Mekkorát bukik, aki 40 év után nyugdíjba megy? Attól függ, dolgozik-e mellette

(Fotó: Pixabay)

Aki korábban megy nyugdíjba, az is tovább dolgozhat

A Nők40 programmal kapcsolatos kérdésekről, az erről szóló változásokról tartott a napokban konferenciát a NEXON bérszámfejtéssel foglalkozó vállalat. A konferenciáról kiadott összefoglaló szerint természetesen az a nő is folytathat kereső tevékenységet, aki a kedvezménnyel élve korábban nyugdíjba vonult.

2019. január 1-től csak személyi jövedelemadót kell fizetnie annak, aki a nyugdíj mellett munkaviszonyba lép - magyarán a kedvezményes nyugdíjba vonulást választó női munkavállalók esetében is 14 százalékkal kevesebbet vonnak le a bruttó bérből. Mivel az így szerzett jövedelem után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, ezért nincs semmilyen felső kereseti korlát.

A munkáltatónak nem kell tudnia arról, hogy nyugdíjba készülünk

A Nők40 program esetében újdonság, hogy a feltételeket elérő nőknek nem kell előre a munkaadó orrára kötni, hogy élni kívánnak a kedvezményes lehetőséggel. Akinek megvan az előírt szolgálati ideje, az a hatóságnál önállóan elindíthatja a folyamatot, a munkáltató közreműködése nélkül - és elég, ha csak annak végén jelzi a munkáltatójának, hogy nyugdíjba vonul. Nem kell (a közszféra kivételével) a munkaviszonyt sem megszüntetni, viszont a nyugdíj megállapításáról, – így a nyugdíjasnak minősülő munkavállalói státusz bekövetkeztéről – tájékoztatni kell a munkáltatót.

Ilyen fizetések mellett megéri tovább dolgozni

Nemrég az Mfor.hu is foglalkozott a Nők40 programmal, azt feszegetve, mennyi nyugdíjat veszít az, aki igénybe veszi a program által biztosított kedvezményt. A Munkaerőpiaci Tükör egyik tanulmánya szerint az elmúlt években kialakult bérrobbanás miatt anyagilag sokkal jobban megéri elhalasztani a nyugdíjba vonulást, mint élni a Nők40 programmal - aki pár évvel hamarabb megy nyugdíjba, a számítások szerint jelentős összeget veszíthet.

A cikk szerint az egyre fokozódó munkaerőhiány függvényében a Nők40 program már szinte el is veszítette eredeti célját. A kormány ugyanis a hiány megoldását részben a nyugdíjasok visszatérésétől reméli, ezért több könnyítésről is rendelkezett a foglalkoztathatóságuk érdekében - ha viszont a nyugdíjas személy visszatér a munka világába, az nem összeegyeztethető azzal a fentebb is vázolt céllal, hogy a nők 40 év munkaviszony után a családban betöltött szerepükben teljesedjenek ki.

Ugyanakkor szintén az Mfor.hu írt az Új Egyenlőség honlapján megjelent másik tanulmányról, ahol Gerencsér László arra jutott, hogy ha valaki igénybe veszi a Nők 40-nel lehetővé tett korhatárkedvezményt, akkor lényegesen alacsonyabb nyugdíjat kap élete végéig, mint amennyit a korhatár elérésekor történő nyugdíjba menetel esetén kapna. A szerző egy táblázatban is bemutatta a veszteséget:

Családtámogatás, nem nyugdíjpolitikai kérdés?

A témában az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára is megszólalt a napokban. Rétvári Bence azt mondta, fontos volt bevezetni a nők negyven év munkaviszony, illetve gyermeknevelés utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő programot, amit az is mutat, hogy a 2011-es bevezetés óta összesen 241 ezren vették igénybe ezt a kedvezményt. Rétvári szerint a program a kormány azon alapértékét tükrözi, hogy a leginkább azokat kívánják támogatni, akik munkát is vállalnak és gyermeket is nevelnek. Ez a program sokkal inkább családtámogatási intézkedés, mintsem nyugdíjpolitikai lépés, mivel a családoknak segít abban, hogy például a nagymama részt vállalhasson az unokák nevelésében. Nem beszélt azonban arról, hogy ennek a célnak mennyire ellentmond az a fentebb vázolt törekvés, hogy a nyugdíjasok munkába visszatérését minél inkább elősegítsék.