Az idén már lakáscélra is használhatók a Széchenyi Pihenő Kártyák (SZÉP-kártyák) bizonyos megkötésekkel. Az erről szóló rendelet szerint mindenféle lakberendezési cikkre és lakásfelújítással kapcsolatos kiadára a 2024 végi egyenleg 50 százaléka és a havonta érkező friss juttatások fele költhető el. A kibocsátó bankokkal számos kisebb bolt és nagy áruház is szerződést kötött mostanra, az IKEA ugyan makacsul ellenáll a SZÉP kártya-elfogadásnak, de a JYSK, az OBI, a Praktiker vagy a Tesco és sok más áruházlánc örömmel elfogadja a plasztiklapot.
Az viszont kérdéses, hogyan lehet ellenőrizni naprakészen, hol tart a vásárló a költésben, alatta van-e, vagy túllépte már az 50 százalékos limitet, amikor kifizette a csaptelepet vagy a tapétát. Ezt ugyanis sem a boltok, sem a munkáltatók nem tudják ellenőrizni, egyedül a SZÉP-kártya birtokosa tarthatja nyilván. A kibocsátó bankok sem blokkolják minden esetben a túlköltést, a legnagyobb kibocsátó, az OTP Bank például csak azt teszi lehetővé, hogy az ügyfelek az internetes portálon lekérdezzék, mekkora keretet használhatnak fel lakásfelújításra. A bank honlapjáról azt is megtudhatják az érintettek, hogy a szabály betartása a kártyabirtokosok felelőssége, az OTP Bank nem fogja sem ellenőrizni, sem technikailag korlátozni a SZÉP-kártya költést.
Akkor mi lesz azzal, aki többet költ?
Ezt a kérdést január elején állampolgári megkeresésként tettük fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), az adóhatóság azonban hirtelen nem tudott válaszolni, hanem egyeztetésbe kezdett erről a Nemzetgazdasági Minisztériummal. A válasz május végére született meg. Eszerint tekintettel arra, hogy sem a munkáltató, sem az elfogadóhely nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizni tudja a lakásfelújítási célú felhasználásra fordítható maximális összeg elköltését, a munkavállaló felelősségi körébe tartozik az elkölthető összeg ellenőrzése.
A NAV azt is megírta, hogy a gyakorlati megvalósítás során sem mindegyik SZÉP-kártyaforgalmazó biztosítja annak lehetőségét, hogy rendszere alkalmas legyen arra, automatikusan megakadályozza az 50 százalékos limit túllépését.
Fotó: Facebook
Büntetés viszont nincs. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet, illetve az szja-törvény nem tartalmaz az összeg túllépése esetén alkalmazható szankciót. Emiatt a keretet túllépő magánszemélyek nem fognak erről tájékoztatást kapni és adatszolgáltatási kötelezettségük sincs, nem lesz benne az adóbevallási tervezetükben sem a túlköltés. Vagyis, ha valaki nem jelenti fel saját magát a NAV-nál, akkor nem számíthat semmilyen retorzióra.
Elvileg persze büntethet az adóhatóság, hiszen az szja-törvényben megállapított kötelezettségnek a megszegése mulasztási bírsággal sújtható, ám az adóhatóságnak „mindig kellő körültekintéssel kell eljárnia, és az eset összes körülményét figyelembe véve kell a kiszabásról vagy annak mellőzéséről döntenie” – írta levelében a NAV.
Mindhárom fő devizával szemben. 
