Szeptember első hetében nemzetközi szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az invazív fajok évente csaknem félbillió dollárba kerülnek a világgazdaságnak. Rá pár napra pedig a kutatók megerősítették, hogy az egyik legfélelmetesebb betolakodó – a vörös tűzhangya, a Dél-Amerikában őshonos kártevő, amely igen fájdalmas csípéseket okoz, megfertőzi a házakat és a növényeket, – Olaszországban meghonosodott. Ez az első európai észlelés olyan kolóniáról, amely közismerten kiűzi az őshonos hangyákat és más vadon élő állatokat, valamint megkárosítják az elektromos berendezéseket.
„Az észlelések fontos jelzések az azonnali cselekvésre. Különben késő lesz” – mondta Cleo Bertelsmeier, a Lausanne-i Egyetem invazív rovarszakértője a Science-nek.
Bernard Kaufmann, a Claude Bernard University Lyon inváziós ökológusa hozzáteszi: „Ha nem történik időben intézkedés, a tűzhangyák pusztító hatással lesznek Európában és még inkább a Földközi-tengeren. Márpedig a gazdaság számára ezek óriási költségeket jelenthetnek.”
A genetikai elemzés szerint az olasz hangyák minden bizonnyal Kínából vagy az Egyesült Államokból származnak.
Az Egyesült Államokban a faj évi 6 milliárd dolláros kárt okoz. A rovarok a hajózás útján terjednek, különösen a növényeken és a talajban. Spanyolországban, Finnországban és Hollandiában importtermékeken mutatták ki a vörös tűzhangyákat, de azok nem vadon élő kolóniák voltak.
A barcelonai Evolúciós Biológiai Intézet kutatói két olasz egyetem munkatársaival együtt 88 fészket találtak 2022 végén a szicíliai Szirakúzában egy folyó mellett. Bár a látlelet aggasztó, de nem feltétlenül meglepő, hiszen a helyiek 2019 óta számolnak be a vörös tűzhangyák csípéseiről.
Az élőhelyek elemzése alapján a kutatók becslése szerint a hangyák az európai kontinens 7 százalékát támadhatják meg.
„A faj a farmokat és a városokat célozza meg és valószínűleg Európa városi területeinek felét is megfertőzheti. Az új területekre a hangyák a szél segítségével repülhetnek és terjedhetnek tovább, ezért a szélmintázatokat is elemeztük, amelyek alá is támasztották a következtetéseinket” - mondta James Wetterer, a floridai Atlanti Egyetem entomológusa, megjegyezve, hogy a tűzhangyáknak megfelelő éghajlati viszonyokat jobban tanulmányozták, mint bármely más hangyafajnál.
Szicília a narancs, citrom, díszolajfák és más mediterrán növények jelentős exportőre, ami azt jelzi előre, hogy akár a Földközi-tenger egészére tovább terjedhet a tűzhangya.
Gema Trigos-Peral, a Lengyel Tudományos Akadémia hangyaszakértője szerint a legrosszabb, ami történhet, ha a vörös tűzhangya átterjed Spanyolországra is. "Ott tökéletes klíma várja őket" – tette hozzá. Úgy gondolja, hogy északabbra, ahol hidegebb van, a faj kevésbé fog teret nyerni, bár az éghajlatváltozás lökést adhat a betolakodóknak.
Ökológiai modellezéssel az új tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a felmelegedés hatására 2050-re a faj potenciális elterjedési területe a kontinens 25 százalékára bővülhet.
Az új tanulmány mögött álló tudósok tűzhangya felszámolási kampányt terveznek Szicíliában. A hatóságok segítségével meg akarják semmisíteni az ismert fészkeket és folytatják a kutatást további fészkek után, valamint több éven át akarják figyelni, hogy valóban nem terjednek-e tovább. Most úgy tűnik, hogy így sikerülhet egy inváziót megakadályozni, főleg, hogy az európai szabályozást tavaly frissítették, ami előírja négy invazív hangyafaj, köztük a tűzhangya felszámolását a felfedezésüket követő 3 hónapon belül.
Hozzá kell azonban tenni, hogy eddig egyedül Új-Zélandon sikerült teljesen kiirtani a tűzhangyákat egy inváziót követően. Ausztrália 2001 óta hat terjedést állított meg a kikötőkben, köztük egy legalább 370 kolóniásat mintegy 8300 hektáron. De továbbra is küzdenek egy 600 000 hektárra kiterjedő fertőzéssel. Ezek az erőfeszítések pedig több millió dollárba kerültek.
„Arra számítok, hogy az olaszországi hasonló erőfeszítések hasonlóan sikeresek lehetnek. De azonnali intézkedésekre lenne szükség” – tette hozzá Wetterer.
Varsó szennyvizeiben a gyermekbénulás vírusát észlelték. Ez idén már a második európai ország, ahol hosszú vírusmentesség után ismét kimutatták a kórokozót. 
