Egyre többet lehet hallani arról, hogy a ma aktív dolgozók nyugdíjas éveinek finanszírozásához az állami pillér önmagában nem feltétlenül lesz elég, és a megfelelő időskori életszínvonalhoz elengedhetetlen az öngondoskodás. Néhány adat pedig könnyen meggyőzheti azokat, akiknek esetleg kétségeik lennének: a Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint például 2060-ra a jelenlegi 2 millióról 2,4 millióra nő majd a nyugdíjasok száma, miközben a munkaképes lakosok száma a jelenlegi 6,2 millióról 4,3 millióra csökken.
Így amíg jelenleg 4 dolgozóra 3 eltartott jut, néhány évtized múlva már 4 dolgozónak 6 másikat kellene eltartania. Figyelemre méltó az a számítás is, amely szerint, ha ma átlagbért keresve mennénk nyugdíjba, bevételeink 17 százalékkal csökkennének. A kiesés a következő évtizedekben viszont akár 34,5 százalékra is emelkedhet. Ha tehát valaki a jelenlegi átlagbérként kézhez kapott csaknem 150 ezer forintból szeretne nyugdíjas korában is megélni, akkor havonta mintegy 52 ezer forinttal kell kipótolnia nyugdíját. Szerencsére a nyugdíjjal kapcsolatos kockázatokat a lakosság egyre nagyobb hányada ismeri fel Magyarországon: a CIB Bank tavaly végzett kutatása szerint például a 25 és 69 év közöttiek 51 százaléka megemlítette a gondtalan időskort a megtakarítási motivációi között, és ennél csak a váratlan kiadások említési aránya – 66 százalék – volt magasabb.
Ennek a helyzetnek a kezelésére jó eszközt jelentenek az állami támogatás mellett igényelhető, kifejezetten nyugdíjcélú befektetések. Az egyes konstrukciók eltérő sajátosságaik miatt más-más igényeknél jelenthetnek igazán kedvező megoldást. A választást megkönnyíti, ha megismerjük a Nyugdíj-előtakarékossági Számla (NYESZ), a nyugdíjbiztosítás, és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás legfontosabb jellemzőit - friss összeállításában ezeket szedte össze a CIB Bank.
1. Nyugdíj-előtakarékossági Számla - kiknek lenne jó?
A NYESZ azoknak jelent jó megoldást, akik mernek és tudnak önálló befektetési döntéseket hozni, és értékpapírjaik befektetésével hosszú távon számolnak. A NYESZ előnye a hétköznapi értékpapír-számlákhoz képest, hogy itt az általunk elért hozamon felül még 20 százalékos személyi jövedelemadó jóváírással is segít minket az állam, amit ugyancsak befektethetünk. Az évente igénybe vehető maximum 100 ezer forintos adójóváírás teljes összegét úgy vehetjük igénybe, ha minden évben 500 ezer forintot helyezünk el a számlánkon. Ennél a megtakarítási formánál viszont az összegyűlt pénz felvételekor teljes adómentesség csak akkor jár, ha legalább 10 évig volt a pénzünk a NYESZ számlán, és már nyugdíjasok vagyunk - írja a CIB.
2. Nyugdíjbiztosítás: több számlánk is lehet
A garantált nyugdíjbiztosítás esetében pénzünk hosszú távon is garantált, a piacok mozgása nem érintheti hátrányosan megtakarításunkat. A befektetési döntéseket a biztosító hozza meg, így szakértőre bízhatjuk pénzünk gyarapítását. Ezen túl olyan, nyugdíj-megtakarítási céllal kötött életbiztosításról van szó, melynek díja után 20 százalék adójóváírást vehetünk igénybe. (Az adókedvezmény mértéke évi 130 ezer forint lehet legfeljebb, ennek teljes mértékű igénybevételéhez minden évben 650 ezer forintot kell befizetnünk biztosítási díjként.)
Fontos tudni, ha NYESZ számlánk mellett még önkéntes nyugdíj- vagy egészségpénztári számlával és/vagy nyugdíjbiztosítással is rendelkezünk, akkor az évenkénti adójóváírás mértéke nem lépheti túl a 280 ezer forintot. A nyugdíjbiztosításunkkal összegyűjtött pénzt egyébként halálunk esetén szeretteink (vagyis törvényes örököseink) felvehetik. Mi magunk akkor juthatunk hozzá, ha nyugdíjszolgáltatásra vagy öregségi nyugdíjra jogosulttá válunk, illetve ha egészségi állapotunk legalább 40 százalékos mértékben károsodik, azonban megtakarítás közben is kivehetjük a pénzünket a szerződésünk visszavásárlásával.
3. Önkéntes nyugdíjpénztár: adókedvezmény jár érte
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás egyik előnye, hogy 20 százalékos adójóváírást vehetünk igénybe a befizetések után, a másik, hogy – kockázatvállalási hajlandóságunktól függően – többféle portfólióból is választhatunk, ami javíthatja a hozamkilátásokat.
Az adókedvezmény mértéke 150 ezer forint évente, amit így teljes mértékben akkor vehetünk igénybe, ha 750 ezer forintot fizetünk be. A felhalmozott pénzünkhöz a szerződéskötéstől számítva 10 év múlva juthatunk hozzá, de ha nem vagyunk még nyugdíjasok, akkor adót kell fizetnünk utána. Ha elértük a nyugdíjkorhatárt, adómentesség csak akkor jár, ha a 2013 előtt szerződést kötők legalább 3, az utána szerződők pedig legalább 10 évig előtte önkéntes nyugdíjpénztárban tartották a pénzüket.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
