Magányos fiatalok – időzített bomba ketyeg a társadalmakban

„Ez olyan, mint amikor a haverok autója már megtelt, nekem meg azt mondják, hogy majd legközelebb mehetek velük kirándulni. Aztán mindig azt hallom, hogy azóta már sokszor elmentek kirándulni. Nélkülem” – ezzel a példával szemléltette a magányosság érzését egy hozzászóló a németországi Kollekt-Portalon.

Az online platformot – mint a Die Welt cikkéből kiderül – a berlini Progresszív Centrum hozta létre 16-23 éves fiatalok számára részben azzal a céllal, hogy beszámolhassanak ilyen és hasonló tapasztalataikról. A think tank egy reprezentatív tanulmányt is készíttetett szakértőkkel, amelybe több mint ezer fiatalt vontak be.

Veszélyes elszigetelődés

A tanulmány megdöbbentő eredményekre jutott:

a fiatalok több mint felének (55 százalék) gyakran vagy soha nincs társasága. Negyede (26 százalék) úgy érzi, hogy nincs közeli kapcsolata emberekkel,  és ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy nincs egy hullámhosszon az őt körülvevőkkel.

Mindez riasztó mértékű szociális izolációt jelez.

A magányosság, kirekesztettség élménye (amely nyilván nem egyenlő az egyedülléttel, hiszen utóbbi lehet önként választott és kellemes is) szó szerint kínzó, hiszen – mondják szakértők –  ugyanazokat a területeket aktiválja az agyban, mint a fizikai fájdalom.

Az elmagányosodás azonban társadalmi szinten is veszélyeket rejt magában, hiszen például a demokrácia támogatottsága attól is függ, hogy az adott egyén mennyire kötődik a társadalomhoz.

A tanulmány szerint a magányos fiatalok az átlagnál hajlamosabbak támogatni például autoriter magatartásformákat: 46 százalékuk csodálja azokat az embereket, akik képesek uralkodni másokon (a nem magányosoknak csak 35 százaléka mondta ezt).

Harmaduk úgy véli, hogy egyes politikusok megérdemelnék, ha az irántuk érzett düh olykor erőszakba csapna át (a nem magányosok körében 9 százalékponttal kisebb volt az így vélekedők aránya), és mindössze mintegy 50 százalékuk tartja továbbra is a demokráciát a legjobb államformának (a nem magányosoknál enyhén magasabb ez a szám).

Összességében a német fiatalok egyre bizalmatlanabbak a politikával szemben; úgy érzik, hogy senki sem hallgatja meg őket és nincs esélyük arra, hogy befolyásolják a történéseket. (Aligha véletlen, hogy a politikai elittel szembehelyezkedő Alternatíva Németországért párt népszerűsége rekordszintre nőtt a közelmúltban.)     

„Egy tettrekész ifjúság elengedhetetlen egy élő demokráciához. A magányosság tehát nem individuális probléma, hanem mindenkit érint” – mondta Claudia Neu göttingeni szociológia-professzor a német lapnak.

Kirekesztve a buliból

Bár a felmérést már a Covid-korlátozások után végezték, a magányosságot jelző értékek majdnem ugyanolyan magasak voltak, mint a pandémia ideje alatt. Ez a tanulmány szerint azt jelzi, hogy az akkor megtapasztalt magány krónikus állapottá vált. Ráadásul míg a Covid-válság ideje alatt fókuszban volt ez a probléma, mostanra – a korlátozások megszűnésével párhuzamosan – eltűnt a közbeszédből.

A Magdeburgi Egyetem hasonló témában készülő tanulmányának előzetes eredménye szintén azt állapította meg, hogy különösen a 17-29 év közötti korosztály esetében nőtt a magányérzet. Ennek egyik oka a digitalizáció, idézte a lap Heike Ohlbrecht szociológia-professzort.

Míg az idősebbek jobban kezelik a magányosság problémáját, és az internet segítségével a távolban élő családtagokkal is tartják a kapcsolatot, addig sok fiatal kirekesztve érzi magát, amikor például a közösségi médiában azt látja, hogy kortársaik boldogok és együtt buliznak.

Szakértők szerint összességében nagyon fontos lenne a megelőzés: szabadidős tevékenységek teremtése fiataloknak, megfelelő platformok létrehozása a zenében, a sportban, a kultúra egyéb területein, valamint szakemberek delegálása az iskolákba. A német kormány 100 segítőt küldene az oktatási intézményekbe a problémával küzdő gyerekek számára, ez azonban nagyon kevés.

Máshol is rossz a helyzet

A fiatalok egy részének magánya persze – tesszük hozzá – korántsem csak német jelenség. A fentiekkel összhangban az amerikai Harvard Egyetem által ismertetett tanulmányok is azt állapították meg, hogy a Covid-járvány alatt a tinédzsereket és a fiatal felnőtteket sújtotta leginkább ez a probléma az Egyesült Államokban.

Magyarországon pedig a 30 évesnél fiatalabbak csaknem fele (!) érzi magát gyakran magányosnak egy 2021 végi felmérés szerint, amelyet a Qubit idézett. Ennek oka a baráti kapcsolatok visszaszorulása lehet, amiért a kutatók egy része a Covid-korlátozásokat tartja felelősnek.

Ugyanakkor a fiatalok egy részének elmagányosodása már korábban is érzékelhető volt, és az – mint ahogy a német példa is mutatja – a Covid-éra után sem enyhült érdemben. Tehát egy összetett problémáról van szó, amelyet a gyökerénél kellene kezelni – ez pedig sok esetben már szakemberek, például pszichológusok segítségét igényli.