A hazai vendégek tavaly 24,707 millió vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken, 7,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A külföldiek 4,464 milliót, ami 22,5 százalékos bővülés az előző évi szintez mérten. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek száma 10,5 százalékkal, 13,647 millióra nőtt tavaly éves összevetésben, ebből 11,546 millió volt a belföldi vendég és 2,101 millió a külföldi. A belföldi vendégek száma 8,0 százalékkal, a külföldieké 26,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. A belföldi és külföldi vendégek egyaránt átlagosan 2,1 éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken.
Romániába tavaly 14,777 millió külföldi érkezett, de csak 14,2 százalékuk vett igénybe kereskedelmi szálláshelyet. A külföldi turisták közül legtöbben Németországból (218 273) érkeztek, majd az olaszok (186 724), az izraeliek (150 466), az amerikaiak (136 398), a magyarországiak (112 286), a britek (110 085), és a franciák (104 248) következnek.
Regionális eloszlásban - az országos idegenforgalom csaknem 18 százalékát kitevő részesedéssel - a tengerparti üdülőhelyeket üzemeltető Constanta megye áll az élen 5,203 millió vendégéjszakával, amelyet a főváros követ 3,623, a legnépszerűbb síközpontokkal rendelkező Brassó megye 2,849, Bihar megye 1,456, Valcea megye 1,346, Prahova megye 1,257, Kolozs megye 1,122 és Suceava megye 1,120 millió vendégéjszakával.
Temes megye, amelynek közigazgatási központja (Temesvár) tavaly az Európa Kulturális Fővárosa címet viselte, csak 11. a sorban 719 ezer vendégéjszakával, mivel milliós forgalmú megyéken kívül Szeben (927 ezer) és Maros (910 ezer) megye is megelőzi.
A külföldiek azonban nem voltak kíváncsiak a román tengerpartra: Constanta megyében kevesebb mint 47 ezren foglaltak szállást. A legtöbb külföldi turista (869 ezer) Bukarestben szállt meg, a rangsorban pedig Brassó megye (164 ezer), Kolozs megye (132 ezer), Szeben megye (127 ezer), a fővárost övező Ilfov megye (83 ezer) és Temes megye (81 ezer) következik.
(MTI)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
