Az MNB napokban megjelent februári adataiból félreérthető következtetéseket vonhatott le a sajtó a háztartások kezében lévő állampapírokkal kapcsolatban. A jegybank adatai szerint februárban piaci értéken 348 milliárd forinttal csökkent a háztartások állampapír-állománya, ezen belül mintegy 10 milliárd forint az átértékelődésből származó veszteség, míg a tranzakciók 337 milliárd forinttal csökkentették az állományt – áll a Magyar Államkincstár sajtóközleményében.
Ezzel szemben az MNB névértéken számított értékpapírstatisztikáiban állománynövekedés figyelhető meg februárban. A látszólagos ellentmondás oka a kamatfizetések elszámolása. A februári jelentős kamatfizetés (több mint 480 milliárd forint) a piaci értéken számított statisztikában mint tranzakció jelenik meg, jelentős mértékben torzítva az adatokat. Vagyis az, hogy 337 milliárd forint volt a negatív tranzakció, azt jelenti, hogy közel 150 milliárd forint jelent meg a kamatok újrabefektetéseként vagy teljesen friss tőkeként az állampapírpiacon.
Fotó: Depositphotos
Közleményében az MNB is kiemeli, hogy „a lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 158 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett” februárban.
Ahogy azt az ÁKK első negyedéves teljesülésről szóló közleményében is hangsúlyozta, március végéig az egész évre tervezett bruttó lakossági állampapír-értékesítés 37 százaléka teljesült, tehát nem csökkent a lakossági befektetők bizalma az állampapírok iránt, és nem adták el tömegesen befektetéseiket a magyar háztartások. Az első negyedévben a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) volt a legnépszerűbb lakossági termék, illetve népszerű volt a pénzpiaci hozamokhoz igazodó Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) is.
Jól látszik, hogy a lakossági befektetők körében egy portfolióátrendeződés történt, aminek hatására a PMÁP aránya a lakossági állampapírok között 59 százalékról 47 százalékra csökkent, ugyanakkor a FixMÁP és BMÁP együttes aránya 19 százalékról 32 százalékra emelkedett. Emellett az első negyedévben a befektetők egy része az intézményi papírok, ezen belül leginkább a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) felé fordult, így a lakossági tulajdonú intézményi állampapírok becsült állománya 278 milliárd forinttal emelkedett. Az ÁKK negyedéves jelentésének számait és az MNB, kamatfizetések hatásától megszűrt adatait figyelembe véve egyértelmű, hogy a kapott kamatok egy részét újra állampapírba fektetve nem eladói, hanem nettó vásárlói pozíciót vett fel a lakosság.
Azt is elmondta: hálás a magyar embereknek. 
