„Az tűnt fel, hogy bent sötét van” – ilyen volt a spanyol összeomlás testközelből

Elsőre úgy hangzik, mint egy horrorfilm forgatókönyve: egy átlagos hétfői napon a déli órákban, minden előjel nélkül, hirtelen az egész országban összeomlik az élet.

Amikor kialszanak a fények

A vasúti pályán a vonatok lassítani kezdenek, majd leállnak. A monitorok és a fények kialszanak. Kigyulladnak a vészjelzők, majd azok is kialszanak. Az ajtók bezáródnak. Az utasok döbbenten ülnek, és nem tudják, mi történik velük.

A metróban szintén kialszanak a fények, az utasok zavarodottan botorkálnak a sötétben. A közlekedési lámpák nem működnek, az utakon óriási dugók alakulnak ki, a közlekedés összeomlik. A benzinkutak bezárnak. Az üzletekben, éttermekben, irodákban szintén elmegy az áram.

A mobiltelefonok nem működnek, a telefonhálózat összeomlik. Internet sincs, a fiatalok hitetlenkedve merednek mobiljuk kijelzőjére. A portugál kormány weboldala elérhetetlenné válik. Az emberek kiáramlanak az épületekből az utcára, fogalmuk sincs, mi ez az egész.

A kártyás fizetés nem működik, számos kórház kénytelen saját generátorok által termelt áramra átállni.

Egy lisszaboni iskolában a tanár sötétben tartja tovább az órát. Egy madridi pékségben az eladó papír és ceruza után kutat, hogy fel tudja írni az eladásokat. Délután kettőre az összes kenyeret és bagettet elkapkodják.

Ilyen és ehhez hasonló, Európában eddig elképzelhetetlennek hitt jelenetek játszódtak le szerte Spanyolországban és Portugáliában hétfőn helyszíni beszámolók szerint (FAZ, Guardian, BBC). Több millió ember maradt áram nélkül, a spanyol kormány szükségállapotot hirdetett. A baj még Andorrára, valamint kisebb franciaországi térségekre is kiterjedt.  

Apokalipszis, most.

Mit látott kollégánk?

Munkatársunkat, Bózsó Pétert Spanyolország déli részén, a Camino-zarándokút andalúziai szakaszán érte az összeomlás. „Gyönyörű, virágzó mezők, szép, olajfás ültetvények, ligetek. Épp egy nagyobb dombra kaptattam fel, amikor dél körül észrevettem, hogy nincs térerő. De annyira nincs, hogy szolgáltatás sincs”, mesélte kedden, amikor végre sikerült elérnem.

Nem sokkal később betért a dallamos nevű Almadén de la Plata falu egyik bárjába, és rendelt egy kólát. „Az tűnt fel, hogy bent elég sötét van. Bizonyára így szeretik”, gondolta még akkor. Majd készpénzzel fizetett, és távozott.

A helyi szálláson a házigazda mélyen kollégánk szemébe nézett, és közölte vele a rossz hírt: egész Spanyolországban és több más országban sincs áram. Azt mondta neki, hogy ha kedden sem lesz, a többi szálláshoz hasonlóan az övé is be fog zárni, neki pedig vissza kellene utaznia a reggeli busszal Sevillába.

„Nem megyek, mondtam, én gyalogolni jöttem. Ahhoz nem kell áram. A szálláson volt melegvíz, kis propángáz-palackkal működött. Most ez áldás, mondta a házigazda”, elevenítette fel a történteket Bózsó Péter. 

„A többi zarándokkal tanakodva arra jutottunk, hogy egy zárt buborékban vagyunk, és semmit sem tudhatunk biztosan.” Arra gondoltak, hogy a szállásadójuk túloz, vagy kibertámadás történt. „Teljesen valószínűtlenül hangzott a több országra kiterjedő áramszünet.”

Este újabb meglepetés érte munkatársunkat: az egyik helyi boltos ugyanis közölte, hogy nem nyit ki, mivel nem működik a pénztárgépe. Egy másik bolt viszont szerencsére nyitva tartott.

„Félhomályban lehetett a polcokon lévő áruk között válogatni. A pénztárosok szépen felírták a kódszámokat. Majd később beütik. Készpénzzel lehetett fizetni”, mesélte. Arra gondolt, hogy akár a „digitális pénz” ellenségeinek akciójáról is szó lehet. Valaki megszólalt: „A készpénz a király”.

A helyi étteremben lehetett vacsorázni, mivel gázzal főztek. De itt is csak készpénzzel tudott fizetni. 

„Este a nyugvó nappal mindenki nyugovóra tért. A telefonom lassan teljesen lemerült. Az ablakból jól lehetett látni a csillagokat.” Az áramszolgáltatás csak éjjel állt helyre – kollégánk megnyugodott, mert folytathatja zarándokútját.

A spanyol villamos-energia hálózat üzemeltetője, a Red Eléctrica szerint kedd reggelre szinte teljes egészében sikerült helyreállítani az áramellátást az országban. Ebben segítséget nyújtott Franciaország és Marokkó is.

De mi áll a háttérben?

Arról, hogy mi okozta mindezt, egyelőre csak teóriák vannak. Pedro Sánchez spanyol kormányfő hétfőn türelemre intett, és arra kérte az embereket, hogy ne üljenek fel mindenféle híresztelésnek.

Kedden a spanyol villamos-energia hálózat üzemeltetője, a Red Eléctrica kizárta, hogy kibertámadás történt. Luis Montenegro portugál miniszterelnök szintén azt mondta, hogy semmilyen jel nem utal erre.

Pedro Sánchez keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a spanyol áramellátási rendszer hétfőn 12 óra 33 perckor hibásodott meg.

A kormány vizsgálóbizottságot állít fel, hogy végére járjon a történteknek, és megállapítsa, hogy mi történt „abban az öt másodpercben”. Ennek során az érintett, magánkézben lévő szolgáltatók felelősségét is megvizsgálják majd, és minden lehetséges „hipotézist” meg fognak fontolni.

A kibertámadásra vonatkozó kérdésre Sánchez azt válaszolta: „nincs semmi olyan perdöntő információ, ami arra utalna”, hogy terrortámadás történt.  

Eduardo Prieto, a Red Eléctrica vezetője szerint az áramszünet előtt közvetlenül két problémás esemény történt néhány másodperc különbséggel Spanyolország délnyugati részén, ahol jelentős a naperőművek szerepe. Szerinte a rendszerek az első probléma után még helyreálltak, a második után viszont már nem, és ez vezetett az országos áramkimaradáshoz.  

Kérdésre válaszolva nagyon lehetségesnek nevezte, hogy az érintett energiatermelési mód a napenergia volt. Szerinte nincs arra utaló jel, hogy „emberi hiba” történt volna.

A spanyol kormányfő ugyanakkor kizárta, hogy a megújuló energiaforrások okozta túltermelés okozta volna az összeomlást.      

A spanyol legfelsőbb bíróság, az Audencia Nacional mindenesetre nyomozást indított az ügyben. A „számítógépes szabotázs” lehetőségét vizsgálják ki, amelyet „a kritikus fontosságú spanyol infrastruktúra ellen követhettek el.” 

Az egyik bíró szerint a „kiberterrorizmus” egyike a lehetséges magyarázatoknak.

Feltevések, előzetes magyarázatok tehát vannak, egyértelmű, végleges válaszok nincsenek. Ugyanakkor a bizalom abban, hogy egy betonbiztos lábakon álló világban élünk, megrendült – ezért persze korántsem csak a mostani összeomlás a felelős.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.