A magyar nyelvű Wikipedia azt írja, „Bismarck felfogása szerint… a legnagyobb veszélyt a szociáldemokrácia jelentette. A szociáldemokrácia veszélyét konkrét szociális reformokon keresztül próbálta elhárítani”. Kifogta a szociáldemokrácia vitorlájából a szelet, kissé hasonlóan ahhoz, ahogy ma Merkel a német SPD vitorlájából azzal, hogy kereszténydemokrata létére sok szempontból meglehetősen szociális és liberális politikát folytat.
27-en tartottak el egy nyugdíjast
Az első nyugdíjkorhatár Bismarck idejében 70 év volt. Legalább 30 évig kellett hozzá járulékot fizetni, csak a bér két százalékát, de a nyugdíj is csak az átlagbér 18 százalékát érte el. (Ma 19 százalék közelében van a német nyugdíjjárulék, a nyugdíj pedig valamivel a bérek 50 százaléka felett.) Így a rendszer olcsónak számított, a GDP egy százalékát sem érte el a nyugdíjkiadás. „Míg ma 1,4 járulékfizető finanszíroz egy nyugdíjast, addig 1895-ben 27 járulékfizető jutott egy nyugdíjasra” – így a Focus.de.
Azután 1916-ban, az Első Világháború kellős közepén Vilmos császár parlamentje (a Reichstag) szavazta meg a korhatár 70-ről 65 évre való leszállítását, amivel egyszeriben megduplázódott a nyugdíjasok száma. Ezt a kort akkor Németországban még tízből csak három dolgozó érte meg, ma tízből nyolc – írta a Die Welt.
Adenauer önző bőkezűsége
Az első évtizedekben azonban a nyugdíj annyira alacsony volt, hogy inkább csak jövedelem-kiegészítésnek volt jó. Áttörést az 1957-es reform hozott, amikor bevezették, hogy a nyugdíjakat az aktív dolgozók (megemelt) befizetéseiből fedezik. Ez alaposan megdobta a nyugdíjakat, amelyek a Második Világháború utáni nyugatnémet gazdasági csoda idején csúnyán lemaradtak a bérektől.
Érdekes módon ezt a nyugdíjreformot is egy jobbközép, kereszténydemokrata politikus, az NSZK híres első kancellárja, a CDU-s Konrad Adenauer vitte keresztül – politikai okokból, egy közelgő választásra készülve, népszerűségének növelése érdekében.
Mindenütt emelik a korhatárt
A német lakosság 2050-ig a prognózisok szerint csökkenni fog, a munkaképes korúak száma várhatóan 20 százalékkal csökken, a 65 év felettiek száma viszont 50 százalékkal növekedhet. Ezért jelenleg a nyugdíjkorhatár emelésén vitatkoznak, egyes szakemberek szerint 70 évre kellene emelni. Korábban a fokozatos 67 évre emelésről döntöttek, ahogy egyébként számos európai országban. (Magyarországon is hasonló történik, lassan 65 évre emelkedik a korhatár, de a nők egy része kedvezményt élvez.)
Bethlen István nyugdíjat ad
Magyarországon az első kötelező társadalombiztosítási törvény még 1891-ben, a Szabadelvű Párt és Szapáry Gyula kormányzása idején keletkezett, és főleg egészségbiztosítással foglalkozott. Azután 1927-ben és 1928-ban a baloldalisággal nehezen vádolható Bethlen István miniszterelnöksége idején foglalták újra fontos törvénybe, az egészségbiztosítás mellett bevezetve a rokkantsági és a nyugdíjbiztosítást is. (Kormányzott az Egységes Párt, hivatalos nevén Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt). Az ekkor bevezetett első nyugdíjkorhatár 65 év volt.
Jair Bolsonaro volt brazil elnök „teljes mértékben” tisztában volt az utódja, Luiz Inácio Lula da Silva megválasztott elnök ellen két évvel ezelőtt kitervelt merénylettel — közölte a brazil rendőrség. 
