4p

A legnagyobb tudományos áttörések néha váratlan, sőt, kicsit undorító helyeken bukkannak fel.
 

A Guardian cikke szerint óriási áttörést értek el a tasmán tigris néven ismert, kihalt állat visszahozatalán dolgozó kutatók, a felfedezés kulcsa pedig egy melbourne-i múzeum szekrényének hátsó részében, egy vödörben lapult.

Szó szerint egy fej volt egy etanolos vödörben egy szekrény hátsó részében, amelyet csak úgy kidobtak oda, az összes bőrt eltávolítva, és körülbelül 110 évig állt ott - mondta Andrew Pask professzor, a Melbourne-i Egyetem thylacine integrált genetikai helyreállítási kutatás (Tigrr) laboratóriumának vezetője.

Tasmán tigrisek a washingtoni állatkertben az 1900-as évek elején
Tasmán tigrisek a washingtoni állatkertben az 1900-as évek elején
Fotó: Wikimedia Commons

A kutató beszámolója szerint a tasmán tigris elfelejtett feje elég hátborzongató látványt nyújtott, ugyanis elkezdett rohadni, ráadásul korábban darabokat hasogattak ki belőle. Ennek ellenére igazi kincsesbányának bizonyult, hiszen olyan anyagokat tartalmazott, amelyekről a tudósok azt hitték, hogy lehetetlen megtalálni. Köztük hosszú RNS-molekulákat, amelyek létfontosságúak egy kihalt állat genomjának rekonstruálásához.

Az állat visszahozására irányuló projektet a Colossal, egy texasi székhelyű biotechnológiai vállalat irányítja, amely a gyapjas mamut és a dodó újjáteremtését is célul tűzte ki géntechnológiai technikák segítségével.

A tasmán tigris Ausztrália egyetlen erszényes csúcsragadozója volt. Egykor az egész kontinensen élt, de körülbelül 3000 évvel ezelőtt csak Tasmániába szorult. A kutyaszerű megjelenésű, hátán csíkokkal átszőtt állatokat az európai gyarmatosítás után nagymértékben vadászták. Az utolsó ismert túlélő 1936-ban halt meg fogságban, és az 1980-as években hivatalosan kihaltnak nyilvánították.

A Colossal szerint a kutatók számos áttörést értek el a fajjal kapcsolatos munkájuk során, így a vállalat sokkal közelebb került ahhoz a céljához, hogy visszatelepítse a vadonba. Ezek közé tartozik az is, hogy szerintük ez az eddigi legjobb minőségű ősi genom, amely mindössze 45 hiányosságot tartalmaz a mintegy 3 milliárd információból álló genetikai tervrajzon.

A vödörben talált fej lágyszövetei hosszú DNS-sorozatokat - genetikai anyagot, amely a test szinte minden sejtmagjában azonos -, de hosszú RNS-molekulákat is tartalmaztak. Pask szerint ez utóbbiak döntő fontosságúak és váratlanok voltak. Az RNS sokkal kevésbé stabil, mint a DNS. A különböző szövettípusokban változik, és gyakorlatilag az adott szövet működéséhez szükséges aktív gének leolvasását tartalmazza. Ez azt jelentette, hogy a kutatók képesek voltak az állat orrával, szemével, nyelvével és egyéb arcanyagával kapcsolatos információkhoz jutni, így képet kaphattak arról, hogy egy tasmán tigris milyen ízeket és szagokat érezhet, milyen látása van, és hogyan működik az agya.

A kutatók célja most az, hogy egy élő, egérszerű, a tasmán tigrishez hasonló DNS-sel rendelkező, ám sokkal kisebb állatból őssejteket vegyenek, és ezeket alakítsák génszerkesztéssel.

Belátható időn belül megszülethetnek

Arról, hogy mikor születhet meg az első tasmán tigris ténylegesen, Pask úgy fogalmazott, hogy várakozásai szerint három-öt éven belül megláthatja a napvilágot az első hasonló kinézetű állat. Mint mondta, a kutatók biztosak abban, hogy meg tudják alkotni a koponyáját, lábait, sőt még a csíkjait is. Igaz, vannak további kérdőjelek.

Más tudósok különböző fokú óvatossággal és szkepticizmussal figyelik az eseményeket. Egyesek azt kérdezik, hogy miért fordítanak ennyi pénzt és erőfeszítést a fajok visszahozására, amikor több ezer még élő állatfaj a kihalás szélén áll. Euan Ritchie, a Deakin Egyetem vadvilág-ökológia és természetvédelem professzora szerint ez egy ambiciózus projekt, amely valószínűleg olyan áttörésekhez vezet, amelyek segíthetnek a természetvédelemben. Ő arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy van néhány komoly kérdés, amit fel kell tenni.

Lesz néhány tasmán tigrisszerű állat, ezek azonban nem valóban lesznek tasmán tigrisek. Hogy fognak viselkedni a vadonban? Milyen hatásaik lesznek az ökoszisztémára?

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Tudomány-technika A mesterséges intelligencia már zsarolni, sőt ölni is hajlandó, ha a túléléséről van szó
Litván Dániel | 2025. június 30. 19:24
Riasztó eredményeket hozott egy MI-modellek biztonságát firtató kísérlet. A mesterséges intelleginciák tudták, hogy tilosban járnak, mégis durva eszközökhöz nyúltak, ha úgy érezték, nincs más választásuk.
Tudomány-technika Élj hosszabban és jobban – világszinten is az elsők között
Natív tartalom | 2025. június 30. 10:49
A Déli Klinika a nemzetközi élvonalhoz csatlakozva hazánkban elsőként vezeti be a legmodernebb technológiákra és tudományos alapokra épülő, komplexitásában egyedülálló, védjegyzett Complex Longevity® programjait.
Tudomány-technika Robot ringatja az újszülött bölcsőjét, a gépek már tanulnak a hibáikból
Kovács-Angel Marianna | 2025. június 27. 15:01
Olyan gyorsan fejlődik a mesterséges intelligencia, hogy ma még csak tippelni lehet, mennyire alakítja át a hétköznapokat. A Bosch most bemutatott fejlesztései segítenek elképzelni, hogyan élhetünk egy olyan világban, ahol az AI már szinte mindenhol jelen van.
Tudomány-technika Kína betilt egyes power bankeket a repülőgépeken
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 11:36
Tűzesetek miatt szigorítják a szabályokat, csak 3C tanúsítványos töltő vihető fel.
Tudomány-technika Az emberiséget elpusztíthatják a gépek – figyelmeztet a mesterséges intelligencia keresztapja
Kovács-Angel Marianna | 2025. június 22. 17:06
„Tíz-húsz százalék esély van arra, hogy az emberiséget elpusztítják a gépek” – figyelmeztet Geoffrey Hinton, a mesterséges intelligencia (MI) egyik atyja. A Google volt vezető kutatója szerint az MI túl gyorsan fejlődik, és komoly veszélyt jelent: a tömeges elbocsátásoktól kezdve a manipuláción és autonóm fegyvereken át egészen az emberi faj lecseréléséig.
Tudomány-technika A Pentagon rámegy a mesterséges intelligenciára
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 11:47
200 milliós szerződést kötöttek.
Tudomány-technika AI-háború készül? Az OpenAI neki mehet a Microsoftnak
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 09:46
Az OpenAI trösztellenes eljárást fontolgat fő befektetője, a Microsoft ellen egy vitás ügy miatt.
Tudomány-technika A magyar cégek így vetik be a mesterséges intelligenciát
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 09:03
Egyre több hazai cég használ mesterséges intelligenciát, de kevés a tudatos felkészülés.  
Tudomány-technika Nobel-díjas tudós: ezt teheti velünk a mesterséges intelligencia
Kovács-Angel Marianna | 2025. június 14. 16:59
A mesterséges intelligencia egyszerre ígér forradalmat és kelt aggodalmat: sokan technológiai csodát látnak benne, mások veszélyt. Daron Acemoglu Nobel-díjas közgazdász szerint azonban a valóság jóval visszafogottabb. Az AI ma még nem kínál gazdasági áttörést – és aki vakon rohan utána, könnyen zsákutcába jut.
Tudomány-technika A Marsra menne Elon Musk, részleteket is elárult
Sasvári Péter | 2025. június 11. 09:54
Elon Musk 2027-re ígéri a Marsra szállást, de reálisak a tervei? A SpaceX sikerei és kudarcai közt lavírozva halad a vörös bolygó felé.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG