|
| Fotó: 123rf.com) |
Ezermilliárd forint fölé emelkedett a külföldön dolgozó magyarok hazautalása tavaly – százmilliárddal több, mint 2014-ben –, ami új történelmi rekordot jelent. A növekedés nem meglepő, hiszen a kivándorlók száma is folyamatosan csúcsokat döntöget, így a következő években várhatóan tovább emelkedik ez az összeg – írja a Világgazdaság.
A hazautalások a gazdaság éves teljesítményének 3 százalékát teszik ki, miközben az EU-csatlakozás évében és még a válság előtt is fele ennyi volt (a gazdaság méretéhez képest).
A kivándorlás az uniós határok megnyitása után erősödött fel, majd 2010–2012-ben vett újabb lendületet a hivatalos statisztikák szerint. Tavaly a KSH szerint 33 ezren hagyták el végleg az országot, ami meghaladja a 2014-es 31 ezret, 2012 előtt pedig fele ennyien se mentek el egy év alatt.
A hivatalos adatok pedig a legalsó becslést jelentik, szakértők szerint ennél nagyobb a kivándorlás. A rövid ideig (éven belül) külföldön dolgozók száma tartósan 110-120 ezer fő között mozog, és lassan növekvő tendenciát mutat. Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül külföldön élnek, egy részük ingázó, elsősorban Ausztriába.
A kivándorlás fokozza a munkaerőhiányt, ami miatt akár beruházások is elmaradhatnak – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid , a K&H Bank vezető közgazdásza. Rövid távon ugyanakkor a hazautalások javítják az itthon maradt családtagok jövedelmi helyzetét, vagyis gyarapítják a magyar gazdaságot, továbbá a folyó fizetési mérleg többletét is növelik – hangsúlyozta a szakértő. Ez utóbbi komoly stabilitást is ad a forint árfolyamának.
Nálunk nem akarnak maradni
A Magyarországról külföldre utalt jövedelmeknél tavaly már csökkenést mért a statisztikai hivatal. Egy év alatt 150 milliárd forintnak megfelelő pénzt utaltak haza Magyarországról a külföldiek (nem rezidensek), ami tízmilliárdos csökkenés egy év alatt. Emögött az húzódhat meg, hogy nagyon kevesen jönnek ide – akik útnak indulnak a környező országokból, azok nem állnak meg Magyarországon –, másrészt sok külföldi „magyarrá vált”.
Azokra a külföldiekre, akik családi adókedvezményt vesznek igénybe vagy például mezőgazdasági őstermelők, úgy tekintenek, hogy hosszú ideig akarnak Magyarországon lenni, nem csak átmenetileg.
