Megint bedobtak egy ötletet – csak a valóban rászorulók kapjanak több nyugdíjat?

(Fotó: Pixabay)

Németországban állandó téma a jövőbeli nyugdíjak nagysága, a gazdag országban sokan félnek az időskori szegénységtől. Most a szociáldemokrata SPD soraiból való munkaügyi miniszter, Hubertus Heil dobott be egy alapnyugdíj-koncepciót, ami nyomán csak úgy záporoznak a kritikák és a vélemények.

Szerinte azokat az embereket, akik sok éven át fizettek be a nyugdíjkasszába, de kevés nyugdíjat kapnak, minimális alapnyugdíj illetné meg. Példája szerint egy fodrásznő, aki 40 éven keresztül minimálbéren élt, ma 512 eurós nyugdíjat kap. (Mintegy 163 ezer forintot, persze az ottani árszínvonal a magyarországinak legalább a duplája.)

Ehhez a miniszter még 447 euró alapnyugdíjat fizetne, így 959 euróra emelkedne az illető jövedelme. (305 ezer forintra.) Ez már érezhetően afelett a 800 eurós havi összeg felett van, ami a német statisztikai hivatal szerint a létfenntartáshoz szükséges.

Adókból tolnák át a nyugdíjkasszába

Heil javaslata szerint ezt az alapnyugdíjat már 2021. január 1-től folyósítanák, méghozzá automatikusan. Senkinek sem kellene külön kérvényt benyújtani hozzá és nem lenne elbírálás sem.

Az N-Tv.de híroldal szerint egyelőre csak durva becslések vannak a jogosultak számáról és a költségekről, de 3-4 millió embert is érinthet és 15 milliárd eurónyi költségvetési pénzbe kerülhet. (Másutt csak ötmilliárdról beszélnek.) Pedig a szövetségi kormány már most is közel százmilliárd eurót tol be az adókból a nyugdíjkasszába évente. (Erről és a magyar kasszáról itt írtunk korábban.)

Csak a rászorulóknak?

A tavaly év eleji németországi koalíciós tárgyalások során is megegyeztek arról, hogy a dolgozó, járulékot fizető, gyermekeket felnevelő személyek időskori elszegényedését megakadályozzák. Az ehhez szükséges nyugdíjszintet azonban csak a létminimum feletti tíz százalékban határozták meg.

A miniszter mostani 447 eurós javaslata viszont ennél jóval magasabb. Ráadásul ott még arról volt szó, hogy csak a valóban rászorulók kapjanak nyugdíjkiegészítést.

Kiegészítés milliomos-palántáknak

Így aztán a fő koalíciós partner, a CDU is erősen bírálja a túlzónak tartott elképzelést. De még a javaslattevő párttársa, Olaf Scholz pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a már kialkudott kiadásokon kívül másra nincs pénz. (Mai hír, hogy a következő három-négy évben 25 milliárd eurós lyuk várható a német költségvetésben.) Angela Merkel kancellár pedig úgy nyilatkozott, hogy először Heil és Scholz derítsék ki, honnan lenne erre pénz.

A Bild Zeitung-ra hivatkozva azt írják a német híroldalak, hogy a rászorultság vizsgálatával sok milliárd eurót lehetne megspórolni. “Ne támogassuk már a milliomos-örökösöket, akik nem is dolgoztak” – mondják sokan. Vagy akiknek sok egyéb jövedelmük van, például ingatlankiadásból vagy részvényeik osztalékából élnek.

Sok embernek van kamatjövedelme

Ha a rászorultságot is megvizsgálják, a Bild szerint az alapnyugdíjra jogosultak száma négymillió fő közeléből 130 ezerre, a kiadások pedig ötmilliárd közeléből 200 millió euróra csökkennének. A statisztikák szerint a német nyugdíjas házaspárok 57 százalékának van ugyanis egyéb jövedelme is, átlagosan 1175 euró havonta. Harmaduknak kamatjövedelme, hatoduknak bérletidíj-bevétele.

Magyarországon van ugyan nyugdíjminimum, ám az még egy átlagos lakás rezsijére sem mindig elég (28 500 forint, azaz 90 euró már bő tíz éve, erről az Mfor.hu írt nemrég). Nálunk időzített bombaként ketyeg, hogy mi lesz az utóbbi 30 év kisvállalkozóinak, kényszervállalkozóinak, feketemunkásainak, egyéb minimálbéreseinek sorsa nyugdíjba vonulásuk után. Ez százezreket érinthet, akiknek nincsen egyéb jövedelemforrásuk sem, mint a vagyonosabb németeknek.