Sikertelen volt az új, földmegfigyelő műholdakat szállító japán űrrakéta első útja, meghibásodás miatt nem sokkal a start után elrendelték a rakéta önmegsemmisítését - közölte a japán űrkutatási hivatal (JAXA) kedden.
Az 57 méter magas H3 nevű hordozórakéta kilövése gond nélkül megtörtént a Tanegasima szigeti japán űrközpontból, azonban a hajtómű második fokozata nem indult be az űrbe való kilépés után, így a misszió irányítói kénytelenek voltak kiadni az önmegsemmisítő parancsot, mert már nem volt remény a rakéta Föld körüli pályára állítására.
A japán űrkutatási hivatal régóta készült a kilövésre, a rakéta modern és költséghatékony megoldás lett volna, amellyel felvehetik a versenyt az Elon Musk amerikai milliárdos által alapított SpaceX űrkutatási vállalattal. Az országnak évtizedek óta ez az első új fejlesztésű űrrakétája, fedélzetén az ALOS-3 megfigyelő műholddal, amely infravörös érzékelői segítségével az észak-koreai ballisztikus rakéták kilövését is képes lett volna észlelni. Az új fejlesztésű rakéta hajtóműve már 3D-nyomtatott alkatrészeket is tartalmazott, és a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) is szállított volna készleteket.
"A rakéta nem tudta befejezni a küldetését, ezért úgy döntöttek, hogy kiadják az önmegsemmisítési parancsot. A történtek megértéséhez ki kell vizsgálni az összes rendelkezésre álló adatot" - közölte a JAXA.
"A korábbi kilövések elhalasztásával és sikertelenségével ellentétben ez teljes kudarc. Ez komoly hatással lesz Japán jövőbeni űrkutatási politikájára és technológiai versenyképességre"
- mondta Vatanabe Hirotaka, az oszakai egyetem űrkutatási szakértője.
Tavaly októberben sem sikerült a japán űrkutatási hivatal műholdakat szállító űrrakétájának útnak indítása, akkor is röviddel a start után rendelték el a rakéta önmegsemmisítését, mert nem tudott biztonságosan repülni. Akkor az Epsilon-6 nevű rakéta nyolc műholdat vitt volna magával, a többi között egy magánvállalkozás és egyetemek által fejlesztett szatelliteket is.
Japán az Egyesült Államok után a második ország akar lenni, amely asztronautát küld a Holdra, ezért folyamatosan fejleszti műholdjait és űrkutatási programját. Az elmúlt hónapokban egyre szorosabb az Egyesült Államok és Japán űrkutatási együttműködése, miközben az ukrajnai háború miatt holtpontra jutott az amerikai-orosz együttműködés ezen a téren. A két ország tavaly megállapodást írt alá, amelynek értelmében a NASA vezetésével megépülő, Hold körüli pályán keringő Gateway űrállomás legénységében egy japán űrhajós is helyet kap. Cserébe az ázsiai ország logisztikai és egyéb ellátási szolgáltatásokat nyújt a misszióhoz.
(MTI)
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
