Abban ma már nincs semmi érdekes, hogy az emberek a hírességekre kíváncsiak, ezért is jött létre például Stockholmban a kezdetektől óriási sikert elkönyvelő ABBA-múzeum, ahol együtt énekelhetünk a színpadon a holografikus módon megjelenített énekesekkel.
Ha már a svéd fővárosban vagyunk, kihagyhatatlan a Nobel-múzeum, ahol a fejünk mellett mozgó fotókon a magyar származású zseniket is megpillanthatjuk.
De minden nagyobb sztárnak és együttesnek állítottak már effajta emlékhelyet máshol, Elvis Presley-től a Beatlesig.
Étterem a Pavarotti-múzeumban
A XX. és XXI. században az életünket meghatározó, hétköznapi tárgyak is fontosak. Már régen működik az IKEA múzeuma, és nem kell messzire utazni, csak Dániába a Lego-gyűjteményhez.
Szinte alig lehet helyet kapni a Pavarotti nevét viselő milánói étterem-múzeumban, amely a nagy énekes relikviáiból válogat. A dóm közelében található héttermes hely állandóan tömve van turistákkal. Luciano Pavarotti nemcsak kiváló énekes volt, de nagyszerű amatőr szakács is, aki Modena és Emilia Romagna tartomány ételeit főzte a legszívesebben.
A Vittorio Emmanuele II. passzázsban, a negyedik emeleten megnyílt létesítmény egyébként gyönyörű kilátást nyújt a dómnak helyet adó térre.
Ahol a kommunista ideológia atyja nevelkedett
A politikusok és filozófusok között kétségkívül a leglátogatottabb Trierben Karl Marx szülőháza.
A ház a XVII. században épült barokk stílusban, belső berendezése tükrözi egy akkori tipikus jómódú polgári család életét. A német szociáldemokraták 1928-ban vették meg az épületet, meglátva benne a szimbolikus erőt. A nácik visszavásárolták a házat és egy nyomdát telepítettek ide propaganda kiadványaiknak.
A múzeum már 1947 óta működik, a rendszerváltásokkal párhuzamosan természetesen változott a tárlat kommentárjainak stílusa, értelmezése.
Plüssállatkák és köldökszöszök
Hogy 2023-ban hányan fognak szakítani és miért, és megéli-e szerelmük a következő szilvesztert, azt még senki sem tudhatja.De talán érdemes megőrizni a kapcsolat kedves vagy éppen fájdalmas emlékeit, hátha az mást is érdekel.
Legalábbis így gondolkodtak a zágrábi Szakítások Múzeuma (vagy más néven Megszakadt Kapcsolatok Múzeuma) alapítói, és ötletüknek nagy közönségsikere lett.
Az alapsztori mindenkit érint, hiszen mindnyájan véget vetettünk már valamilyen kapcsolatunknak. A kiállítás, amely interaktív és állandóan bővül, kicsit intim kukucskálásnak tűnhet eleinte. Mindenesetre izgalmas felmérni, mik jelképezhetnek egy szerelmet, milyen emlékek maradnak fenn egy kapcsolatból.
Annak ellenére, hogy teljesen hétköznapi, másoknak nem sokat mondó tárgyakról, például fotókról, levelekről, köldökszöszről (!) vagy plüss állatkákról van szó, mégis sok ezren kíváncsiak e másoknak értéktelen holmikra és a mellettük olvasható történetükre. A múzeum „társadalmi interakcióra irányuló innovációja” miatt a kurátor, Kenneth Hudson díjat nyert.
A létesítményt a Tripadvisor is előkelő helyre sorolja a nevezetességek között. A múzeumról egy másik Világjáró-cikkben is írtunk:
Digitálisan, a víz felett
A Bassins de Lumières több mint 13 ezer négyzetméter nagyságú hatalmas terét digitálisan megtekinthető műtárgyak és kortárs művészeti alkotások töltik meg Bordeaux-ban. Amikor megnyílt, a tervezők nem is sejthették, mekkora sikere lesz ennek a Covid korában, és főleg manapság, amikor a környezetvédők hajlamosak paradicsomszósszal leönteni a műveket.
Az állandó kiállítások a művészettörténet legnagyobb mestereinek munkáira összpontosítanak, míg az időszakosak a modern művekre. Az állandó kiállítás főszereplője Gustav Klimt.
A koncepció a 110 méter hosszú medencék vizének tükröződésén alapszik. A négy nagy medence között a látogatók megemelt sétányokon járkálnak, ami azt az érzetet adja, mintha ők is részei lennének a vízben tükröződő műalkotásoknak.
A csodás festmények eredeti nagyságukhoz képest sokkal nagyobbaknak tűnnek, és a tükröződés azt az élményt sugallja, mintha belépnénk a festmények világába.
A vizuális kényeztetéshez audioélmény is társul: 90 projektor és 80 hangszóró idézi meg Klimt egyedi világát. Mindezt hozzá illő zenei aláfestés kíséri.
A cég már működtet hasonló, sikeres vállalkozásokat Provence-ban és Párizsban.
Megtekintés csak búvárruhában
Mintha a víz alatt bukkannánk egy megkövesedett Pompeji-re, úgy hatnak azok a Lanzarote-i, különleges szobrok, amelyeket csak a lemerülők tekinthetnek meg, mivel a tenger mélyén találhatók. A majd 300 alkotást a tenger egyik sekélyebb, 14 méter mély területén állították fel.
A Kanári-szigetekhez tartozó Lanzarote partjainál, a Museo Atlanticóban kiállított művek Jason de Caires Taylor brit szobrász alkotásai, akinek nem ez az első víz alatti projektje.
A szobrok – amelyek megdöbbentőn élethűek és a víz zöldjétől kissé félelmetesek – mai élethelyzeteket ábrázolnak.
A művész hasonló installációi a Bahamákon és a mexikói Cancún közelében is hamar népszerűek lettek A leghíresebb víz alatti műve a „Lampedusai csónak”, amely a Földközi-tengeren át menekülőknek állít emléket. Állítólag rövid búvártanfolyam után már ajánlják a turistáknak a múzeum meglátogatását.
A szobrok akár 300 évet is kibírnak a sós vízben és nem szennyezik a környezetet. Sőt, idővel a természet részévé válnak, mivel a tenger állat- és növényvilága „benövi” e különös műveket, akárcsak a hajóroncsokat.
Mekkorára nő a retekpalánta?
Hajdanán a múzeum szó egyet jelentett azzal, hogy a régmúlt tárgyaival ismerkedünk. Ma a jelen és az élőlények szintúgy fontosak, ezért népszerűek lettek a látogatóközpontok is.
A föld alá is benézhetnek például az érdeklődők a Bio Forschung Austria, az ország első biogazdálkodási kutatóintézetének látogatóközpontjában megnyílt Gyökérarénában. Megtekinthető az is, hogy akár két méter mélyre is lehatol egy egyszerű retekpalánta víz és tápanyag után.
Az aréna tulajdonképpen egy 2,5 méter mély gödör, amelyet üvegtáblák szegélyeznek, így a benne állók a nélkül vehetik szemügyre a talajban zajló életet, hogy megzavarnák azt.
Előtte a „Sokszínűség kertje” terül el, ahol évente mintegy kétszáz zöldségfajtát termesztenek. Az érdeklődők olyan egzotikumokkal is megismerkedhetnek, mint az agretti (sófű) vagy az inkagumó.
A természetbarátok kóstolgathatnak, mikroszkópon keresztül ismerkedhetnek a komposztban előforduló parányi állatkák életével, vagy éppen megállapíthatják a talajminták nitráttartalmát, illetve előadásokat hallgathatnak. És tippeket is kaphatnak például arra nézve, miként tehetik élhetőbbé a gyíkok, békák, madarak és pillangók számára a saját kertjüket, valamint milyen virágok ültetésével kínálhatnak terített asztalt a méheknek.
A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.
Facebookon harangozta be az előválasztási folyamatot. 
