|
| Fotó: 123rf.com) |
Ezermilliárd forint fölé emelkedett a külföldön dolgozó magyarok hazautalása tavaly – százmilliárddal több, mint 2014-ben –, ami új történelmi rekordot jelent. A növekedés nem meglepő, hiszen a kivándorlók száma is folyamatosan csúcsokat döntöget, így a következő években várhatóan tovább emelkedik ez az összeg – írja a Világgazdaság.
A hazautalások a gazdaság éves teljesítményének 3 százalékát teszik ki, miközben az EU-csatlakozás évében és még a válság előtt is fele ennyi volt (a gazdaság méretéhez képest).
A kivándorlás az uniós határok megnyitása után erősödött fel, majd 2010–2012-ben vett újabb lendületet a hivatalos statisztikák szerint. Tavaly a KSH szerint 33 ezren hagyták el végleg az országot, ami meghaladja a 2014-es 31 ezret, 2012 előtt pedig fele ennyien se mentek el egy év alatt.
A hivatalos adatok pedig a legalsó becslést jelentik, szakértők szerint ennél nagyobb a kivándorlás. A rövid ideig (éven belül) külföldön dolgozók száma tartósan 110-120 ezer fő között mozog, és lassan növekvő tendenciát mutat. Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül külföldön élnek, egy részük ingázó, elsősorban Ausztriába.
A kivándorlás fokozza a munkaerőhiányt, ami miatt akár beruházások is elmaradhatnak – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid , a K&H Bank vezető közgazdásza. Rövid távon ugyanakkor a hazautalások javítják az itthon maradt családtagok jövedelmi helyzetét, vagyis gyarapítják a magyar gazdaságot, továbbá a folyó fizetési mérleg többletét is növelik – hangsúlyozta a szakértő. Ez utóbbi komoly stabilitást is ad a forint árfolyamának.
Nálunk nem akarnak maradni
A Magyarországról külföldre utalt jövedelmeknél tavaly már csökkenést mért a statisztikai hivatal. Egy év alatt 150 milliárd forintnak megfelelő pénzt utaltak haza Magyarországról a külföldiek (nem rezidensek), ami tízmilliárdos csökkenés egy év alatt. Emögött az húzódhat meg, hogy nagyon kevesen jönnek ide – akik útnak indulnak a környező országokból, azok nem állnak meg Magyarországon –, másrészt sok külföldi „magyarrá vált”.
Azokra a külföldiekre, akik családi adókedvezményt vesznek igénybe vagy például mezőgazdasági őstermelők, úgy tekintenek, hogy hosszú ideig akarnak Magyarországon lenni, nem csak átmenetileg.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
