6p

Az El Camino több mint egyszerű gyalogtúra: spirituális kaland, utazás önmagunk felé. Az út erdőkön-mezőkön, csendes falvakon, kis- és nagyvárosokon keresztül vezet, Madridtól Santiago de Composteláig. A következő hetekben ezt az utat járjuk be és meséljük el. Tartsanak velünk a Világjáró Extrában!

Segovia - Santa Maria la Real de Nivea. 34 kilométer (plusz 2 kilométer a szállásig). A nap szitáló esővel indult, ami nem volt komoly. Hamar elállt. Viszont az eget felhők borították, így kissé sötét volt a korábbi verőfényhez képest. Délelőtt a komor szürke felhők uralkodtak, délutánra gomolyfelhők játéka alakult ki, majd estefelé teljes lett a napfény, ha lehet erről beszélni.

A római vízvezeték alatt újból átbújtam, és a sétálóutcán folytattam utam, el a csücskösház mellett, ahol előző nap vacsoráltam. Néhol még égtek a boltok éjjeli fényei. Elhaladtam Segovia második neves temploma előtt, majd a főtéren megcsodálhattam a katedrálist.

Az épphogy érezhető eső és a reggel jóleső dinamizmussal töltött el. Az óváros kezdett lenyűgözni, ami később csak fokozódott. Vajon miért keressük a régi helyeket? Miért nem fényképezkednek tömegek egy-egy bevásárlóközpontban? Talán a haszonelvűség nem uralt el mindent korábban. Nem az volt a fő szervezőerő. Hol vannak a mai, díszes, átszellemültséget hirdető épületek?

Templom Segoviában
Templom Segoviában
Fotó: Bózsó Péter

A templomokat csodáljuk, én biztosan. Próbálok a hangulatukkal azonosulni. A leglátogatottabbak funkciója átalakult: belépős múzeummá lettek. No, ilyen gondolataim voltak reggel.

A városból kifelé haladva a folyóhoz kellett leereszkedni, és újabb épületcsodák következtek. A folyó felé még megvan a városfal is. Alkossunk szép dolgokat – jutott eszembe.

A folyón átkelve egy szemközti dombra kapaszkodott fel a sárga nyilak ösvénye, fantasztikus kilátást biztosítva a városra. Segovia nagyon megtetszett, még így átsuhanva is.

Utána megint a különféle füvek ragadtak meg, meg egy óriási templom, amely a városon kívül áll. Mindez a felhők árnyaiban. Úgyhogy a csodálaton kívül nemigen támadtak magvas gondolataim.

Úgy három kilométerre egy kis falu következett, Zamarramala, amely igen rendben volt. Itt van egy új önkormányzati zarándokszállás.

A következő hely innen öt kilométerre Valseca. Nagy temploma van. Egy néni segítségével pecsétet kértem a plébánostól, aki elkísért a paplakba, mivel ott tartja a pecsét éket. Így mindjárt kettőt is kaptam, mert a következő faluban is ő a plébános. Igen kedves ember.

Az önkormányzat Valsecában
Az önkormányzat Valsecában
Fotó: Bózsó Péter

Feltűnt, hogy érdekes színes téglalapokat festettek néhány házra. Többet le is fényképeztem. Olyan Sean Cully-s hangulatom támadt, akinek nagy tisztelője lettem, miután jónéhány éve megnéztem a kiállítását a várban.

Kis kérdezősködés után egy olyan boltban kötöttem ki, ami tulajdonképp egy lakás szobája volt. Itt lehetett előre csomagolt élelmiszereket vásárolni. Bolt, evős hely nem volt, legalábbis nem találtam. Volt viszont geomúzeum, mivel a környéken sok geoösvény van. Egyik pécsi barátom, aki ennek specialistája, jutott eszembe.

A következő falu Los Huertos négy kilométerre innen, szép ötszáz éves templommal. Zárva volt, de pecsétem mégis lett.

Erőgyűjtés útközben
Erőgyűjtés útközben
Fotó: Bózsó Péter

A bár nevű helyen egyetlen vendégként azt rendeltem, ami volt: saját készítésű hamburgert. Az asztalt a kedvemért az út aszfaltjára tette ki a vendéglős. Az asztalon a 2021-2022-es caminós szent év logóját vettem észre. Xacobeo – így gallego nyelven. (Az évhosszabbítást a pápa tette lehetővé a világjárvány miatt, ezért kettő az egy. Ilyen az elmúlt több száz évben még nem volt).

Jó dolog a falu közepén az útnál (úton) ülni. Néha egy öreg a szemközti házból csatlakozott: kiült a ház előtti padra.

Innen egy kilenc kilométeres szakasz következett. Nagyon szép mezőkkel, tágas láthatárral. És háttérben a teljes hegyvonulattal Madrid felé, amin gyalog keltem át.

Valseca környéke
Valseca környéke
Fotó: Bózsó Péter

A következő falu, Añe, kicsiny régi templommal csak kevés házból állt. Bolt, szállás, kocsma nincs. Csap se volt. Több ház elhanyagolt volt, szegény környéknek nézett ki. Egy kislány ült a házuk teraszán, egy pokrócok alatt fekvő öregemberrel beszélgetett. Tőle kaptam vizet. Az elmúláson gondolkodtam.

A falu szélén volt egy teljesen új játszótér. EU-s pénzből? Úgy tűnt, hogy az ittlakóknak másra lenne szükségük. Ez felbosszantott. Gondolatban különféle ötletekkel segítettem a helyieket.

Hat kilométer következett, és teljesen eltűnt Segovia a háttérből. Viszont nagy meglepetésben lett részem: sötét fenyők erdeje, homokos talajon. Fantasztikus látvány.

Egy helyen gyanta kinyerésére csapoltak majd minden fát. Ott lógtak a kis kannák a törzseken.

Egy kicsit nagyobb falu következett, Pinilla Ambroz, csappal, két látható lakóval és egy elhanyagolt régi templommal. Bár, bolt itt sem volt. Milyen jó, hogy ott ettem, ahol lehetett! Viszont a bárban nem töltöttem a telefonom, és kezdett lemerülni.

Telefon és internet nélkül egyáltalán tudnék ezen az úton menni? Rá merem-e magam bízni a (néha hiányzó) sárga nyilakra? Mennyire bízom abban, hogy jön a megoldás?

Csendélet Pinilla Ambrozban
Csendélet Pinilla Ambrozban
Fotó: Bózsó Péter

Csak néhányat fényképeztem a következő hat kilométeren. Kezdtem fáradni és izzadni.

Beértem a célállomásra, egy kisvárosba. Mindenáron tölteni akartam a telefont. Egyszázalékos töltöttségnél kinéztem egy éttermet, és gondoltam, hogy a kellemeset összekötöm a hasznossal. Zárva volt, de a szomszédban, ami talán az étterem része volt, kaput festett egy hölgy.

Az apuka pakolászott, és a fia valami hangszórófélét akart beállítani, több hosszabbítóval. Kértem egy kis áramot, és hideg sört is kaptam hozzá ajándékként.

A város katedrálisa szép, a mellette lévő kerengőbe külön lehet bemenni. Itt a templomban egy pecsételős, fiatal lány ült. Nem hiszem, hogy aznap sok zarándok megfordult itt, mivel akikkel megismerkedtem, azok Segoviában maradtak még egy napra. A templomban körbejárva nem lehetett nem észre venni a fakazettákat a padlón, mivel nyikorgott. Szerintem sírokat zárt le, máshol kőből van.

Innen még két kilométert kellett az útszéli motelig gyalogolni. Az előző napi telefonos foglalásom sikeresnek bizonyult. A bejáratot alig találtam: rossz helyen nyitottam be, utána meg nem hittem el, hogy a WC (asseos) feliratnál kell bemenni a recepcióra. Ott a jó ajtót csak másodjára tudtam kinyitni, és a szobába való bejutással is megizzadtam. Most próbálom megfejteni, hogy ennek mi az égi üzenete. Elvégre zarándokúton vagyok!

Holnap ismét hosszú napot tervezek, de végre jön az első zarándokszállás! Itt nem lehet foglalni, telefonálni sem lehet. Ezért némi kutakodás után a kis falu bárját hívtam fel, hogy nyitva lesz-e holnap a szállás. Igen, hangzott a válasz. Már alig várom, hogy odaérjek!

(Folytatjuk.)

Az El Camino-cikksorozat (Világjáró Extra) többi részét itt lehet elérni.

A Világjáró cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Belépés a szent kapun – különleges karácsony Santiago de Compostela katedrálisában
Bózsó Péter | 2024. december 21. 05:51
A székesegyház különleges kapuja a nem túl gyakran ismétlődő szent években kinyílik a zarándokok előtt. Néhány éve én is beléphettem rajta – ekkor valami emlékezetes történt velem. A Világjáró e heti állomása Santiago de Compostela katedrálisa, karácsonykor.
Szubjektív Itt az idő: elő kell bújni Magyar Péter támogatóinak – Ez Viszont Privát
Csabai Károly - Izsó Márton - Király Béla - Litván Dániel | 2024. december 20. 18:47
A Tisza vezetését mérik a kutatások, Magyar Péternek pedig nagy nevek kellenének. Ki léphet elő a függöny mögül az oligarchák és talán a fideszesek közül? Lázár János mindenesetre érdekesen mozgolódik, Matolcsy Györggyel pedig alkut köthetett Orbán Viktor. Mi lesz a forintárfolyammal és mit kapunk Amerikából Donald Trumptól. Elhozhatják a nagy fellendülést az akkumulátorgyárak? Finom-e a dubaji csoki? E témákról is szó esett az Ez Viszont Privát 32. adásában, amelyben Csabai Károly, Király Béla és Litván Dániel beszélgettek.
Szubjektív „Csak reménykedni tudok, hogy karácsonyra kicsit magukba szállnak” – A Magyar–Menczer szópárbaj után a közbeszéd stílusáról kérdeztük a járókelőket
Dobos Zoltán – Havas Gábor | 2024. december 14. 11:00
„Csak reménykedni tudok, hogy karácsonyra kicsit magukba szállnak” – A Magyar–Menczer szópárbaj után a közbeszéd stílusáról kérdeztük a járókelőket.
Szubjektív Horror a boltokban: Orbán Viktort az infláció buktatja meg? Ez Viszont Privát
Gáspár András – Izsó Márton – Juhász Gábor – Litván Dániel – Vég Márton | 2024. december 13. 18:56
Újra 10 százalék felett drágulnak az élelmiszerek, hiába mér mást a KSH. Nincs itt semmi nagy titok, a kormány politikája okozza a bajt, és ezt már nem lehet propagandával elkenni. De Orbán Viktor tudja egyáltalán, mi a valóság? És hogy sikerült a Békemisszió 2.0? Cserbenhagyta a Nyugat Ukrajnát? Hagyhatjuk Lázár Jánosnak, hogy elkótyavetyélje fél Budapestet? Főként ezekről beszélgettek az Ez Viszont Privát 31. adásában kollégáink, Gáspár András, Litván Dániel és Vég Márton.
Szubjektív Hiába szeretnék több fizetést adni, ha kevesebb a cégem bevétele – utcai vélemények az álomfizuról
Izsó Márton - Vég Márton | 2024. december 7. 10:51
Ahogy közeledik 2025, úgy egyre több munkavállalót kezd türelmetlenül érdekelni, hogy mekkora fizetésemelést kaphat jövőre. Az utca emberét kérdeztük, hogy mivel lenne elégedett.
Szubjektív Luca-vonat és tudósok a fogason – a stockholmi Nobel Múzeumban jártunk
Elek Lenke | 2024. december 7. 05:46
Amikor leszállunk Arlandán, a stockholmi repülőtéren, a falakon a leghíresebb svédek fotói köszöntenek bennünket, köztük a királyi család, az ABBA együttes és természetesen Alfred Nobel. A Világjáró ezúttal a tudós-feltaláló múzeumába látogatott el, ahol a magyar Nobel-díjasok „nyomaira” is rábukkant.
Szubjektív Mélykék mágia – bejártuk Európa legcsodásabb szigetét
Wéber Balázs | 2024. november 30. 05:46
Capri nyáron is csupa kellemes érzést keltett bennem, a zimankós novemberből visszatekintve pedig egyenesen csodás helynek tűnik. Mélykék tenger, ikonikus sziklák, gyönyör és ókori történelem – a sziget úgy magaslik ki a tengerből, mint egy rég elsüllyedt világ egyetlen megmaradt darabkája. A Világjáró e heti állomása Európa alighanem legszebb szigete.
Szubjektív Mi lesz, ha Magyar Péter elsüllyeszti a Fidesz hajóját – ki ugrik először? Ez Viszont Privát
Gáspár András – Izsó Márton – Juhász Gábor – Litván Dániel – Vég Márton | 2024. november 29. 18:31
A gazdaság padlón, a Tisza pedig már látszólag agyonverné a Fideszt egy választáson. Mit léphet erre a kormány, és mi történik, ha Orbán Viktorék is elhiszik, hogy közeleg a bukás? A Rogán-gépezet akadozik, láthatóak a repedések az eddig jól záró Fidesz-falakon is. Mit mond el a rendszer állapotáról Orbán Balázs doktorija és Szájer József visszatérése? Leginkább ezekről a témákról beszélgettek az Ez Viszont Privát podcast 29. adásában kollégáink, Gáspár András, Litván Dániel és Vég Márton.
Szubjektív „Az egyik mocskosabb a másiknál...” — az utca embere Magyar Péter lehallgatási botrányáról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2024. november 23. 10:31
Az ellenzék vezető politikusa, Magyar Péter lehallgatási botrányba keveredett, vagy keverték, melynek a Tisza Párt vezérén kívül volt barátnője a főszereplője. A járókelőket arról kérdeztük, hogy felismerik-e Vogel Evelint és mit gondolnak a botrányról. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy megváltozott-e a véleményük Magyar Péterről, és mennyire hisznek a leleplező anyagok valódiságában a mesterséges intelligencia korában. Videó.
Szubjektív A Bauhaus otthona: Dessau – A Mester és tanítványai
Vágó Ágnes | 2024. november 23. 05:46
A Bauhaus-építészetről mindenkinek egy türingiai város, az egyeteméről és vadászkutyáiról elhíresült Weimar ugrik be, és nem egy onnan 170 kilométerre lévő település Szász-Anhaltban. Pedig éveken át ott volt a Bauhaus nagyjainak igazi otthona. A Világjáró e heti állomása: Dessau.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG